Esettanulmány / jó gyakorlatok

Esettanulmány / jó gyakorlatok

Minden diák számít! – CroCooS kiadvány

http://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/CroCooS/Publications/Booklet/bookle_HU_vegso_web.pdf

„A lemorzsolódás kezeléséhez nélkülözhetetlen a szakmai fejlődés, így a coaching és mentorálás technikáinak és gyakorlatának elsajátítása, a szükséges képességek (a hiányzás nyomon követése, anyagi források, fontossági sorrend felállítása), a kreativitás és az egyéni megközelítés melletti elköteleződés, a teameken belüli javuló együttműködés, a projektmenedzsment és az innovációs képességek fejlesztése. Az öt, egymással összefüggő, korai iskolaelhagyás megelőzésére szolgáló tudás véleményem szerint: iskolavezetés, diákok támogatása, tanárok, szülők és családok, egyéb szereplők bevonása, és utoljára, de természetesen nem utolsósorban: a veszélyeztetett diákok fedélzeten tartása!”

[Összecsuk]
Bognár Mária: Egy sikeres kezdeményezés a korai iskolaelhagyók integrálására: az FSZK Dobbantó programja

http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/04bognar.pdf

„A tanulás szervezési keretei: alacsony csoportlétszám (maximum 15 fő), a diákokkal maximum 4-6 főből álló pedagógus team dolgozik, a tanulásra ráhangoló, minden napot lezáró elemekkel és nagyobb időegységekbe szervezett tanulási blokkokba rendeződő, napi ritmusban; heti rendszerességgel iskolán kívüli tanulási lehetőséget is biztosítva, és lehetőség szerint az időkeret 40 százalékában páros óravezetéssel. – A tanterv: tartalmában érdekes és releváns, gyakorlatias, az egyéni igényekhez és szükségletekhez rugalmasan igazítható program, ami a reintegrációhoz és reszocializáióhoz szükséges alapkompetenciák fejlesztése mellett a reális életpálya-tervezéshez ad fontos alapokat. A tanulásszervezés módszerei: előtérben az egyéni fejlesztés, differenci-álás, a fejlesztő értékelés hangsúlyos alkalmazása, az egyéni felelősségvállalás lehetőségeinek biztosítása, s emellett az együtt működés, egymástól és egymással tanulás, a kooperáció módszereinek gyakorlása, projektek megoldása. – Személyközpontú pedagógiai szemlélet és gyakorlat: minden egyes személy egyéni fejlődését középpontba állító, bizalmon alapuló légkörben támogatja az elkötelezett pedagógus team a diákokat, minden diáknak segítő (pedagógus) párja van, rendszeres beszélgetések az egyén fejlődéséről, ebbe (lehetőség szerint) a szülők, szükség esetén külső segítő szervezetek bevonása, megállapodások a diák és a támogató környezet vállalásaival.”

[Összecsuk]
Ilona, a 30 éves, négygyermekes édesanya sikeres története

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/ilona-30-eves-negygyermekes-edesanya-sikeres-tortenete

„Ilona azt mondta, hogy előtte ekkor nyílt ki a világ: könyvtárba iratkozott, játszóházba járt a legkisebb gyerekkel, civil szervezethez csatlakozott. Lassan összespórolta egy számítógép árát, megtanulta a gépet használni, bevezettették az internetet. Elsősorban információkat szerzett a világhálón, állást keresett, halláskárosodással kapcsolatban gyűjtött információkat.”

[Összecsuk]

István, lemorzsolódás által veszélyeztetett 15 és fél éves fiú

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/istvan-lemorzsolodas-altal-veszelyeztetett-15-es-fel-eves-fiu

„A családgondozó, az édesanya és a gyermek közösen vitatták meg a lehetőségeket. István iskolát akar váltani minél előbb. A családgondozó felhatalmazást kapott, hogy érdeklődjön a környékbeli középiskoláknál, megkérdezze, tantárgyi bukással milyen lehetőségei vannak a fiúnak. Az édesanya jelenleg esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, ő is megkérdezi az igazgatót, hogy milyen feltételekkel vennék át a gyereket. István megígérte, hogy ügyel arra, hogy időben érkezzen az iskolába, megpróbálja meghúzni magát matekórán. A családgondozó négy környékbeli középiskolát (szakközépiskolát és humán orientáltságú gimnáziumot) hívott fel, és beszélt igazgatókkal, igazgatóhelyettesekkel. Az elején általában készségesnek mutatkoztak. Volt, ahol javasolták, hogy jöjjön el a gyerek és az anyuka, István írjon egy tesztet magyarból, matekból, és ha megfelelőek az eredmények, átveszik a gyereket, másutt azt mondták, hogy jövőre újra kellene kezdenie az első osztályt. Amikor azonban kiderült, hogy a diák magatartása hármas, szinte mindenhol elcsendesültek a telefon végén. „Hát akkor a gyerekkel van a baj! Miért nem jobb a magatartása? Az iskolánk nem vesz át rossz magatartású, közösséget megbontó diákot.”

[Összecsuk]

Linda – van, amikor a második esély is kevés

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/linda-van-amikor-a-masodik-esely-is-keves

„Közben Lindával, a mentor és a pszichológus együttműködésével, megbeszélték az okmányhamisítási ügyet. A lány beismerte tettét, azt mondta, félt az otthoni következményektől. A TÁMOP-os program viszont lehetőséget biztosított most egy második esélyre. (A 10. osztályra épülő OKJ-s környezetvédelmi ügyintéző képzést a pályatanácsadás eredményei és Linda érdeklődési körének vizsgálata után választották ki.) A tanfolyamhoz kapcsolódó térítési díjat, a vizsgadíjakat, tankönyvek árát pályázati pénzből fizették. Részletes együttműködési szerződést is kötött a családsegítő szolgálat és Linda. Közben a szociális munkás több támogatást elnyert a családnak: adósságrendezési programba kapcsolta be a családot, lakásfenntartási támogatást intézett, számítógépet szerzett a tanuláshoz.”

[Összecsuk]
Mária – egy nő ne tanuljon

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/maria-egy-no-ne-tanuljon

„Máriának tetszett az ötlet, hogy egyéni tanrend alapján, személyre szabottan, mentori támogatással fejezheti be a 8. osztályt. A családgondozó (kérésre) elkísérte Máriát az iskolába, ahol nagyon barátságosan fogadták az új tanulót, egyéni órarendet állítottak össze, tanszereket, utazási bérletet térítésmentesen biztosított az iskola. Mária rendkívül büszke volt, távoli terveket szőtt, azt mondta, az általános iskola befejezése után szakmát tanul, dajka lesz. A beiratkozás után, az iskola büféjében kávézva, Mária azt mondta, hogy a gyerekeivel úgyis mindennap tanul, nem fog nehézséget jelenteni a tanulás, és örül, hogy új közösségbe került, mert a nyolc otthon töltött év alatt elmagányosodott, beszorítva él. Mária megkezdte a tanulást, és szárnyalt. Pozitív visszajelzéseket kapott, tanárai felfigyeltek kommunikációs képességére. Nagyon jó fogalmazásai, írásai voltak, de még az angol nyelvvel is jól haladt. A családgondozó hetente beszélt Máriával is és a tanárokkal is, akik mindig dicsérték a fiatal nőt.”

[Összecsuk]
Amina – 9 évesen először az iskolában

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/amina-9-evesen-eloszor-az-iskolaban

„A szakértői javaslat alapján Amina kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd (súlyos tanulási zavarral). Azonban a diagnózis pontosítására csak az első évfolyam ismételt elvégzése után, egy év intenzív felzárkóztatás után lesz lehetséges. Mivel a gyermeknek az adott iskolában kell ezt a tanévet teljesítenie, így a meglévő problémák kezelése csak a nagymama együttműködésével volna lehetséges. Ő viszont a felmerült gondokra agresszívan reagál, támadólag lép fel. Viselkedését a gyerekek is utánozzák. Mivel a tanítók tekintélyét a nagymama már megtépázta, a gyermekek az osztályfőnöküket sem veszik komolyan, bátran mernek ellentmondani neki egy-egy nézeteltérés során, hiszen a nagymama úgyis megvédi őket.”

[Összecsuk]
Bella és Dóra – egy cigányvajda gyermekei

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/bella-es-dora-egy-ciganyvajda-gyermekei

„Dóra 2010-ben még mindig csak ötödik osztályos volt, így az osztálytársainál jóval fejlettebb testi adottságokkal rendelkezett. Hiányzásainak száma jelentősen csökkent ugyan, de még mindig fennállt a probléma. Az iskolába a szülők vagy rokonok hozták és vitték, mivel a kislány életében ekkor jelent meg először egy komolyabb udvarló. A család az udvarló házassági ajánlatát visszautasította. A fiatal, de a lánynál jóval idősebb fiú rendszeresen követte és figyelte Dórát, volt, amikor az iskola kapujában várta. A szülők nagyon féltek attól, hogy megszökteti a lányt, ezért Dóra a második félévtől magántanuló lett, és egy magántanár járt ki hozzájuk. A kislány ennek köszönhetően megfelelően halad a tananyaggal. A 2013/2014-es tanévben fogja befejezni az általános iskolát, ezt követően Angliában szeretne divattervezőnek tanulni.”

[Összecsuk]
Bíborka – későn feltárt sajátos nevelési igény

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/biborka-keson-feltart-sajatos-nevelesi-igeny

„Mivel a tanárai nyelvi, figyelmi, emlékezeti elmaradásokat tapasztaltak nála (nehezen ment a feladatok megértése, a szövegértés, gyengén teljesített az olvasás, az írás és a matematika területén, valamint a szókincse is szegényes volt), a helyi nevelési tanácsadóba irányították. Itt 2012-ben a WISC-IV intelligenciateszttel határövezeti értelmi képességet (IQ = 79) mértek a gyermeknél, szórt profil mellett. Ezért a kislányt a tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz küldték további vizsgálatokra. Ezt az édesanya kétszer is elmulasztotta. Az iskola a második alkalmat követően jelzett a gyermekjóléti központnak. Mint a család családgondozója felkerestem a szakértői bizottságot egy új időpont kérésével, majd a vizsgálat napján elkísértem őket a két átszállással megközelíthető, távolabbi kerületben található helyszínre. A szakértői bizottság komplex vizsgálata alapján Bíborka enyhe értelmi fogyatékos (F70). A gyermek sajátos nevelési igénye miatt különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igényel, ezért számára a kerületi gyógypedagógiai intézmény 2. osztályfokát jelölték ki. Előírták a nyelvi készségek fejlesztését, logopédiai terápiát, mozgásfejlesztést, téri-időbeli orientáció fejlesztését, az olvasás és írás korrekcióját, a matematikai fogalmak gyakorlását.”

[Összecsuk]
Pisti – iskolai magatartási problémák miatt lett magántanuló

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/pisti-iskolai-magatartasi-problemak-miatt-lett-magantanulo

„Az iskola ezután „megkérte” édesanyát, hogy kezdeményezze Pisti rendszeres iskolába járás alóli felmentését. Arról azonban nem tájékoztatták, hogy ebben az esetben az iskola nem köteles a tanuló számára 10 óra foglalkozást biztosítani. A gyermek így felügyelet nélküli maradt otthon, ami rossz hatással volt rá. A labdarúgást is el kezdte hanyagolni. Az edzésekről kimaradozott, a mérkőzésekre késve, vagy egyáltalán nem ment el. Édesanyjával szemben egyszer, amikor az ki szerette volna kérdezni a tananyagot, támadólag lépett fel, megfenyegette. Az addig engedékeny édesapa ekkor beavatkozott, és nagy szigorral próbálta orvosolni a konfliktust. Különböző szankciókat vezettek be, de ezeket Pisti nem tartotta be, barátaival továbbra is találkozott, és nem tanult semmit. Erre újabb szankciók következtek, Pisti pedig elszökött otthonról. A szülők tőlem kértek tanácsot. Azt javasoltam, hogy a rendőrségen jelezzék gyermekük eltűnését. Ők ezt meg is tették. Két nappal később jött be hozzám a család azzal, hogy Pisti előkerült, miután az egyik barátjánál töltött néhány napot. A Máriával szembeni erőszak, illetve a szökés miatt a szülők komolyan elgondolkoztak azon, nem kellene-e Pistit állami gondozásba adni. Úgy érezték teljesen tehetetlenek ebben a helyzetben. A gyermek ettől kissé megriadt, és megígérte, hogy változtatni fog a viselkedésén. A családnak belső iskolás kollégiumot javasoltam, amit a következő tanévben igénybe is fognak venni. (Jelenleg a tanév második felénél tartunk, befogadó iskola jelenleg sincs a gyermeknek, a jövő tanévben még mindig az 5. osztályt fogja kezdeni.)”

[Összecsuk]
Misi – papíron integrálható gyerek útja a kisegítőbe

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/misi-papiron-integralhato-gyerek-utja-a-kisegitobe

„Misit egy pszichiáterhez is elvitte nevelőanyja, akit azon a szervezeten keresztül ismert meg, ahol nevelőszülőnek képezték. A pszichiáter az első alkalommal rögtön gyógyszeres terápiát ajánlott. Azóta Misi kétféle gyógyszert szed figyelemhiányos hiperaktivitás-zavara miatt. Amikor a nevelőanya reggel a gyógyszert elfelejti beadni Misinek, a gyermek szétszórt, vad, pörög. Délben is kap egy fél tablettát Misi, ha ezt nem kapja meg a tanítótól, akkor délután már képtelen figyelni, fegyelmezni magát. Ilyenkor többször beront az én szobámba is, szinte őrjöng, többször nekimegy az ajtónak a visszautasításom hallatán.”

[Összecsuk]
Attila – amikor a szülő csak fenyegetőzni jön az iskolába

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/attila-amikor-a-szulo-csak-fenyegetozni-jon-az-iskolaba

„Egy nap Attila betegen feküdt otthon, rajzolgatott. Beszélgetni kezdett az akkor már börtönből szabadult édesapjával. Elmesélte neki, hogy már nem szeret iskolába járni, mert vannak, akik csúnyán beszélnek az osztályában, nemrég egy fiú megszorongatta a torkát a WC-ben. Az apa felháborodott ezen, és indulatosan elindult az iskolába, hogy beszéljen az igazgatóval. Előtte még a gyerekeket elvitte a nagymamához, hogy vigyázzon rájuk. Közben az anya, Klaudia is úgy gondolta, hogy csatlakozik hozzá, bár nem volt túl jó állapotban. Ezért a húga és annak barátja is elkísérte az iskolába. Így négyen mentek be az iskolaigazgatóhoz. Az igazgatói iroda ajtaja előtt azonban visszatartották őket, mert épp tárgyalás volt bent. A nők türelmetlenkedtek, elindultak felfelé a lépcsőn Attila osztályába. Éppen óra volt, amikor berontottak, és kiabálva keresték Misit, azt a fiút, akitől Attila a csúnya szavakat hallotta, és aki állítólag fajtalankodott Attilával. Misi riadtan bújt a tanító mögé, aki közben próbálta védeni a többieket is. Mondta a gyerekeknek, hogy menjenek át a szomszédos osztályterembe, míg ő beszél a felnőttekkel. Ám Misi nem mert elmenni mellettük, ugyanis Klaudia hirtelen előkapott egy bicskát, és azzal kezdett hadonászni. A tanító szerint alkohol vagy kábítószer hatása alatt lehettek, mert dülöngéltek, beszédük is akadozott, tekintetük sem volt tiszta. Míg a tanító néni, Misivel a háta mögött, próbálta őket nyugtatgatni, az igazgató és helyettesei is felértek, és kihívták a rendőrséget. Az anyát és húgát megbilincselve vitték el, míg az apa és a húg barátja lehiggadva hazamentek.”

[Összecsuk]

Józsi – önállótlan SNI-s kigyerek

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/jozsi-onallotlan-sni-s-kisgyerek

„Az anya nem érzi, hogy gyermekével bármi probléma lenne. Ő maga is úgy gondolja, hogy így kell megvédenie magát, vissza kell szólni, sőt, visszaütésre is szokta biztatni a fiát. Felháborodottan beszél az iskolába járó cigányokról, akik agresszívek, és volt, hogy megrángatták Józsit. Ezért gyakran felkísérik a fiút az osztályába, és otthon sem engedik egyedül sehová, a lépcsőházba sem, mert félnek, hogy valami baja lesz. Józsit emiatt is csúfolják a többiek. Az orrmandula megnézetését – hiába támasztom alá a logopédus egyértelmű javaslatával is – az anya egyértelműen elutasítja. Retteg attól, hogy meg kell műteni a gyermeket, hogy nem ébred fel utána. Azt sem hiszi el, hogy fia magányos az iskolában, nincsenek barátai, sőt, csak ellenségeket gyűjt magának provokatív stílusával.”

[Összecsuk]

Dávid – cukkolják az iskolában, emós haverok az iskolán kívül

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/david-cukkoljak-az-iskolaban-emos-haverok-az-iskolan-kivul

„Dávid erejét fitogtatva nekiesett az egyik fiúnak. A portás erre kihívta a rendőröket, akik elzavarták a fiúkat. Dávidnak a dulakodásban eltört a csuklója. Másnap az iskolaigazgató behívatta őt és édesanyját, miután a másik iskola vezetőségétől tudomást szerzett a történtekről. Az igazgató és több pedagógus is iskolaváltást javasolt. Mivel a másik iskolában már megismerték Dávidot, oda nem vették át a következő évtől. Így Dávid most néhány kerülettel távolabb jár, sokat utazik egyedül. Felvettük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal is, de ők nem ítélték súlyosnak az ügyet.”

[Összecsuk]
Eszter – szülők közt vergődve

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/eszter-szulok-kozt-vergodve

„Jobb időszakaiban az anya többször megígérte Eszternek, hogy mehet hozzájuk lakni, újra járhat a régi kisvárosi iskolába stb. Tavasszal háromszor tett ígéretet a lányának arra, hogy aznap délután majd jön érte a pesti iskolába, pakoljon össze otthon, hazamennek a csomagokért az új autóval, és leköltöztetik Esztert vidékre. Végül egyszer sem jött el, sms-ben értesítette az apát arról, hogy valami közbejött. Mindhárom alkalommal Eszter szinte szárnyalt, mindenkinek elmondta, hogy holnaptól nem jön iskolába. Majd másnap tényleg nem jött, de mint kiderült, azért nem, mert teljesen magába zárkózott. A családtól végül teljesen elszigetelődött, csak édesanyjával kommunikált olykor.”

[Összecsuk]
Lili – hazugságban felnőve

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/lili-hazugsagban-felnove

„Lili hatodikosként egy kis létszámú osztályba járt, 6 fiú és 2 lány alkotta a kis közösséget. Fiú osztálytársait lenézte, egyetlen osztálytársnőjével viszont jó barátnők voltak. Sok időt töltöttek együtt, délutánonként együtt mentek kutyát sétáltatni. Barátnője könnyen befolyásolható, így Lili sok mindenre rá tudta venni. Sokszor éjszakába nyúlóan csavarogtak, dohányoztak, pezsgőztek, sőt, a bolti lopást is sikeresen kipróbálták. Együtt ismerkedtek meg egy csapat fiúval is egy parkban, ahová sok bujkáló fiatal jár ki beszélgetni, szórakozni, dohányozni. A kis csapatban Lili és barátnője ugyanazt a fiút szemelték ki maguknak. A csapatba hamar befogadták őket. Néha külön is lejártak a fiúkhoz. Bár Lili szebb és csinosabb, mint barátnője, a fiú mégis a barátnővel kezdett el járni. Lili nagyon megharagudott mindkettőjükre, teljesen kikelt magából, amikor megtudta a történteket barátnőjétől, aki eleve félve mesélte el neki nagy boldogságát. Az iskolában hátat fordított neki, és nem szólt hozzá aznap. Ám másnap délután felcsengetett barátnőjéhez, lehívta, hogy béküljenek ki, sétáljanak egyet a parkban. Barátnője mit sem sejtve jött le, és tartott Lilivel, aki magával hozta a kiskutyáját is. Lili nyugodtnak látszott, de amikor a parkban odaértek az egyik rejtekhelyükhöz, elgáncsolta barátnőjét, lefogta, ráült, és ütni kezdte az arcát, mellkasát. A lány kiabálására megjelentek néhányan a fiúcsapatból. Erre Lili felállt, még belerúgott kettőt a barátnőjébe, és a kutyájával együtt elszaladt. A fiúk segítettek a barátnőnek, hazakísérték.”

[Összecsuk]
Sanyika, akit már az óvodában kiközösítettek

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/sanyika-akit-mar-az-ovodaban-kikozositettek

„Sanyit édesanyja ezután egy két tannyelvű általános iskolába íratta, hiába figyelmeztették többen, hogy nem fogja bírni a gyermek. De itt kis létszámú (max. 15 fős) osztályok indultak, ami kedvező megoldásnak látszott. Viszont a nagycsoportos gyerekek szülei szervezkedni kezdtek: több szülő megfogalmazott egy levelet, hogy csak akkor íratják be gyermeküket az iskolába (szinte az egész óvodai nagycsoportról, 15 gyerekről volt szó), ha Sanyikát nem veszik fel. A gyerekekért ebben az iskolában nagy harc folyik, hiszen nem egy népszerű iskoláról van szó, úgyhogy a dolog ezzel el is intéződött. Később az anya már azt állította, hogy amúgy sem akarta gyermekét oda vinni, nem akarta kitenni a hétéves kisfiút az általános elutasításnak, a körzeti iskolát egyébként is túl alacsony színvonalúnak tartja.”

[Összecsuk]
Tamara – sose mondd el, mi van otthon

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/tamara-sose-mondd-el-mi-van-otthon

„Ennek ellenére Tamara nagyon szeretett volna járni hozzám beszélgetni, ehhez a szülő is hozzájárult, így néhány alkalommal jöhetett. A kéréseimet visszautasította, miközben virágokat rajzolt, mandalát színezett, festett, beszélgettünk. Rengeteget kérdezett, mintegy vizsgáztatott, szavahihetőségemet, megbízhatóságomat tesztelte. Minden alkalommal kicsit komolyabb témákat sikerült előhozni, ám amikor a család jött szóba, száját összeharapta. Egyszer kibökte, hogy az anyukája szokta neki mondani, hogy nem kell az otthoni dolgokról beszélni az iskolában… Az otthoni életükről annyit tudtam, hogy a nagyfiú akarata ellenére Tamara sokszor az ő felügyeletére van bízva, hogy sokat vannak kettesben, de egyedül is gyakran van otthon. Olyankor tévét néz, ismerkedik az interneten. Idősebbnek állítja be magát, néhány kép van róla fent.”

[Összecsuk]
Péter - apahiány

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/peter-apahiany

„Magatartási problémái miatt két éven keresztül részesítettem iskolapszichológiai gondozásban. A foglalkozás megkezdését osztályfőnöke kérte, de az első év végétől Péter már magától jött a beszélgetésekre. Eleinte csak különböző agresszivitásokról számolt be, amelyekről nem lehetett eldönteni, hogy valóban megtörténtek-e, s ha igen, akkor valóban részt vett-e bennük, vagy csak másoktól hallotta. Egy idő után azonban, ezen a narratíván túllendülve, egyre többször osztott meg velem valódi lelki tartalmakat.”

[Összecsuk]
Zsolt – szülői bántalmazás

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/zsolt-szuloi-bantalmazas

„Az iskola egészen addig nem kezelte különösebb érzékenységgel a helyzetet, míg ki nem derült, hogy az édesapa bántalmazta a fiút. Ekkor jegyzőkönyvet vettek fel, s arra kérték (!) az édesapát, hogy tartsa távol magát a gyerektől. A helyzet egyértelműsége ellenére rendőrségi feljelentés nem történt. Az édesanya ezzel kapcsolatos kérdéseimet rendre hárította. Véleményem szerint bűntudata volt, hogy rábízta fiát az édesapára, aki az elmúlt 10 évben egyáltalán nem foglalkozott a családjával, és emiatt nem került sor a rendőrség bevonására”

[Összecsuk]
Gábor – nehezen viselt válás, pszichoszomatikus tünetek

http://www.oktataskepzes.tka.hu/hu/gabor-nehezen-viselt-valas-pszichoszomatikus-tunetek

„Ezután jelentkeztek egészségügyi problémái, ami miatt hiányozni kezdett. Kórházba került, gyermekpszichiátriai osztályra, ahol depressziós-szorongásos zavart diagnosztizáltak nála. Pszichológiai tanácsadásra járt. A pszichológiai munka célja Gábor önismeretének fejlesztése, beilleszkedési problémáinak, pszichoszomatikus tüneteinek kezelése, a családtagokhoz fűződő érzelmi viszonyainak tisztázása és az őt támogató nagyszülő megsegítése volt. Gábor a magántanulóságot tartotta az egyetlen jó megoldásnak helyzetére, nem is állt szándékában ezen változtatni. A szülők látszólag igyekeztek másik iskolát találni a gyermeknek, ahová a fiú bejárna, de nem volt valós tartalom e mögött, fél év múlva váltunk el azzal, hogy mégis megvan a megfelelő iskola (újabb szakközép). Ezt akkor Gábor is elfogadta.”

[Összecsuk]
Felzárkóztatás a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégiumban

http://docplayer.hu/38228576-Felzarkoztatas-a-don-bosco-altalanos-iskola-szakiskola-kozepiskola-es-kollegiumban.html

„Felzárkóztatás színterei, megvalósítás Az iskolánk módszertani sajátossága a személyre szabott tanulási program. Ez azt jelenti, hogy diákonként és tantárgyanként egyéni haladási ütemet igyekszünk kialakítani. A pedagógiai módszerek tekintetében változatosságra törekszünk, hogy a diákok számára valós választási lehetőségeket kínáljunk. Olyan eljárásokat igyekszünk előnyben részesíteni, amelyek aktív, partneri viszonyt hozhatnak létre a diákok és a pedagógusok között, így a diákokkal feledtetni tudjuk eddigi tanulmányaik során elszenvedett iskolai kudarcaikat. Különös hangsúly esik a differenciálásra, a szöveges értékelésre, a kooperatív tanulásra, a társasjátékra, a felfedeztető tanulásra, a projektmódszerre, az IKT eszközök alkalmazására. Tantestületünk meggyőződése, hogy a tantárgyi hiányosságok, lemaradások pótlása területén csak akkor lehetünk sikeresek, ha párhuzamosan kezeljük a szociális –életvezetési torzulásokkal.,, 

[Összecsuk]
Iskola – diák - család kapcsolata

http://www.don-bosco.sulinet.hu/common/documents/?id=90

„Kihelyezett szülői értekezlet A „hagyományos” szülői értekezlet a mi iskolánkban nem érte el a célját, alig-alig találtunk egy-egy anyukát vagy apukát a tanteremben. Talán nincs elég idejük, talán az utazás gondot okoz számukra, talán nem tudják kire hagyni a testvéreket, talán nem gondolják, hogy újat tudhatnak meg gyermekeikéről, talán érdektelenek, talán csak nem mernek kilépni a megszokott közegből. Ki kellett találnunk, hogy érhetnénk el mégis a szülőket szervezett formában, tájékoztathatnánk őket gyermekeik iskolai feladatairól, információkat adhatnánk át, és lehetőségünk lenne egy szülői közösség formálására. A tanulókat lakóhelyük alapján csoportokra osztjuk, és azokra a településekre úgynevezett kihelyezett szülői értekezleteket szervezünk, ahol többen élnek. Tapasztalatainkra és az eredményességre építve, ezt a fajta kapcsolatteremtés az éves munkatervbe havi rendszerességgel illesztettük be. Szendrőládról,- ahol először tartottunk kihelyezett szülői értekezletet-, az elmúlt években többszörösére nőtt az iskolánkban tanuló diákok száma. A szervezésben a helyi önkormányzat, ha működik a kisebbségi önkormányzat és az általános iskola segítségét vesszük igénybe.”

[Összecsuk]
Oratórium

http://www.don-bosco.sulinet.hu/common/documents/?id=89

„Valamennyien feladatunknak tekintjük a roma, a hátrányos helyzetű fiatalok befogadását, megszólítását az együttélés modellértékű helyzetének megteremtését. Szükségét éreztük, hogy a diákok egyéni szükségleteit figyelembe vevő, olyan innovatív oktatási-nevelési módszereket alkalmazzunk, amelyek a „don boscói” pedagógiával összhangba hozhatók. Ez az újszerűség képes lehet a korábbi kudarcélmények háttérbe szorítására, motiváló erővel bír, serkenti a logikus gondolkodásmódot, így felerősíti az integrációt. Az oktató-nevelő pedagógiai munkának azonban a fiatalok teljes életére hatnia kell, tehát a szociális-mentális problémáik kezelése is szükséges. Ezért elsődlegesen a fiatalok igényeiből, elvárásaiból indulunk ki, hiszen ezekre reagálva lehet őket bevonni közös életterünk, mindenapjainak alakításába, formálásába. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés.”

[Összecsuk]
Lemorzsolódáshoz köthető jó gyakorlatok

https://www.katped.hu/lemorzsolodas/jo-gyakorlatok

„A roma családok egy részére – a fentiekkel szemben – az erőteljes, elfogadó családi háttér jellemző. Nekik is idegen azonban az iskola strukturált, szabályozott világa, s pontosan erős kulturális hagyományaik miatt nehéz az iskola befejezéséig eljutniuk, különösen a lányoknak, akiknek gyakran sokkal korábban kell házasodniuk e hagyományok szerint, mint pl. a szakmunkásvizsga megszerzése. A szociális nehézségek, az alulképzettség gyakori ezekben a családokban is. Vannak diákjaink között néhányan (örömünkre szolgál, hogy számuk nő), akik nem valamilyen probléma miatt kerülnek ide – sőt jó családi környezetből –, és nem is az iskola „roma jellege” miatt, hanem mert vagy egyszerűen jó dolgokat hallottak az intézményről, vagy vallásosak, és mint egyházi iskolát találnak meg bennünket.”

[Összecsuk]
A Dobbantó program pedagógiai koncepciója

http://fszk.hu/kiadvany/a-dobbanto-program-pedagogiai-koncepcioja/

„Felelős vagyok saját sorsom és tanulásom alakításáért” Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy ők a felelősek az életpályájuk alakulásáért. Szembesülniük kell a felelősségvállalással és azzal, hogy egyes döntéseiknek milyen következményei vannak, lehetnek. Tudniuk kell azonban azt is, hogy melyek azok a segítő szervezetek, akik célzott információt, támogatást tudnak nyújtani számukra egy-egy elakadásnál. Tudniuk kell azt, hol érhetik el őket, és milyen kérdésekkel fordulhatnak hozzájuk. • Változáshoz való alkalmazkodás képességének kialakítása (egész életen át tartó tanulás, jövőkép) A tanulókat fel kell készíteni az életük során adódó változásokra, az azokhoz való alkalmazkodásra. Manapság a munkavállalásban is jellemző a váltás, változás: kényszerből vagy saját elhatározásból, de az emberek átlagosan 4-5 évente munkahelyet, sokan, pedig foglalkozást is váltanak. Nem szabad azt hinni, hogy egy szakma megszerzése biztos megélhetést jelent életünk végéig, fel kell készülni akár a munkanélküliségre is. Az egész életen át tartó tanulás nyit lehetőséget a változásokhoz való alkalmazkodásra életpályánk során, ezért a fiatalok számára fontos kiemelni ennek jelentőségét.,,

[Összecsuk]
Dobbantó Program Diáktámogató Füzetek 1 Startvonalon – segédanyag pedagógusoknak

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_1_boritoval_vegsoszerk_ST.pdf

http://fszk.hu/kiadvany/diaktamogato-fuzetek-startvonalon/

„Mi a speciális bánásmód kulcsa? Ők azok, akik mindent meg tudnak csinálni, amit a többiek, csak más – egyénibb – megközelítést, valamivel több figyelmet, több energiát igényelnek. Első pillanatban ijesztően soknak tűnhet mindaz, amire a velük foglalkozáshoz, a közös munkához szükség van. Természetesen a tanár pillanatnyi állapota, energiája, ideje szabja meg, mennyit tud vállalni. Pályánk különböző időszakaiban mást és mást tudunk figyelembe venni mindebből. Fontos tudnunk, hogy éppen az ő számukra a kevés is sok lehet. Úgy elszoktak attól, hogy a felnőtt környezet meg akarja érteni őket, hogy legtöbbször azt az esetleg kevés értő figyelmet is kedvezően fogadják, amire egy adott pillanatban képesek vagyunk. A más megközelítés elsősorban az alábbiakat takarja. Az átlagosnál: – mélyebb érzelmi viszonyulás és reakciók; – több és egyértelműbb visszajelzés és pozitív megerősítés (ennek érdekében kapjanak sok olyan feladatot, amelyről biztosan tudjuk, hogy sikerrel végre tudják hajtani!); – tiszta és intenzív kommunikáció; – az elvárások egyértelmű megfogalmazása; – nyitottság, érdeklődés, ennek kimutatása a személy és problémái iránt; – bizalmi viszony, melynek alapján a gyermeknek/fiatalnak szóló (bármely témájú) közléseink célt érhetnek, s adott esetben mintát jelentő személlyé válhatunk; – kölcsönösség, a felelősség megosztása; – gyakoribb én-közlések alkalmazása.”

[Összecsuk]
Dobbantó Program Diáktámogató Füzetek 2. Elrugaszkodás – segédanyag pedagógusoknak

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_2.pdf

http://fszk.hu/kiadvany/diaktamogato-fuzetek-elrugaszkodas/

„A Dobbantós tanárok feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék és közösen feldolgozzák az osztályba járó fiatalok egyéni életútját, “életbajaikra” velük közösen keressék a megoldásokat, kiutakat. Ennek érdekében érdemes kialakítani a segítő-pár rendszert. Minden, az osztályba járó fiatallal a tanár-team egy tagja segítő kapcsolatot alakít és tart fenn. Tehát minden diáknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a team tagok közül a leginkább megbízik, akivel a legjobban tud együttműködni, akivel meg tudja osztani gondjait. Ezt a segítőt a diákok a Dobbantóba való kerülésük után három-négy héttel választják. A választás természetesen kölcsönös, hiszen a kapcsolatfelvételt a team tagok is tudatosan kezdeményezik, alakítják ebben az első négy hétben. A team tagoknak értelemszerűen több (3-5)”párjuk” van a diákok közül. E segítő kapcsolat formális megjelenése a heti rendben/órarendben az “egyénizés”, segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. Ez lehet a hét “rituális” lezárása, de betervezhető bármely napra, a lényeg a rendszeresség és az állandó időpont. E beszélgetés tartalmazza: – a diák heti munkájának értékelését, – a vele történt dobbantós események (bármilyen jellegű) megbeszélését, következő heti feladatainak kidolgozását, – és amennyiben erre a diáknak igénye van – és ez tapasztalataink szerint mindig így történik – egyéb, iskolán kívüli problémáinak megbeszélését.”

[Összecsuk]
Dobbantó Program Diáktámogató Füzetek 3. Szárnyalás – Játékgyűjtemény pedagógusoknak

http://fszk.hu/kiadvany/diaktamogato-fuzetek-szarnyalas/

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf

„Csoportvezetési alapfogalmak A csoportos foglalkozásokat három részre kell strukturálni. A bevezető fázis a csoport bemelegítése, témára hangolása. El kell érni, hogy a tanulók elszakadjanak az előző óra, a szünet és egyéb tényezők hatásaitól, és kialakuljon az itt és most élménye az adott témára vonatkozólag. Ezt a célt szolgálják többek között a bemelegítő, valamint a felvezető gyakorlatok. Az akció fázis jelenti a téma feldolgozását. Ebben a szakaszban „dolgoznak” a tanulók ekkor élik meg a témával kapcsolatos legfontosabb és legerősebb élményeket, emocionális hatásokat. Kellő türelem és idő kell a történések és helyzetek kialakításához, feldolgozásához. Számolni kell azonban azzal is, hogy a tervezetthez képest másképpen alakul a csoportdinamika. Ne kövessük el azt a hibát, hogy mindenáron kierőszakoljuk az elképzelt programot, mert makacsságunknak súlyos következményei lehetnek. Legjobb esetben is passzivitásba vonul az osztály, de több foglalkozáson keresztül is visszavetheti az aktivitást, a hitelességet. Legyünk tehát a felkészültségünk mellett (a témával kapcsolatos „b” variáció) érzékenyek a történésekre, mert az eltévelygésnek komoly pszichés oka lehet. Ragadjuk meg tehát ezt a téma felkínálást, mert e mögött húzódhat meg az a komoly probléma, konfliktus, amely az osztály életét alapvetően befolyásolja, emocionálisan leginkább feszíti. A lezáró fázisban értelmezzük a történéseket „varrjuk el a szálakat”. Ekkor nagyon kell figyelni az osztály reagálására különösen a kritikákat vagy egyes diákok magatartásának minősítését illetően. Ne engedjük a „nyílt cikizést” sem az „élve boncolást”. Hamar rá lehet szoktatni a tanulókat, hogy ne a másik viselkedését, reagálását, véleményét ítéljék el, hanem mindenki a sajátját ismertesse. Ne stigmatizáló kategóriákkal fogalmazzon meg érzéseket, pld: „a Feri butaságot mondott, Kati baromságot követet el.” Tanítsuk meg a gyerekeket, hogy: „nekem az a véleményem, én úgy tettem volna, én úgy érzem, erről a helyzetről azt gondolom” formában mutassa meg a többieknek saját magát. Természetesen mi is kerüljük az ítélkezést.”

[Összecsuk]
Továbblendülés. A diák és családtámogatás intézményei Dobbantó Program Diáktámogató Füzetek 4.

http://fszk.hu/kiadvany/diaktamogato-fuzetek-tovabblendules/

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_4.pdf

„Civil szervezetek Nem kormányzati szerveknek (angolul Non-Governmental Organisations, NGO) vagy civil szervezeteknek tekinthető valamennyi kormánytól független, civilekből álló szervezet. Ezek a szervezetek általában spontán módon, állampolgári kezdeményezésre jönnek létre. Az NGO-k nem profitorientáltak, tehát elsődleges céljuk nem az anyagi haszonszerzés. Bár civil szervezetek foglalkoztathatnak fizetett munkatársakat, és űzhetnek jövedelemszerző tevékenységet, ha profitot termelnek, azt sem tagjaik, sem a menedzsment közt nem oszthatják szét, hanem a szervezet céljainak elérésére kell fordítaniuk. A civil szervezetek nem saját érdekükben tevékenykednek, céljuk a köz szolgálata. Nem saját tagjaik üzleti vagy szakmai érdekeit szolgálják. A legismertebb civil szervezeti formák az alapítványok és az egyesületek”

[Összecsuk]
Támpontok a diáktámogatáshoz Dobbantó Program Diáktámogató Füzetek 5.

http://fszk.hu/kiadvany/diaktamogato-fuzetek-tampontok/

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_5.pdf

„A belső gyűrűn azokat a tevékenységi elemeket, formákat, produktumokat tüntettük fel, amelyek algoritmizálják, szabályozzák, támogatják a diák cselekvéseit, feladatvállalásait és -megoldásait. Az első helyen a Pár-rendszert kell említeni. A Pár-rendszer szerepe meghatározó a struktúrá- ban, mert ez az a bizalmi, segítő kapcsolat, mely lehetővé teszi a diák megismerését, megérté- sét és folyamatosan változó gondozási, támogatási módjának tudatos tervezését. A diák választ magának párt a team tagjai közül. Az így kiválasztott segítő és a diákpárja között heti rendszerességgel folyó beszélgetéseket nevezzük „egyénizés”-nek. (vö. 26. old.) Ez a beszélgetés lehet a hét „rituális” lezárása, de betervezhető bármely napra, a lényeg a rendszeresség és az állandó időpont. Az egyénizés tartalmazza: • a diák heti munkájának értékelését, • a vele történt dobbantós események (bármilyen jellegű) megbeszélését, következő heti feladatainak kidolgozását, • és amennyiben erre a diáknak igénye van – és ez tapasztalataink szerint mindig így törté- nik – egyéb, iskolán kívüli problémáinak megbeszélését.”

[Összecsuk]
A FSZK Dobbantó projektje. Zárókötet

http://fszk.hu/kiadvany/dobbanto-program-zarokotete/

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2015/06/Dobbanto_program_zarokotete.pdf

„A tanulási környezet komplex megváltoztatása A tanulás fizikai környezetének megváltoztatása a dobbantós tantermek kialakítását jelenti. A programban részt vevő diákok nemcsak szép és ízléses, hanem pihenésre, szabadidő- töltésre, társas együttlétre és az információszerzés különböző formáira, a formális és informális tanulás lehetőségeinek kiaknázására ösztönző és mindezeket biztosító termekben tölthetik iskolai napjaikat. A dobbantós teremhez teakonyha, beszélgetésre invitáló pihenősarok, sporteszközök, különböző fejlesztő játékok, legalább három, internet-kapcsolattal rendelkező számítógép, tanulást segítő szoftverek és kézikönyvtár is tartozik. A szervezeti kereteket alapvetően a kisebb létszám határozza meg. A maximum 16 fős diákcsoporttal legfeljebb 4-5 pedagógus dolgozik, nem szakrendszerű tanulásszervezési formában. Így egy-egy pedagógus hetente hosszabb időt tölthet a tanulókkal, ami módot ad minden egyes diák valódi megismerésére, illetőleg a diákok és pedagógusok közötti bizalom és kötődés kialakulására. Ahol lehetőség van rá, az idő 40%-ában kettős óravezetéssel folyik a munka. A négyfős pedagógusteam munkáját iskolán belül – a helyi feltételek szerint rendelkezésre álló – további szakmai támogatók (pl. iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi felelős, szociálpedagógus, iskolai szociális munkás) segíti. Jellemző az iskolán kívüli segítő partnerekkel való együttműködés is, elsősorban az ifjúságsegítő területen, illetve a különböző szakmacsoportok megismerését segítő munkáltatók körében. A tanítási napok ritmusa is más, mint a hagyományos iskolában. A közös napindítást nagyobb egységekben szervezett tartalmi blokkok követik, amelyben a tanulás mellett helye van a kikapcsolódást, sportolást, társas időtöltést, közös étkezések megszervezését biztosító ún. szabad sávnak is. Hetente egy napot iskolán kívül, munkahelyi megfigyeléssel töltenek a fiatalok. A tágan értelmezett tanulást az iskolai munkában alkalmazott kooperatív módszerek, projektek és az iskolán kívüli helyszíneken megvalósított tanulási lehetőségek sora színesíti.”

[Összecsuk]
A tanulók lemorzsolódásának csökkentése illetve megelőzése érdekében végzett tevékenységek a kollégiumban (Babus Jolán kollégium)

http://www.babusj-koll.hu/sites/default/files/dokumentumok/Lemorzsolodas.pdf

„A lemorzsolódás csökkentése érdekében végzett feladatok, tevékenységek: • Tanulók komplex mérése: a tantárgyi méréseket a szakközépiskola végzi. A kollégiumban működő mérési csoport munkáját az éves mérési terv alapján végzi. A mérések a pedagógiai munka tervezését alapozzák meg. Tanév elején kerül sor a bemeneti mérésekre, tanév vége előtt pedig a visszamérések történnek meg. • Egyéni fejlesztési terv készítése: a csoportvezető készíti el a mérési eredmények figyelembevételével. A fejlesztési terv követése, korrekciója folyamatos. A tanulók tanulmányi eredményét egyéni és csoport szinten negyedévente értékeljük. • Az eredményes tanulási technikák elsajátítása érdekében tanulásmódszertan fejlesztő foglalkozások biztosítása a tanulóknak. • A heti rendszerességgel megtartott szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások célja a tanév sikeres befejezése és a szakmai vizsgára való felkészítés. • Az egyéni fejlesztés és a lemorzsolódás elkerülése érdekében tevékenykedik a patrónus, akinek feladata a csoportvezetők által kijelölt, kiemelten problémás tanulók segítése, tanulmányi munkájuk figyelemmel kísérése, a végzett tevékenységről feljegyzés készül, mely bekerül a tanulók egyéni dossziéjába- patrónusi napló”

[Összecsuk]
Szegedi Eszter: A korai iskola elhagyás problémája, a megelőzés lehetőségei

Pedagógiai feladattár a korai iskolaelhagyás ellen

https://drive.google.com/file/d/0B5TgEhR6R1MbNTdmamtDc29pQk0/view

„A megközelítés fő módszertani elvei:

• A résztvevők interkulturális készségeinek megerősítése/fejlesztése: a kritikus incidens módszerrel való munka előkészítéseként bevezető tréninget szerveznek a résztvevőknek az etnocentrizmussal, az interkulturális érzékenyítéssel és csoportközi dinamikákkal kapcsolatban. A tréning célja, hogy segítsen a résztvevőknek felismerni a kulturális különbségek relevanciáját és a saját, megélt kritikus incidenseikkel kapcsolatos tapasztalataik jelentőségét. Mivel a résztvevők esetleg félhetnek elmesélni kritikus incidens tapasztalataikat, mert attól tartanak, hogy „rasszistának” vagy „kirekesztőnek” bélyegzik őket, a tréning másik célja, hogy segítsen feleleveníteni kritikus incidenseket, és elengedni a bűntudatot/az öncenzúrát, amelyet gyakran a politikailag korrekt diskurzus elvárása vált ki. Ennek eredményeképpen a résztvevők új eszközökkel gazdagodnak, amelyekkel kezelni tudják kritikus incidens élményeiket. Lehetséges végeredmény az is, hogy fejlődik azon képességük, hogy tudatosítani tudják az incidenseket.

• Észrevétel a kulturális különbségek kölcsönös természetével és a konfliktusok kiváltásában betöltött szerepével kapcsolatban: a megközelítés azon a felismerésen alapszik, hogy ha van egy konfliktus, az nem csupán egyszerű következménye a „kulturálisan különböző másiknak”, hanem inkább két különböző kulturális referencia-keret interakciója. Tehát a megközelítés feltárja, hogy hogyan játszanak közre az egyén saját kulturális/ szakmai modelljei, gyakorlatai, normái, és hogy ezek hogyan lépnek interakcióba a másik értékeivel/ normáival/ elvárásaival.”

[Összecsuk]
Módszertani videók a Fórum Színház szerepéről a korai iskolaelhagyás megelőzésében
Miért fontos előrejelző jel az igazolatlan hiányzás?

http://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/CroCooS/Resource_Pool/Final_versions/RP3_hu_Hi%C3%A1nyz%C3%A1s.pdf

„Esztergomi jó példa „A Mi Házunk” Marista Közösségi Ház ún. Ébresztő programja, amelynek részeként reggel végigjárják a környéket a munkatársak és maguk viszik be az óvodába, iskolába a gyerekeket. Eredményeik mérhetőek a fiatalok iskolában tartása, a hiányzások csökkentése terén. Ez a példa a személyes, egyénre szóló segítés egy formája, amely egyben a probléma praktikus oldala felől közelít. Ugyanakkor jól látszik, hogy ebben az esetben a motiváció legalább olyan fontos, mint más tényezők.”

[Összecsuk]
Németh Noémi: A mozgás illetve a sport szerepe a korai iskola elhagyás megelőzésében

http://oktataskepzes.tka.hu/documents/Projektek/2013/QALL/korai_iskolaelhagys_megelzse_a_sport_ltal_nmeth_nomi.pdf

„A mozgás és a sport ugyanis számos olyan páratlan előnnyel rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik az integrációs célok elérésére. A hátrányos helyzetű gyerekeket a környezetük felől rengeteg negatív hatás éri. Gyakori, hogy az a gyermek, akit több bántás ér, önmagát a környezeti jelzések alapján határozza meg. Ez nagyrészt azzal jár, hogy a negatív élmények kerülnek a személyisége fejlődésének középpontjába. A sport által sokkal inkább önmaga és a saját testének megélése, a mozgás sikeressége, öröme kerül a középpontba éppúgy, ahogyan egy alkotás megélése a művészeti tevékenység során. Ha a gyermek fejlődése pozitív érzések mentén halad, akkor egy másfajta viszonyulás alakul ki önmagához. Az aktívan mozgó gyerekeket nagyobb magabiztosság jellemzi, az egészségesebb testtudatossággal pedig tovább nő az önbizalmuk. A közös testmozgás jellemzője, hogy csapatban egy közös célért küzd minden szereplő, beleértve az edzőt, a testnevelőt, a sportszakembert vagy akár a szülőket. A közös mozgás nagy „előnye”, hogy nincs idő például a másság, vagy a különbözőség megfigyelésére, az arra való reagálásra. A közös siker érdekében háttérbe szorul a kirekesztő magatartás is és előtérbe kerül a játék közbeni érzett áramlat-élmény. A játékos sport tevékenységek során a résztvevőknek „kényszerűen” együtt kell működniük a közös siker érdekében. Ez azt jelenti, hogy ki kell fejezniük magunkat egymás felé, kommunikálniuk kell egymással. A kifejezés és a párbeszéd olyan társas elemek, amelyek direkt módon kapcsolódnak a befogadáshoz. A közös testmozgás, illetve a közös sportjátékok nagy előnye, hogy egyszerre nagy létszámú csoportot is meg tudnak mozgatni egy időben. Sőt, nem csupán a résztvevőket, hanem bizonyos esetekben a támogatókat, a szurkolókat és a hozzátartozókat is magával tudja sodorni a közös mozgás áramlása, s mindez már a sport, a testmozgás közösségépítő funkciója felé vezet.”

[Összecsuk]
Lemorzsolódás csökkentése a Szekszárdi Szakképzési Centrum tagintézményeiben

https://www.tmszc.hu/uploads/2/files/GINOP_623_Za__ro__rendezveny_bemutato.pdf

„Az alkalmazni tervezett alternatív módszerek közül a legfontosabbak:

• Kooperatív módszer: A tanulók 4-6 fős kiscsoportokban tanulnak, egymást segítik a tanulásban. Fejlődnek a szociális készségeik, képesek lesznek együttműködve, csapatként funkcionálni mindazon túl, hogy ismereteket sajátítanak el és intellektuális készségeik (pl. a gondolkodási készség, a matematikai készség) is fejlődnek. Ezzel a módszerrel manuális készségek is fejleszthetők, mivel a társaktól ellesett vagy társak által demonstrált tevékenység elsajátítására motiváltabbak a tanulók.

• Projekt módszer: Feladatunk, hogy megismertessük a tanulókkal a felfedező/problémamegoldó tanulás élményét. A problémafelvetésnek olyannak kell lennie, amely ösztönzi a tanulókat az információgyűjtésre, információrendszerezésre, hogy megalkothassák saját modelljeiket, azokat kipróbálhassák, és egy szubjektív értékelési folyamat során saját maguk értékeljék az eredményt. A módszer, természetétől fogva is szokatlan lehet néhány résztvevőnek, mivel az oktatók és tanulók közös tervező és kivitelező munkáját feltételezi. Ilyen értelemben egy összetett feladat megoldása felnőttek és gyerekek kollektív, gyakorlat-központú együttműködésével történik. Ugyanakkor fontos az egyéni teljesítmény, hiszen mindenki az érdeklődésének megfelelő, a tapasztalatait legjobban hasznosító feladatot végez, amellyel hozzájárul a csoport munkájához.

• Csapatmunka: Olyan jellegű feladatoknál is, amelyek kutatómunkát, információgyűjtést, vagy alkotómunkát, esetleg prezentációt igényelnek, szintén bátorítjuk a tanulókat az elsajátított team-készségek alkalmazására. A tanmenetek kidolgozásánál külön figyelmet fordítunk olyan feladatok alkalmazására, kidolgozására, amelyek elősegítik vagy szükségessé teszik az együttműködést, a csapatmunkát. „

[Összecsuk]
Dobbantó. Esély az esélytelenségben

http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Dobbanto_eredmenyek_HU.pdf

„Azért örültünk, hogy befogadtuk a Dobbantót, mert : • speciális szemléletével, fizikai, személyi feltételével sikeresen pályára állíthatja a kisiklott életeket, megteremtve ezzel az esélyegyenlőséget a további eredményes életpályához, • olyan tanulási környezet alakult ki (fizikai környezet, szervezeti keretek, tanulás tartalma, tanulásszervezés módszer) ami meghatározza az iskola, a gyerek további életét, • 14 tanköteles gyermek oktatása, iskolában „tartása” megoldottá vált, szakemberek foglalkoznak ezekkel a gyermekekkel, növeli az esélyüket a továbbtanulásra és a szakmaszerzésre, nő az esélyük a munkapiacon való elhelyezkedésre, számukra nem kell segélyeket folyósítani, • növekedett a pedagógusok aktivitása, előcsalta a kreativitást, új módszerek kerültek be az iskolába, erősítette iskolánk hírnevét, példaként áll a Dobbantós terem a többi pedagógus és tanuló előtt, • új szemlélet jelent meg a tanári munkában, megmenthetünk lesüllyedt gyerekeket, új eszközöket vásárolhattunk, végre egy olyan projektben vehettünk részt, amelyben a képzés megelőzte a program bevezetését, teamek alakultak, sikerült a szülőket bevonni a nevelésbe, • több tanulónak lehetőséget adtunk tanulmányai, munkába állása sikeres folytatásához, • kreatív, innovatív team alakult ki, szívesen jönnek hozzánk a gyerekek, szép környezetbe, akiket sikeresen továbbvezetünk, megújuló lendületet kaptunk, hozzásegítettük a gyerekeket az integrálódáshoz, megelőztük a tanári kiégést, • egy új pedagógus szemléletet hozott be az iskolába, egy más tanár-tanuló viszonyt, • így legalább néhány gyereknek lehetőséget teremthettem a társadalomban való megkapaszkodásra, az öngondoskodásra, • a pedagógusok nagyon sokat tanultak és élményszerű tanulási helyzeteket tudtak teremteni a tanulóknak: végre „szabadon” dolgozhattak, • mintát mutatott a tantestületnek, hogy a problémás, tanulásból kiesett tanulókkal hogyan lehet úgy foglalkozni, hogy a tanárnak is és a diáknak is sikerélménye legyen, • a leszakadó/lemaradó gyereknek, tanulónak szélesebb életkori határok között fejlődési lehetőséget tudtunk biztosítani, • olyan módszerek honosodhattak meg, mellyel a fejlődni akaró pedagógusok újabb „fegyvert” kaphattak a saját és a diákok sikerélményének biztosítása érdekében, • új kapcsolatokat építhettünk, az iskolában a változás elindított egy folyamatot, szélesítettük az iskola profilját, • a Dobbantós tanulók nagy része újra jár iskolába, közösségbe.”

[Összecsuk]
BIZTOS CÉLBAÉRÉS Módszertani lehetőségek a korai iskolaelhagyás csökkentésére

https://anzdoc.com/biztos-celbaeres-modszertani-lehetsegek-a-korai-iskolaelhagy.html

„SAP módszertan A következőkben azt az egy egyedülálló módszertant mutatjuk be, melyet az angliai Sandwell-ben fejlesztettek ki, és amelyet a Biztonságos célbaérés (Safe Arrival Project) című projektben, a Leonardo program keretén belül kezdtek el alkalmazni Európa 5 országában, köztük Magyarországon. Az ún. „SAP” eszköz egy olyan statisztikailag tesztelt módszer, amelynek segítségével azonosíthatóak azok a gyerekek, akiknél fennáll a lemorzsolódás kockázata. A módszert a projekt országokban tesztelték és hatékonynak bizonyult a lemorzsolódás hatékony megelőzésében. A módszertan lényege, hogy az érintettek (szakképző intézmények vezetői tanárai és diákjai, szülők, oktatáspolitikai döntéshozók, szociális szakemberek) saját tapasztalataik alapján meghatározzák a lemorzsolódáshoz vezető kockázati tényezőket, melyeket egy, az iskolát már elhagyott, illetve még az oktatásban résztvevő mintán, statisztikai módszerekkel tesztelnek. A statisztikai elemzés eredménye egy tényleges kockázati tényező lista, mely megmutatja, hogy a vélt lemorzsolódási tényezők közül melyek azok, amelyek valósak, a kiesett diákoknál is megjelentek, ténylegesen is lemorzsolódáshoz vezetnek. A tényleges lemorzsolódási tényezők alapján azonosíthatók a veszélyeztetett diákok, és kidolgozhatók a megelőzési stratégiák.”

[Összecsuk]
Komplex Alapprogram. Intézményi tájékoztató kiadvány

https://www.komplexalapprogram.hu/upload/int%C3%A9zm%C3%A9nyi%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20kiadv%C3%A1ny.pdf

„Az Életgyakorlat-alapú alprogram koncepcióját meghatározó alapelvek a Komplex Alapprogram alapelveivel összhangban kerültek kialakításra. Célunk, hogy olyan, az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amelyek sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezik fel. Az Életgyakorlat-alapú alprogrami tartalmakban a gyermek a kisebb-nagyobb rendszereiben (család, osztály, iskola, lakókörnyezet stb.) megjelenő, őt érintő témákban kerül megszólításra, így elkerülhetetlen, hogy komplexen, kognitív, affektív, szociális téren is megérintődjön és fejlődjön. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek számára az egyén – család – osztály – iskola – lakókörnyezet – természeti környezet – munkaerő-piaci környezet (egyre táguló) rendszereiben olyan tevékenységet szervezzünk, amely leköti őket, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket és erősíti a nyitottságukat. Az alprogram a következő tanulói kompetenciák fejlesztését tekinti feladatának: kooperativitás, kritikai gondolkodás, önfejlesztő képesség, tolerancia, konfliktuskezelés, vitakészség, felelősségvállalás, problémamegoldás, empátia. Tartalma hat központi kérdés köré szerveződik: egészséges életmód, életvezetés, környezettudatosság (fenntarthatóság), állampolgári felelősség (közösségi szerepek), életút-támogató pályaorientáció, család, párválasztás és érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés). Az alprogrami tartalom fontos jellemző- je a komplex szemléletmód.”

[Összecsuk]
Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium: Jó gyakorlat: Segítő program az iskolai lemorzsolódás megakadályozására

https://docplayer.hu/176300-2-jo-gyakorlat-segito-program-az-iskolai-lemorzsolodas-megakadalyozasara.html

„• A „Jó gyakorlat” céljának bemutatása Módszertani javaslat a kudarccal küzdő, a bukás határán álló bejövő tanulók lemorzsolódásának megakadályozására. Segítő pedagóguscsoport felállítása egyéni, személyre szabott foglakozásra. Célunk a tanulóközösség, a tanulókkal közvetlen kapcsolatban álló személyek – pedagógusok, szülők – számára rendszerszemléletű, komplex segítő, támogató rendszer biztosítása • a lelki egészség megőrzése, megteremtése • a tanulási akadályok leküzdése • a pályakép – a jövőkép erősítése • közvetlen irányított tanulás kialakítása, segítése A tanulási zavarok felismerése, fejlesztési terv elkészítésének technikája Intézményi gyakorlat bemutatása a tanulási zavarok korrekciójához, fejlesztési tervek készítése Közvetlen cél, hogy javuljon a tanulmányi eredmény, de közben a tanuló sajátítsa el azokat a tanulásmódszertani életvezetési ismereteket, mely a tartós eredményesség feltétele. Fokozatosan váljon le a segítő tanárról, a közvetlen segítséget az időnkénti konzultáció, tanácsadás váltsa fel. A program bevezetését a 9. évfolyam tanulói számára javasoljuk. Az első egy-két hónap után már nyilvánvalóvá válik, hogy ki szorul segítségre, s még elegendő idő van arra, hogy a közös munka révén a tanév végére megoldódjanak az alapproblémák, jelentkezzen az eredmény. Fontos a kicsi létszám: maximum 3-4 fős csoport. Egy tanár nem tud érdemben több tanulóval foglalkozni.”

[Összecsuk]
Zuglói Jó Gyakorlatok Könyve

https://docplayer.hu/399770-Zugloi-jo-gyakorlatok-konyve.html

„Célunk újszerű tevékenységekkel és munkaformákkal megragadni az érintett korosztály figyelmét, vonzóvá tenni a tanítástanulási folyamatot, az önálló felfedező ismeretszerzést, az élményt nyújtó cselekvő részvételt a megismerés folyamatában: – filmnézés, vetélkedő, kézműves foglalkozások, olvasmányélmények beépítése – források közös elemzése – szöveges, képi, tárgyi forrás anyag – önálló kutató munka: egyéni vagy csoportos könyvtári munka, múzeumi megfigyelés. – a project során az osztályok közös alkotást hoznak létre, mely egyaránt lehet színpadi jelenet; irodalmi vagy egyéb művészi alkotás; tárlat, kiállítás, híradás (újság esetleg film formában), színpadi jelenet, – pályázás – kreativitás, alkotó tevékenység, tanórai keretek között ritkán alkalmazott készségek (dramatizálás, manuális tevékenységek) A kutatómunka eredménye egy komplex tevékenység: a díszletek és jelmezek kiválasztása, megtervezése és elkészítése, a zenék megválasztása, a táncok megtanulása, a nemzeti ételek összegyűjtése, és “megalkotása”, a képek vagy dia és videó bemutatók anyagának válogatása, összeállítása. Ebben a munkában az osztály bármely tagja részt tud venni, talál teret és lehetőséget önmegvalósításra – függetlenül a mechanikus tananyag-elsajátításban nyújtott képességeitől. Ezért kiválóan alkalmas SNI-s tanulók bevonására. Az információforrások is rendkívül sokfélék: a családi nyaralásokból származó diaképektől, az iskolai könyvtár állományától az internetig. Az országok bemutatása során a hangsúly a kommunikáción van. Különösen értékes nevelési szituáció az érkező vendégekkel való kommunikáció elsajátítása: a köszöntés, az idegenvezetés, a kínálás, a búcsúzás közös kitalálása, begyakorlása, kipróbálása. Ez a program is jól használható a sajátos nevelési igényű tanulóknál is. Sikerélményt ad nekik, azt hozza ki belőlük, hogy mit tudnak, miben jók”

[Összecsuk]
Tóth Károly Esélyegyenlőségi és deszegregációs programok a szakképzésben

http://www.jgypk.hu/dft/wp-content/uploads/2014/10/tankonyv_toth_eselyegyenloseg.pdf

„6.3.4. A SZSZKSZ Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Az iskolában a szakiskola évfolyamonként egy osztállyal működik, osztályonként általában 20-28 fővel, ezért a programba bekapcsolható tanulók száma nem sok. A beiskolázás során gondot fordítottak a tanulók és szülők tájékoztatására: a Pályaválasztási kiadványban szerepeltették a programba 48 Szakiskolák gasztronómiai versenye való bekapcsolódás feltételeit, az őszi Pályaválasztási Vásáron személyes agitációt fejtettek ki az érdeklődők megnyerésére, az iskolai szórólapokon külön feltüntették a lehetőséget, és ezeket eljuttatták a város és vonzáskörzete általános iskoláiba, a Nyílt Napokon szóban adtak részletes tájékoztatást, ill. minden olyan iskolai rendezvényen (egészséges életmód-vetélkedő, rajzpályázat), ahol általános iskolásokkal vagy/és szüleikkel találkoztak, figyelmet fordítottak a tájékoztatásra. A városi kollégiummal szoros kapcsolatot ápoltak, telefonon és személyesen is rendszeresen tájékoztatták egymást az eredményekről és a problémákról, valamint összehangolták a szükséges tennivalókat. Ennek is, valamint a folyamatos mentori motivációnak és kontrollnak, a többszöri javítási lehetőség biztosításának is köszönhető, hogy a programba bekapcsolódott tanulóik eredményes tanévet zártak 2012. júniusában. Korrepetálásokat is szerveztek, matematikából, fizikából, biológiából, egészségtanból, a szaktanárok előre megadott időpontokban várták a tanulókat. Főként számonkérések előtt mutatkozott erre nagyobb érdeklődés. Az osztályfőnökök (mentorok), szükség esetén, egyéni foglalkozásokkal is segítették tanítványaikat. A 9. évfolyamos tanulóknál a tanév elején bemeneti mérések készültek, ezek értékelésére külön kitértek, az osztályban tanító kollégák figyelmét felhívták és javaslatot tettek a mentorok a hátrányok leküzdésére. A diákok szüleivel a mentorok folyamatosan kapcsolatot tartanak, ez általában telefonon, olykor szülői értekezleteken, fogadóórákon történik. A szülők minden esetben partnerek az együttműködésben, anyagi és szociális körülményeik igen szerények, ezért is örülnek, hogy gyermekeik részt vesznek a programban. A szociális helyzet javítását azzal is elősegítik, hogy különféle juttatásokban, támogatásban részesítik a tanulókat. A szakmai gyakorlatokon kötelező munkaruhát (egészségügyi intézményekben kötelező a fehér köpeny, nadrág, cipő, zokni stb.) megvásárolták a szakképzésbe bekapcsolódóknak (11–12.évf.) ill. az alsóbb éveseknek iskolaszereket juttattak.”

[Összecsuk]
Orgoványi-Gajdos Judit: Kalauz a nehezen kezelhető diákok tanításához szükséges nevelési-oktatási stratégiák megalkotásához Praktikus tanácsok, hasznos feladatok pedagógusjelöltek számára

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/orgovanyi_kalauz/ogj-kalauz.pdf

„A tanulói érdeklődés felkeltésének lehetséges eszközei Ahogy már korábban említettem, a motiváció felkeltése érdekében szükség lenne olyan színes, változatos feladatokra, melyek a tanuló egyén előzetes tudására, tapasztalatára építenek és valós problémák megoldására késztetik őt. Továbbá rámutatnak az órai anyag és a valóság, illetve más órákkal, tantárgyakkal, való összefüggésekre. A téma, a feladat akkor lesz motiváló hatású, ha a tanuló megérintve érzi magát. Említek néhány példát. Az emberi test ismeretén belül a bőr tananyaghoz kapcsolhatjuk a tetoválás, testfestés, arcfestés (smink) témáit is, hiszen a serdülő fiatalokat ezek nagyon érdeklik, sok dilemma, kérdés, vélemény megfogalmazódik bennük. Meg lehet beszélni, milyen okai, funkciói lehetnek a testfestésnek korosztálytól, társadalmi rétegtől vagy kultúrától függően. Továbbá: Miből készül a sminkfesték? Milyen (káros vagy hasznos) anyagokat tartalmaznak a kozmetikumok? A látás témaköréhez kapcsolódóan beszélhetünk a szemről, mint szimbólumról (a szem a lélek tükre, szemem fénye stb.); a látássérültekről; az optikai csalódásokról; fényszennyezésről; a sötétség-világosság szimbólumáról; a fénytörésről; a színekről; a szivárványról stb. Sokat segít a motiváció kialakításában, ha a diákokat részben vagy teljesen bevonjuk saját tanulási folyamatuk tervezésébe. Ezt úgy is elérhetjük, ha választási lehetőséget biztosítunk témák vagy különböző nehézségű feladatok között, illetve egy-egy téma kiegészítése az általuk választott formában (filmvetítés, szakértő meghívása, múzeumlátogatás stb.) történik. A tanulás iránti érdeklődés felkeltésének érdekében tudatosítanunk kell diákjainkban, hogy a tudás forrása nem (csak) a tanár. Olyan feladatokkal, instrukciókkal is elláthatjuk tanítványainkat, melyekkel a kíváncsiság kielégítésének tanórán kívüli lehetőségeire, a további tájékozódás lehetőségeire hívhatjuk fel a figyelmüket: Nézz utána a következő honlapon, hogy…. Olvass utána a következő könyvben… Hogyan emeli ki a film…? Vedd kezedbe a következő újságot…stb. Tanóra alatt a diákok sokat tanulhatnak egymástól is. Ennek érdekében tanulási folyamatukba célszerű olyan tevékenységeket beépíteni, melyek lehetőséget kínálnak az előzetes tudás és az egyéni vélemények feltárására. A következőkben leírok néhány interaktív feladatot, játékot, melyek az érdeklődés felkeltéséhez nyújthatnak segítséget. A feladatokat a tanóra menetének megfelelően ún. R-J-R azaz ráhangolódás jelentésteremtés-reflexió modellben1 csoportosítottam. Ez azt jelenti, hogy a ráhangolódás szakaszban a tanulói tevékenységek a téma felvetését, a személyes tudás aktiválását biztosítják. A jelentésteremtés fázisában az új információk feldolgozására, beépítésére azaz a meglévő tudás újraszervezésére kerül sor. A reflexió során a tanulói tevékenységek célja az új információk összegzése, elhelyezése, a tudás megszilárdítása, a személyes reflexió.,,

[Összecsuk]
Gősy Lilla: Itáliai Napló 41. – Tanulás az iskolán kívül

https://noklapja.nlcafe.hu/blog/2018/04/18/italiai-naplo-41-tanulas-az-iskolan-kivul/

„Hol történt a fenti jelenet? A hétvégén olasz középiskolásoknak tartottunk kétnapos csapatépítő foglalkozást: a program szünetében kerültek elő a hangszerek. Nem ez az első eset, hogy a közeli, vidéki iskolák hasonló kéréssel fordulnak az önkéntes programomat koordináló szervezet felé, mivel tagjainknak nagy tapasztalata van a non-formális oktatásban. Sokféle Erasmus+ programot rendeznek: táborszerű ifjúsági cseréket diákoknak és tréningeket, jó gyakorlatok cseréjét szakembereknek, ifjúsági munkásoknak. Ezt az interaktív, játékos, kötetlen, a zárt tantermek világától olyannyira eltérő módszertant alkalmaztuk a csapatépítésen. Helyszín: egy pici faluban álló, régi iskolaépület, melyet szállóvá alakítottak, a szervezet évek óta képzési központként használja ottalvós programjai során. A tizenhét kisdiákkal négy kísérő kolléga érkezett. Egyikük a program fő szervezője, egy nyugdíjas tanárnő, még emlékezett rá, milyen jól sikerült néhány éve egy hasonló csapatépítés, ezért pártolta mindenképpen a mostani hétvége megvalósítását. Főleg, hogy a foglalkozás egy a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó projekt része. A másik három felnőtt a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat támogatta pedagógiai asszisztensként (sostegno). Ők az órák alatt, az iskolában is jelen vannak, hogy segítsék a speciális szükségletű fiatalok tanulási folyamatait.”

[Összecsuk]
Siklósnagyfalui Tanoda EFOP-3.3.1-16-2017-00039

http://www.ujesely.axelero.net/new/html/tanoda_EFOP-3.3.1-16-2017-00039.html

„Siklósnagyfaluban és környékén élő 25 fő hátrányos helyzetű tanuló, iskola utáni időben történő, egyéni igényekre és helyi szükségletekre reagáló, komplex kompetencia, személyiség és készségfejlesztése, pályaorientációt támogató programok, foglalkozások megvalósítása, kreatív és innovatív módszerek, megoldások személyre szabott alkalmazásával a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, felzárkózási esélyeinek növelése, az iskolai sikeresség előmozdítása, az egyéni képességek kibontakoztatása, az iskolai átmenetek segítése, továbbtanulási esélyek javítása érdekében. A célok sikeres megvalósítása érdekében széleskörű fejlesztő és motiváló hatás kiváltása a gyermekek családja, a nem hátrányos helyzetű tanulók és az együttműködő partnerek részvételével zajló programok biztosításával valamint a tanodát már elhagyó kortárs önkéntesek bevonásával. A fenntarthatóság, az integráció erősítése, a magas szakmai színvonal biztosítása, a jó gyakorlatok megosztása, a szolgáltatás fejlesztése érdekében a stáb és az együttműködő partnerek részére közös szakmai műhelyek, tanodai nyílt napok megvalósítása. A projekt eredményeként az iskolai lemorzsolódás csökken, az egyéni fejlesztési tervben rögzítetteket sikeresen megvalósítók száma legalább 20 fő, min. 80%.”

[Összecsuk]
Győrik Edit – Molnár Gábor: A segítő beszélgetés

http://files.edit-coach.webnode.hu/200000016-6188562874/Gy%C5%91rik%20Edit%20-%20Moln%C3%A1r%20G%C3%A1bor_%20A%20seg%C3%ADt%C5%91%20besz%C3%A9lget%C3%A9s.pdf

„A második részben az alábbi kérdésekben kínálunk rövid útmutatást:
Beszélgessünk?!
Mitől segítő egy beszélgetés?
Hogyan építsünk bizalmat?
Hogyan kezdjük el a kapcsolatépítést a diákokkal?
Mikor beszélgessünk?
Miről beszélgessünk?
Hol beszélgessünk?
Meddig tartson egy beszélgetés?
Hogyan zárjuk le a beszélgetést?
Kell-e tanácsot adni?
Mi a szerepe a tanárnak, segítőnek a beszélgetésben?
Elég, ha meghallgatom?
Beszélhetek-e magamról?
Vannak-e tabu témák?
Van-e módszer?
Kell-e tudnom a választ a diák minden kérdésére?
Mit tegyek, ha hallgat?
Kinek mondhatom el, amiről a diákkal beszélgetek??
Tanulható-e a beszélgetés?”

[Összecsuk]
„Hullott körték paradicsoma”: a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

http://www.orszagostranzit.hu/doc/8otekonf/kimethod.pdf

„Az ellátás lényege
• személyközpontú tanulástanítás
• szociális, pszicho-szociális gondozás
• egyéni fejlesztés, esetkezelés
• kompetencia fejlesztés
• közösségi tevékenységek, lét
• utógondozás
• pálya- és munkaerőpiaci inetgrációs szolgáltatások
• egységben történő alkalmazása

A modell módszertanának filozófiája

•A fiatalokhoz való emberi viszonyulás a kulcskérdés.
•A segítés egy légkör megteremtése.
•Mindenki maga épülésén dolgozik.
•A legfontosabb értékek: türelem, őszinteség, nyitottság, együttműködés, szeretet.
•Nem eszközök, módszerek – technikák, trükkök.
•Lehet tévedni, hibázni”

[Összecsuk]
Fórum Színházi Workshopok Barcelonában

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/barcelona_hu.pdf

„A módszertani keret, amelyből kiindultunk: kulcsfontosságú pontok és etika álláspontok A résztvevőkkel és a módszerekkel kapcsolatos legfőbb etikai álláspontunk a következő három pont köré csoportosult: · Paulo Freire felszabadító pedagógia módszerét vettük alapul, amelyben a résztvevők és a foglalkozásvezetők dialógusokon keresztül egymást taníthatják és egymástól tanulhatnak. · Minden személy, függetlenül életkortól, családi háttértől, szituációtól, képes tanulni és tanítani. Mindannyian egy bizonyos tudás birtokában vannak és mindenkinek ugyanolyan joga van véleményt nyilvánítani, meghallgattatni, lehetőségeket, tartalmakat, problémákat és megoldásokat felvetni. · A sokszínűség és a kritikai tudatosság alapvető fontosságú a mélyebb megértéshez, hogy általa összefoghassanak az erőszak és a megkülönböztetés bármilyen nemű formájával szemben. A Fórum Színház és Közösségi Riportkészítés módszerei figyelemre méltó és lebilincselő módszerek ahhoz, hogy egy bármilyen korosztályból álló csoporttal demokratikus és jelentőségteljes munkát tudjunk végezni, és amely a kritikus gondolkodást, aktív részvételt és szolidaritást tartja szem előtt.”

[Összecsuk]
Fórum Színházi Workshopok Budapesten

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/budapest_hu.pdf

A workshopok felépítése
1. foglalkozás: „csapatépítés” – egymás megismerése, egy perces beszélgetős improvizáció. A workshop kereteinek tisztázása, videók készítése a fiatalok elvárásairól – 3 óra
2. foglalkozás: „Akadályok az életben és az iskolai nehézségek” – a téma körüljárása, kis csoportos, improvizációs színházi gyakorlatok, videók készítése párban az élet és az iskola nehézségeiről – társak általi tanulás – 3 óra
3. foglalkozás: család tematikájú kép-színház és improvizációs színház – 3 óra
4. foglalkozás: A történet embriója (kreatív írás és csoportos beszélgetés) és a félidős értékelés – 3 óra
5. foglalkozás: A történet létrehozása – a jelenetek improvizálása – 3 óra
6. foglalkozás: Az egyes szerepek tisztázása a kép-színház segítségével, új jelenetek hozzáadása – 3 óra
7. foglalkozás: Próba – 3 óra
8. foglalkozás: Próba és utolsó értékelés – 3 óra
9. foglalkozás: Próba, kísérleti előadás – 3 óra
10. foglalkozás: Főpróba, kísérleti fórum színházi előadás, a fórum rész próbája – 3 óra

[Összecsuk]
Közösségi Riport Workshopok Manchasterben

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/manchester_hu.pdf

„Kik voltak a résztvevők? Két olyan fiatalokból álló csoporttal dolgoztunk együtt, kik két különböző alternatív oktatási intézményből érkeztek. Az egyik partnerünk az „Included Learning” – egy alternatív oktatási intézmény, amelyben körülbelül tizenkét diák tanul. Ebből a tizenkettőből mi néggyel dolgoztunk együtt, akik mind 13–14 évesek voltak. A csoport három lányból és egy fiúból állt. A résztvevők vagy valamilyen különleges oktatást igénylő, vagy valamilyen tanulási nehézséggel küzdő fiatalok voltak. A másik partnerünk a GRIP oktatási program volt, amely egy olyan fiatal férfiakat és nőket támogató program, akik a hagyományos oktatási rendszerből való kizárás szélén állnak. Ebben a csoportban tizenkét 13–18 év közötti fiatal – tíz fiú és két lány – vett részt.”

[Összecsuk]
Közösségi Riportkészítés Workshopok Olaszországban, Perugiában

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/perugia_hu.pdf

„A program fő célja az iskolával kapcsolatos közös gondolkodás és véleményalkotás (pl. nehézségek, amelyekkel szembe kell nézniük, hogyan ítélik meg ezeket, min lehet és min nem lehet változtatni) ösztönzése volt videók készítésének segítségével. Fókuszcsoportos munkával és beszélgetésekkel ösztönöztük őket, a saját elképzeléseiket pedig egy “Gondolatok az iskoláról” c. rövid videón mutatták be, illetve készítettek egy rövid klipet is a befogadásról. A fiatalok egy hosszabb videót is készítettek, amelyben a “Gondolatok az iskoláról” videóban vizsgált kérdésekkel kapcsolatos nézőpontjaikat igyekeztek bemutatni. Bár a fiatalok szerint az iskola nehéz, mégis lehetővé teszi számukra, hogy megéljék szenvedélyeiket, fontos barátságokat kössenek és megtanulják elfogadni a különbözőségeket. Nem volt kötelező a pozitívumok bemutatása, de végül ők maguk jutottak arra a következtetésre, hogy az „iskola negatív aspektusai” – mint például, hogy a tanárok hogyan adják át a tananyagot a diákoknak, vagy a tanári gárda általában vett idős kora – az egy olyan dolog, amin nem lehet változtatni. Mindezek mellett viszont megváltoztathatják a hozzáállásukat az iskolához, úgy, hogy az „hasznos” legyen számukra. Sajnos, mint ahogy az az iskolákban is előfordul, nálunk is történt kiesés. Ketten elhagyták a csoportot, néhányan pedig nem igazán voltak kitartóak. Úgy gondoljuk, hogy a workshopok témája, az “iskola” nem volt igazán csábító az olyan fiatalok számára, akiknek problémájuk van a hagyományos iskolai rendszerrel. Általánosságban véve nem mondhatjuk, hogy ez a workshop direkt hatással volt a fiatalok kiesésének megelőzésére, viszont rávilágított arra, hogy a fiatalok képesek elmélyedni ebben a témában és személyes, értékes gondolatokat és véleményt alkotni róla.”

[Összecsuk]
Fókuszban a tartalom: Miért maradj az iskolában, amikor el is hagyhatod azt? A korai iskolaelhagyás tényezőinek feltárása a Közösségi Riport és a Fórum Színház segítésével. Tapasztalataink.

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/tapasztalataink_hu.pdf

„Az el nem mesélt és a félig elmesélt történetek – mi van a fiatalok értelmezései mögött? Az egyik legszembetűnőbb dolog, amely az interjúk és a fórum színházi előadások során kiderült, az az iskolával kapcsolatos pozitív érzelmek hiánya volt. Ritka kivételekkel (két angliai interjú és a perugiai művészeti iskola diákjai) a fiatalok úgy tűnik, semmilyen pozitívumot nem kötnek se az iskolához, se a tanuláshoz. Mi több, a tanulás sem tűnik önmagában véve értéknek a szemükben. Ez azt jelenti, hogy nem csak hogy sok olyan tényező van, ami eltántorítja a fiatalokat az iskolábajárástól, de nagyon kevés olyan szubjektív tényező van, ami ott tartaná őket. Ez a tény mélyrehatóbb vizsgálatra késztetett minket: megvizsgáltuk, vajon milyen napjainkban az iskola, és felfedeztük, hogy mi húzódik az elmesélt történetek mögött, valamint melyek azok a történetek, amelyek nem kerültek elmesélésre.”

[Összecsuk]
A Y4Y workshopok folyamatai A Közösségi Riportkészítés és a Fórum Színház “aktív hatóanyagai”

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/hogyan_dolgoztunk_hu.pdf

„A workshopok kezdetén felmerülő kihívások:
· A fiatalok verekedtek
 · A fiatalok dobálták és rongálták az eszközöket (Play Doh gyurmát és tollakat)
· A fiatalok folyamatosan beszélgettek és félbeszakították a trénert, mindezt a gyakorlatokon való részvétel elleni nyílt ellenállással vegyítve
· A fiatalok a beleegyezésükön kívül lefotózták / levideózták a társaikat
· A fiatalok folyamatosan internetezni akartak, vagy azért, hogy alkalmazásokat töltsenek le, vagy hogy belépjenek a Facebookba, annak ellenére, hogy ez ellenkezett a szabályokkal
· A fiatalok veszélyes tárgyakat mozgattak / dobáltak, mint például egy biliárdgolyót és egy széket
· A játékok és a bemelegítés ellenére általános ellenállás volt a páros munkával szemben – ezt az ifjúsági munkások is támogatták, akik úgy gondolták, hogy jobb, ha mindenki önállóan dolgozik
· A központ, amely a workshop helyszínéül szolgált, azzal a szemlélettel dolgozik, hogy a fiatalok szabadon válaszhatnak arról, hogy „nem vesznek részt” egy gyakorlaton, ezt kiegészítette a segítők támogatásának hiánya, amely azt eredményezte, hogy nehézségeket okozott a csoporttal való munka · Néhány fiatal nehezen kezelhető módon viselkedett, nem akartak részt venni, trágár módon beszéltek vagy mégis részt vettek a feladatban
· Az ifjúsági munkások a workshopokkal egy időben kirándulást szerveztek”

[Összecsuk]
Y4YJavaslatok

http://y4yproject.eu/case_study_booklets/javaslatok_hu.pdf

„Hogyan hozzunk létre egy olyan iskolát, amit nem akarnak majd a diákok elhagyni?
 A projekt csapatának célja az általuk szervezett helyi workshopok tapasztalataiból – mind a folyamatokról, mind az összegyűjtött történetekről – következtetéseket levonni, melyek gondolkodásra ösztönöznek egy jobb iskola megteremtéséért.
A javaslataink hat pont köré csoportosulnak.
§ Az iskola hatásköre és céljai: melyek az iskolák valós célkitűzései és sikerének kritériumai?
§ Az iskolákban használt módszerek
§ Tanárok képzése
§ Hatalmi viszonyok és önállóság
§ A helyes működés kialakítása és együttműködési hálózat kiépítése
§ Az iskola szerepe a társadalomban és a helyi közösségekben”

[Összecsuk]
Németh Szilvia: Tényekre alapozott oktatás egy finn integrált nevelést folytató alsó-középfokú intézményben

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3qRUaCeqk_gJ:www.tarki-tudok.hu/files/tenyekre_alapozott_oktatas_finn_esettanulmany.doc+&cd=29&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

„Ha a súlyos problémák a 7-8. évfolyamon jelentkeznek, a gyerek és szülei kérvényezhetik, hogy a gyerek az úgynevezett „rugalmas oktatás” keretében, speciális tantervű („own carrier path”), kis létszámú osztályban folytathassa tanulmányait. A pályázatokat a Gyermekjóléti Bizottság és az iskola vezetősége bírálja el.

Egy másik, ritkán alkalmazott alternatív oktatási forma az otthoni tanulás, ami a magántanulói státusztól annyiban különbözik, hogy nem a szülő felelőssége a gyerek tanulmányi előrehaladásának biztosítása. Az otthontanulóknak az iskola heti 6 óra oktatást biztosít, ez alatt kell a tananyagot elsajátítaniuk. Elsősorban egészségügyi vagy pszichés problémákkal küzdő gyerekek élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Az interjúalanyok elmondása szerint, az iskolában található több mint 300 négyzetméteres üvegház adta lehetőségeket is felhasználják a tanulók iskolában tartására. Az iskola ezirányú innovatív gyakorlatának lényege abban áll, hogy az osztályfőnökök kiválasztják azokat a tanulókat, akik vagy tanulási nehézséggel küzdenek, vagy nem kellően motiváltak a jobb tanulmányi eredmény elérésében, s a természetrajz tanár segítségével lehetőséget kapnak arra, hogy az üvegházban lakó, több mint száz hobbi-, és egzotikus állat közül gondozhassanak egyet. Az állatok reggeli és esti etetése a „gazdáik” feladata, amit a biológia szakos felügyelőtanár és asszisztens nem vállal át, azaz a táplálás esetleges elmulasztásának következményeiért a tanuló a felel.”

[Összecsuk]
Bárdonicsekné Kolos Klára: Integráció, szegregáció, egyéni fejlesztésen alapuló oktatás

http://ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-110615/bardonicsekne-kolos

 Dobbantó Program által megfogalmazott elvek között fontos szerepet kap a diákok és a tanárok között létrejövő bizalom, illetve a segítőpedagógus-szerep, amelyet talán a legfontosabbnak tartok. Valóban igaz: nem elég, hogy a pedagógus csak tanítson, fontos, hogy figyelemmel kísérje diákjainak életét, mindennapjait, az iskolán kívül is. Egy speciális osztálynál ez még fontosabb, hiszen jóval szélesebb skálán mozognak a problémák, és nagyrészüket a diák egyedül nem képes feldolgozni. Az év során a diákokkal kialakítottuk a segítő rendszert, így bizalommal fordulhatnak hozzánk mindenféle problémával. Sokszor közösen próbáltunk megoldást keresni, vagy külső segítők bevonását szorgalmaztuk.

A program megismerésekor fontosnak tartottuk, hogy az év során kellő figyelmet fordítsunk a tanulók motiválására, és megpróbáljunk olyan, élethelyzetekhez és személyes élményekhez kapcsolódó tanulást kialakítani, amellyel állandóan fenntarthatjuk ezt a motiváltságot. A tanulókkal közösen terveztünk meg kirándulásokat, megbeszéltük velük, hogy hová mennének szívesen kirándulni, mit ismernének meg a városból, milyen dolgokra kíváncsiak. Ezáltal sokkal inkább magukénak érezhették ezeket a programokat, amelyek során digitális fényképezőgéppel örökítettük meg az eseményeket. Természetesen ők is készíthettek fotókat, tervezhettek programokat az internet segítségével; azaz használtak különböző multimédiás eszközöket, amelyek fontosak egy modern fiatalnak.”

[Összecsuk]
Mentortársas és Rendszerhiba

http://www.tani-tani.info/mentortarsas_es_rendszerhiba

„Játszva tanul a gyermek” – szól a mondás. Pedig a felnőttek is gyakran tanulnak játszva. Pontosabban a felnőttek tanulási motivációja is növelhető játékkal. A Motiváció Műhely társasjátékai a hátrányos helyzetű tanulók és az oktatási integráció problémakörét helyezik a középpontba. Ezek olyan „nehéz témák”, amelyek megértéséhez nélkülözhetetlen például az iskolarendszer működési mechanizmusainak ismerete. E „nehéz témák” unalmasnak tűnhetnek, ha például egy előadás keretében kell velük megismerkednünk. Játszani, társasjátékozni ugyanakkor a többség szeret. Nagyon leegyszerűsítve ez a felismerés volt az egyik első mérföldkő a Motiváció Műhely csapata számára, mielőtt társadalmi érzékenyítést célzó társasjátékok fejlesztésébe kezdtek. Ebben az írásban a Mentortársas és a Rendszerhiba című társasjátékokat mutatom be, melyek fejlesztésében magam is részt vettem.”

[Összecsuk]
Mihályjlovics Béla: Romák esélyei az oktatásban

http://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/files/EKONYVEK/xviii1szamny20170512.pdf#page=67

„Szeretnék végén pedig egy jó példát bemutatni, amely átmeneti megoldást jelenthet a fentiekben vázolt problémákra, de mely a Bogdán János Közösségi Házban a KLIKK kialakulásáig működött. Az átszerveződött az oktatásban már nem volt meg a helye, bár véleményem szerint szükség volna rá, s hatékonyabb volna a középiskolák dolgozói iskoláinál vagy a munkanélküli fiatalok felnőttképzésénél. Egy, elsősorban felnőtt roma fiatalok számára létrehozott, második esélyt adó iskola volt. Sajátosan működő, de sok sikert elérő, roma közösség által létrehozott, érettségit adó, két éves esti gimnáziumi tagozatot mutatok be. Az itt 2005-2010 között végzett vizsgáló- dásom során megállapítottam a következőket: szükség van a felnőttképzésre, különösen a roma fiatalok képzésére. Továbbá arra is, hogy figyelembe vegyék a roma diákok sajátosságait, és a fiatal felnőttekhez amúgy is szükséges, átlagosnál empatikusabb, nagyobb figyelemmel és türelemmel végzett oktatást kell megvalósítani. A folyamatban a tanárok személyisége, a pedagógusok elfogadottsága is, kiemelten fontos. A diákokkal történő személyes találkozásaim alkalmával minden diák szóba hozta, hogy nagyon jók a vizsgált iskolában a tanárok. Az esti tagozatokra történő jelentkezés önkéntes volt és a diákok kezdeményezték a képzést. Nyilvánvaló az is, hogy érettebbek és a továbbtanulás egy fellépő igény volt náluk. Ezen túl fontos az oktatásnak helyet adó roma közösségi ház is, saját intézményük, amit magukénak is gondoltak a képzés során. A közösségi házban a legmesszebbre menőkig figyelembe vették a romák igényeit. Nem is panaszkodtak semmire, kivéve a nehezen teljesíthető követelményekre. Ugyanakkor a partner illetve az oktatást lebonyolító iskola garantálta a hitelességet. A megszerzett érettségi bizonyítványt a nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola állította ki a megfelelő vizsgák után, amely Romák esélyei az oktatásban T A N U L M Á N Y 7 1 megfelelt minden követelménynek. Az iskola vizsgálata során bebizonyosodott, hogy roma fiatalokat is fel lehet készíteni az életben való boldoguláshoz, ha megfelelő módszereket használnak az oktatásukhoz. Nagyobb eredményt lehet elérni, ha figyelembe veszik az oktatás szereplői a romológusok kutatásai által elért eredményeket, továbbá a felnőttoktatás be tudja tölteni azt a szakadékot, ami az oktatási rendszer hiányosságának a következménye. E z megoldható hátrányos helyzetű roma felnőttek két éves érettségit adó oktatásban is. Az iskolarendszerű felnőttoktatásban megfelelnek, jók az alkalmazott módszerek és a közvetített tartalmak azon társadalmi csoportok igényeinek, amelyek számára ez az oktatás jelenti a társadalmi integrációnak a lehetőségét.”

[Összecsuk]
Roma tanulók inkluzív nevelése

http://www.tani-tani.info/roma_tanulok_inkluziv_nevelese

„Eleinte igyekszem motiváló, kritikus gondolkodást fejlesztő, szórakoztató szövegértési feladatokat készíteni (olykor magam keresek ehhez egy-egy társadalmi vitával kapcsolatos témát, melyhez a kérdéseket is magam fogalmazom meg). Ezek közös vagy egyéni megoldását vita követi. Háttértudásként érvelési technikák, meggyőzés, hitelesség, a manipuláció mibenléte, valamint konfliktusok, konfliktuskezelési stratégiákkal kapcsolatos ismeretek, majd – a téma függvényében – helyzetgyakorlatok, illetve empátiagyakorlatok is helyet kapnak. Előfordul, hogy ugyanarról a témáról két csoport eltérő szöveget kap, mely szövegek eltérő nézőpontokat mutathatnak be, legyen szó etikai kérdésről (eutanázia), történelmi témáról (Báthory Erzsébet bűnössége vagy ártatlansága vagy éppen Nero császár megítélése), de olykor helyet kapnak általam kieszelt vagy spontán felvetődő kérdések is, illetve a tanulók is lehetőséget kapnak saját téma kigondolására. Az izgalmas és sokszor megosztó kérdések felkeltik a tanulók érdeklődését és olykor e témákban maguk kérik, hogy tarthassanak kiselőadást. A szereplési hajlandóság átragad sok esetben társaikra is. Arra is akadt már példa, hogy egy teljes osztály ütemtervébe be kellett építenem a tanulói kiselőadást, mivel minden egyes diák nyitott volt erre.”

[Összecsuk]
Kurucz Orsolya: Alternatív Oktatás Projekt Litvániában

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/upsz_2015_3_4_beliv_netre.pdf#page=109

„Kommunikációs modell
Célja olyan kommunikációs csatornák kidolgozása az iskola szereplői között, amelyek illeszkednek az adott intézmény kommunikációs kultúrájához. A programa lemorzsolódás megfelelő kezelését Észtországban ma leginkább az életpálya-orientációs szolgáltatások bővítésében és központosításában látják TOMASZ GÁBOR Életpálya-orientációs központok Észtországban ba a pedagógusok mellett 5–6. évfolyamos diákokat vonnak be, és együttműködés keretében dolgozzák ki a módszereket, választják ki azokat a kommunikációs csatornákat (okostelefon, tablet, közösségi oldalak), amelyeket az IKT világában jártas fiatalok is szívesebben használnak, amikor tanáraikkal kommunikálnak.”

[Összecsuk]
Kállai Gabriella: A lemorzsolódás elleni küzdelem Franciaországban

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/upsz_2015_3_4_beliv_netre.pdf#page=101

„Más környezetben (általában valamilyen külső, iskolától független, vagy egy iskolában elkülönített épületben, épületrészben), kiscsoportokban (6–12 fő) folyik a munka. A célcsoportot az alsó középfokon (collège) tanuló, tehát a 13–15 éves, lemorzsolódás szempontjából leginkább veszélyeztetettnek számító diákok jelentik. Ide tartoznak a tanköteles, de sokat hiányzó, problémás magatartású, az iskolában zavaróan viselkedő tanulók (olyan esetekben, melyek nem tartoznak az iskola fegyelmezési bizottságának hatókörébe), a motiválatlan, gyengén teljesítő, osztályismétlő diákok. Az érintett tanulókat szülői beleegyezéssel ideiglenesen kiemelik megszokott osztályukból, iskolájukból, hogy új környezetben, személyre szabott fejlesztésben részesüljenek, felébredjen a kedvük a tudás iránt, megtanulják, hogyan lehet hatékonyan tanulni, miközben közösen (tanuló, szülők, pedagógusok és mások) gondolkodnak az iskolai kudarcok okairól. A fiatalok érdekében nagyon fontos elem a partnerek közötti együttműködés kialakítása és erősítése. A programban magasan képzett pedagógusok és segítők (pl. ifjúságsegítő szakemberek) biztosítják a hatékonyságot, az itt töltött idő átmeneti védelmet jelent a tanulók számára, különösen, ha krízishelyzetben vannak.”

[Összecsuk]
Mártonfi György: A dán termelőiskolák

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/upsz_2015_3_4_beliv_netre.pdf#page=96

„A termelőiskolákban kötelezően „termelés” is folyik. Az idézőjel magyarázata, hogy az ún. „új irányok” („new line”), amelyekben csak tág értelemben vett termelés lehetséges, egyre népszerűbbek. Immár a termelőiskolások fele ezeket választja.
Ilyenek a zene (a fiatalok zenei elő- képzettség nélkül kezdhetnek hangszeres zenét tanulni), színészet, tánc, média, informatika, sport. Jellemzően később sem fog zenészi vagy színészi pályára lépni, aki a zenei vagy színházi programon vett részt a termelőiskolában, de nem is ez a lényeg. Sorsuk változása szempontjából személyiségfejlődésük, érésük a kulcskérdés, amely kiérlelt döntéshez vezet, és amelyet például egy sorstársakból álló amatőr színtársulatban való intenzív munka rendkívül pozitívan befolyásolhat.”

[Összecsuk]
Kallós Viola, Varga Dóra: Fórumszínházzal a korai iskolaelhagyás ellen – FOTEL1 tanártovábbképzés és konferencia

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/upsz_2015_1_2_belivnet.pdf#page=127

„A La Xixa trénercsapata újabb és újabb témákat kínált fel a közös reflexió számára, mindig gyakorlatokon keresztül, így gondolkodásunkat folyamatosan serkentette a jelen idejű közös tapasztalás. A tabukhoz, a tiltásokhoz, az autoritáshoz való viszonyunk voltak a témák. Egyszerre résztvevőként és tanárként értékeltük ki a gyakorlatokat, ez egyrészt megalapozta későbbi beépítésüket a saját pedagógiai gyakorlatunkba, másrészt folyamatos lehetőséget biztosított a tapasztalat- és véleménycserére. Ezt láttam a képzés egyik legerősebb pontjának, egyértelmű volt, hogy a résztvevők számára nagyon fontosak voltak ezek a rövid beszélgetések, úgy szakmai, mint személyes szempontból.”

[Összecsuk]
Nem nőtt még be a fejem lágya

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_197-201.pdf

„Most így utólag tudom, hogy őt a válás, az új kapcsolatom, a féltestvérei születése viselték meg. S az iskolában sem értékelték reálisan… Te buta vagy, nem tanulsz eleget, nem gyakorolsz eleget matekból, nincs kész a leckéd… Legyintettek rá, nekem sem, az apjának aztán főleg nem volt se idege, se akarása. Szóval A.-t jól elszúrtuk közösen. A családsegítő központban elkezdtek A.-val foglalkozni – azt hiszem ez volt az életünk egyik lottó ötöse… Ott foglalkozott vele egy pszichológus fiatalember a meg szociális gondozó, egy klub is volt ott, összejött hozzá hasonló korú fiatalokkal. Ott ajánlották fel neki a Dobbantót. Én először nem is értettem, hogy mi ez, de aztán elmentünk a felvételire és az osztályfőnöke adott róla felvilágosítást. Végül is azért örültünk neki, mert éreztük, hogy A. nem tanult rendesen az általánosban, hiába volt neki jó feje, volt mit átismételni, bepótolni… Erre jónak ígérkezett ez a lehetőség. Első héttől ő lett a Dobbantóban az egyik legjobb tanuló, elkezdett mesélni az iskoláról, hogy milyen feladatokat kell megoldani. Ennyit talán egész iskoláskora alatt nem mesélt, régen a suli csak egy olyan nyűg volt neki. Elkezdte szeretni… az iskolát, nagyon élvezte, hogy itt ő van a középpontban, itt ő a legjobb. Ahogy mesélte, ebben a Dobbantó- ban mindenki egy kicsit megbicsaklott korábban. Rájött, hogy a hasonló sorsúak között ő még nem is olyan rossz helyzetű. Annyira magára talált, hogy év végére mindenből sokat javult is, most talán megvalósul élete nagy álma, elkezdheti a szakiskolát, sőt az a terve, hogy elvégzi a szakközepet és majd egyszer lesz egy saját kis kávézója. Aztán, hogy ehhez mennyi pénz kell, azt már nem mérlegeli, valójában lehet, hogy ez egy gyerekes vágy csak, de nem mondjuk neki, hogy ne álmodozzál.”

[Összecsuk]
Barlai Róbertné: Az e-naplók mint reflexiók a Dobbantó program megvalósításának lehetőségeiről

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_179-196.pdf

„Emlékezetes marad számomra… Jó volt az előkészítő játék, amelyben két egymással szemben ülő csapat vetélkedett. Az egyik csapatnak érveket kellett felhozni, a másiknak pedig ellenérveket, majd cseréltek. A feldolgozáshoz választott filmet is fegyelmezetten megnézték. Valahol talán meg is érintette őket, hiszen egy hasonló életkorban lévő fiú megpróbáltatásairól szól, akinek van egy nagyon szigorú, szeretet nélküli apja és egy szerető édesanyja. A történet vége tragikus, az apa egy agresszióba torkolló játék közben megöli a fiát. A film nézéséhez kaptak megfigyelési szempontokat, ezek alapján beszéltük meg a látottakat, milyen pozitív és negatív tulajdonságokat láttak a szereplőknél, milyen volt a családtagok viszonya, milyen erkölcsi, jogi következményei vannak az apa tettének. Ebből a jogi következményből adódott egy bíróság felállítása. Tisztáztuk a szerepeket. Sajnos néhány tanuló már otthonosan mozgott ezen a terepen. Kinek mi a feladata, milyen formában zajlanak a bírósági tárgyalások. Először berendeztük a tárgyalótermet, majd kiosztottuk a szerepeket. A második részben megpróbáltuk némán, csak nonverbális jelzésekkel, mozgással eljátszani a történetet. Miután ez több-kevesebb sikerrel megtörtént, eljátszottuk a tárgyalást a teljes valójában, mozgással, szöveggel. Ezek a szövegek improvizatív jellegűek voltak, a saját ismereteikből és a filmen látottak alapján születtek. Az egész játékot kamerán rögzítettük. A játék után visszanéztük és megbeszéltük, hogy működtek-e a kommunikáció szabályai, egymást meghallgatták-e, hangzottak-e el érvek, ellenérvek, megfelelő mederben folyt-e a vita, vajon így zajlanak-e a valóságban a bírósági tárgyalások. A történetet azzal zártuk, hogy az általuk elítélt apa élete vajon hogyan folytatódik a börtönévek után. (Borsi Vince, K 2/1. 2010. 01.)”

[Összecsuk]
Ecsédi Edit: A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_173-178.pdf

„Szeptemberben kölcsönös szimpátia alapján választottuk egymást, egy 15 éves, vidám, nyitott lánnyal. Az egyszerűség és az anonimitás miatt mostantól Áginak fogom hívni. Sok időt töltöttem Ágival szeptemberben és októberben. Szerettem volna az együtt töltött idő eredményessége érdekében, hogy a megismerkedés a lehetőségekhez képest a legmélyebb szintre jusson el. Ági 2009 nyarán fejezte be az általános iskolát, amely azon a lakótelepen van, ahol családjával élnek. Sajnos tanulmányi átlaga alapján a három megjelölt intézményből egyikbe sem nem nyert felvételt. A fellebbezés után kapták válaszként a Dobbantó programban való részvétel lehetőségét a jegyzőtől. Általános iskolai tanulmányai alatt nem volt rá jellemző a hiányzás, a lógás, mindössze évente 1-2 hetet betegeskedett. Az osztály közössége rossz volt, régi diáktársaival nem tartja a kapcsolatot, nem született barátság, amibe most kapaszkodhatna. Baráti kötelékei inkább felszínesek, egy-egy buli erejéig találják meg egymást. A tanárait nem szerette, elmondása szerint sokat kiabáltak, szigorúak voltak, így még inkább frusztrálttá vált, melyet tanulási problémái csak erősítettek. Felmentése van matematikából, magyarból és idegen nyelvből. Ennek ellenére mégis a kedvenc tantárgya a magyar nyelv és irodalom. Elmondása szerint a matematika, a történelem és a biológia volt a nehezebb számára.”

[Összecsuk]
Mentálhigiéné a Dobbantóban. Beszélgetés Gazsóné Radnóthy Évával, a Kövessi Erzsébet Esély Szakképző Iskola mentálhigiénés szakértőjével

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_145-150.pdf

„Mit jelent a gyakorlatban ez a személyes odafigyelés? Sokféle dolgot egyszerre. Jelent személyes beszélgetést, a problémának a feltárására lehetőséget adó négyszemközti mély beszélgetést, de lehet, épp csak annyi kell, hogy békében kell hagyni, hagyni magába mélyedni. Úgy, hogy ott vagyok vele, de békén hagyom, de ő biztos lehet abban, hogy ha szüksége van rám, akkor mellette tudok lenni, a rendelkezésére állok. De az is része a sérülései „gyógyításának”, ha megadom számára a lehetőséget, hogy egy kérdésre „passzal” válaszoljon, s csak később, ha kellő bátorságot, biztonságot érez magában, csak akkor szóljon. Mint minden embernek, így nekik is nagyon sokféle az önkifejezésük. Van, aki szóban, van, aki inkább rajzban tudja kifejezni magát, ehhez hasonlóan más-más munkaformában szeretnek dolgozni. Van, aki szervezni szeret, van, aki csendben kutakodni az interneten, van, aki szeret szerepelni, a középpont lenni, van, aki meg épp ellenkezőleg: inkább visszahúzódva egyénileg csinálni valamit, akár gondolatban, akár kézzel, fizikai tevékenységben. Ha ezt sikerül megtalálni s érvényesíteni a mindennapi feladatokban, az iskolai életében, a közösségbeli funkciókban, akkor nagy valószínűséggel jól fogja érezni magát, felszabadul, s akkor azokhoz a feladatokhoz is könnyebben kezd hozzá, amelyeket nem szeret. Például aki nem szeret olvasni, ha felszabadul, ha megszabadul a szorongásaitól, amikor a többiek el kezdenek olvasni, ő is hozzálát. Ennek fontos előfeltétele, hogy azokra a tevékenységekre is módja legyen, amit ő szeret, amiben ő jó, amiben sikeres tudott lenni.”

[Összecsuk]
A Dobbantó iskolában leljen otthonra a gyerek. Beszélgetés Kozma Lászlóval, az Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskola igazgatójával.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_138-144.pdf

„Négy-öt évet említett. A képzési időbe tehát beleértendő a felzárkóztatás időszaka is
– Természetesen része ennek az időszaknak a két év szakiskola, az első szakképzési év is még az alapozással telik el. A felzárkóztatás különösen időigényes. Ez alatt a hosszú idő alatt jelentős személyiségfejlesztés történik, nemcsak az ismeretbeli, hanem a neveltségben jelentkező hiányok pótlása, korrekciója is megtörténik. Ez eredményezi azt, hogy nagy hányaduk olyan munkahelyekre kerülhet, ahol bizony komoly viselkedésbeli, kulturáltságbeli és kommunikációbeli követelményeknek kell megfelelni. Hasonlóan kulturált személyiséget, kommunikációt igényel egy másik, időközben a képzési palettánkra került szakma, a bolti eladó. Ez iránt a képzés iránt is nagy volt az igény. E szakma feltételeit is sok pályázattal teremtettük meg. Kiépítettünk egy tanboltot. Ebben a szakmában is nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk a külső gyakorlóhelyekről.”

[Összecsuk]
Kovács Anikó – Katona Nóra: „Híd a munka világába” a Dobbantóban

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_123-137.pdf

,,További megfontolások, melyeket a koncepció és a tartalmak előkészítése során a területért felelős munkacsoport nem hagyhatott figyelmen kívül, mivel meghatározók a tágabb környezet, illetve a célcsoport szempontjából:
– a célcsoport egy része várhatóan 16-17 év körüli; ebben a korban elfogadható és a pedagógusok felé közvetíteni szükséges, hogy a fiatalok éretlenségük miatt nem képesek saját életüket érintően döntéseket hozni – fontos azonban, hogy csináljanak „valamit”, hogy önmagukhoz képest fejlődjenek;
-szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy nem minden fiatal számára adott minden életpályával kapcsolatos lehetőség, választás (Colley, 2004), hiszen a társadalmi egyenlőtlenség általában igen jelentősen befolyásolja a szakma „választást”;
– miközben a munka világa igen ígéretes jövővel kecsegtet egy tehetséges, iskolázott, jó családi háttérrel rendelkező, kreatív kisebbség számára, jóval több olyan munkavállaló lesz a jövőben is, akinek kevésbé vonzó, akár monoton, manuális, nehéz munkát kell végeznie elsősorban a szolgáltatási szektorban – a Dobbantó programban részt vevő fiatalok többségének várhatóan az utóbbira lesz inkább esélye;
– többnyire nem létezik, illetve csak erősen korlátozottan, „szabad” választás az életpálya-építés szempontjából;
– a célcsoport fiataljai várhatóan csak komplex támogatással lesznek képesek célt találni, és elkezdeni cselekedni annak elérése érdekében;
– a lemorzsolódottakkal és az ebből a szempontból veszélyeztetett fiatalokkal sikeresen foglalkozó oktatási rendszerek tapasztalatai alapján a rövid ideig tartó munkatapasztalat-szerzés, a learning-by-doing megközelítés fontos részei a megelőzésnek, illetve a korai beavatkozásnak (Career Guidance: A handbook for policy makers, 2004);
– a rövid munkatapasztalat szerzés, illetve a munkahelyek látogatása arra is alkalmas, hogy megtörjék az iskolába járás monotóniáját, a diákok „kikapcsolódjanak”, és erőt gyűjtsenek a további iskolai munkához;
– a program felkészülés lehet egy „új életre”, ebben az esetben a szegregáció a későbbi sikeres integrációt, visszavezetést és beválást készítheti elő;
– külföldi tapasztalatok szerint a legfőbb hiányosságok a célcsoport esetében az önbizalom és a szociális kompetenciák területén várhatók, így fontos szempont, hogy olyan tevékenységeket végezhessenek a fiatalok, amelyek során önbizalmuk növekszik;
– a programban résztvevő pedagógusok nem lesznek képesek a fiatalok összes problémájára megoldást találni, nem is lehet céljuk – fontos, hogy a pedagógusok ismerjék a határaikat, korlátaikat, és abban szükséges őket segíteni, hogy megtalálják a segítség külső forrását;
– az információnyújtás helyett a lehetőségek horizontjának megláttatása a cél az életpálya tervezésében;
– fontos megtanítani a fiatalokat arra, hogy az életük során adódó szerepeket (tanuló, munkavállaló, háztartást vezető stb.) képesek legyenek összehangolni, és ne csak egymást követő szerepekként felfogni;,,

[Összecsuk]
Schmitsek Szilvia: Második esély Európában – az E2C

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00144/pdf/EPA00035_upsz_2010_10-12_116-122.pdf

„A program órarendje is egyértelműen mutatja, hogy itt elsősorban nem az ismeretelsajátítás áll a középpontban, hanem a szociális kompetenciák fejlesztése:
– Reggel gyülekező, közben reggeli, amelyet beszélgető kör követ.
– Napközben workshopok és egyéni iskolai munka váltogatják egymást.
– A „tantárgyak”: kick-box, jóga, múzeumlátogatás, filmnézés, olvasás a könyvtárban, vendégtanárok órái (pl. a szakszervezettől egy munkatárs beszél a részmunkaidős foglalkoztatásról), egyéb sporttevékenységek,
– A nap 9.00–14.00-ig tart, s közben van egy félórás ebédszünet.

Ennek a kezdeményezésnek a hatékonyságát is számadatok támasztják alá, ugyanis az itt végzett 80 tanulóból 54 ment a szakiskolai és felnőttképzés különböző formáiba, 14 megtalálta helyét a munka világában, a többiek pedig lemorzsolódtak.,,

[Összecsuk]
Sikeres programok a korai iskolaelhagyás megakadályozásáért

http://www.csagyi.hu/images/stories/kiadvanyok/folyoirat/CsaGyI_2010_6.pdf#page=26

,,Változatos, rugalmas utak (Olaszország)
Olaszországban 2006-ban vezették be az „alternatív tréning” elnevezésű oktatási módszert, amely lehetővé teszi a 16-18 éves tanulók számára a tanulmányaik folytatását alternatív iskolákban és munka mellett. A módszer alkalmazható tó mind gimnáziumokban, mind szakközépiskolákban, mind szakiskolákban. A cél a tanulók oktatási és szakképzési igényeinek megfelelő változatos képzési utak számának növelése és át eresztőképességük biztosítása. Ez a megoldás ösztönzőleg hat az egyéni tehetség érdeklődési körnek megfelelő fejlesztésére. Ez a megközelítés a köz- és magán intézmények, különösen az iskolák és a régiók más szervezetei/szereplői közötti megegyezésen alapul.”

[Összecsuk]
Dudás Gabriella: Közös főzések és étkezések a Dobbantós osztályban

http://ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-110615/dudas-gabriella-kozos

„A foglalkozás tevékenységei

Feladatlappal, valamint a szükséges anyagokkal és eszközökkel felszerelkezve érkezem a foglalkozásra.
A közös ráhangolódást az elkészítendő ételhez kapcsolódó feladatlappal segítem.
A többedik alkalommal már a feladatlap megoldása közben keresik, mit fogunk ma enni.
A konyhai munkát elkezdem, körülvesznek a tanulók.
Először apró részfeladatokat osztok ki, majd átadom a munkát annak, aki vállalja.
Ha senki sem vállalkozik rá, végig én csinálom a munkát, de a részfeladatokhoz sok segítséget kérek. (Kérlek, add ide a sót! Légy szíves, tegyél bele még három kanál lisztet! Kérlek, szórd meg liszttel a tésztát! Teríts meg légy szíves! Kérlek, vegyél elő két villát! Forgasd át légy szíves a másik oldalára! Megkevernéd nekem ezt?) Az első alkalmakkor bátortalanabbak, de később egyre önállóbbak.
Közben általában teát is készítünk, ebben gyakorlottak, önállóak a tanulók.
Az elkészült ételt együtt fogyasztjuk el. Több esetben más osztályok diákjai is odajönnek a finom illatokra. Törekszem arra, hogy elég sokat készítsünk minden ételből, hogy a dobbantós gyerekek ne maradjanak éhesek, és a kíváncsi vendég-kóstolóknak is jusson.
Értékeljük, megdicsérjük a munkánkat, ha nem a legjobban sikerült, megállapítjuk, mit kell másképp csinálni legközelebb.
Elmosogatunk, rendet rakunk a konyhában.,,

[Összecsuk]
Csuklich Eszter: Az otthon és a tanterem. Szokások a Dobbantóban

http://ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-110615/csuklich-eszter-otthon

„Milyen eszközökkel és módszerekkel terveztük ezt meg? Elsőként kidolgoztuk a teammel azokat a közös értékrendeket és szabályokat, amelyeket mindenképpen betartatunk a tanulókkal. Tervünk következő lépése az volt, hogy a diákokkal közösen határozzuk meg a terem szabályait. Mit lehet és mit nem lehet tenni a teremben, mi az, amihez tanári segítséget, engedélyt kell kérni, mi tilos. Ezt az ötletbörze módszerével és tanári vezetéssel készítettük el csoportmunkában. Miután megszülettek a terem szabályai, elterveztük, hogy felépítjük a csoport szabályait is, leginkább egymásra vonatkozó szabályozókat. (Pl. őszinteség, meghallgatás, megértés, bizalom; nem beszélünk a másik szavába, megállapodtunk egy közös jelben, ha valaki mondani szeretne valamit; passzolás szabálya stb.) A szokásformáláshoz alapvetően nagy segítség maga a terem, ha nagyon barátságos. Több tanuló meg is jegyezte: „Olyan, mint egy szoba, egy lakás, mintha haza jönnék, mintha otthon lennék, nyugodt a légkör, szépek a színek.” Ezekre valóban odafigyeltem a terem kialakításakor, a bútorok vásárlásakor és a elrendezésekor.”

[Összecsuk]
Jekkel Krisztián: Esettanulmány D.-ről

http://ofi.hu/jekkel-krisztian-esettanulmany-d-rol

„Mit tehet a Dobbantó program, ha egy deviáns viselkedésű tanuló kerül a csoportba?
A gond nemcsak D.-t és a mi csoportunkat érinti, hanem a programban részt vevő iskolák zömében találkozhatunk hasonló tanulóval.

  • Az első és legfontosabb dolog véleményem szerint a kölcsönös bizalom kialakítása. A cél nem az, hogy függő, felülről vezérelt viszonyt alakítsunk, hanem a gyerek viselkedése mögött rejlő vezérlő elveknek, motivációnak a felismerése után elfogadó, partneri kapcsolat kialakítására törekedjünk.
  • A Dobbantónak biztonságot és szeretetet kell sugároznia azért, hogy a gyermek biztos pontnak érezze az iskolát, és magát az osztályt is. Olyan interperszonális kapcsolatokat kell létrehoznunk a tanulók között, hogy inkább családiasnak érezzék a légkört, mint hagyományosan iskolainak.
  • Ha az előző két feltételt sikerül megteremteni, akkor megnyílik a lehetőség a személyiségek formálására, a pozitív megerősítésre, az attitűd formálására.
  • Meg kell ismernünk a gyermek készségeit és képességeit, erősségeit és gyengeségeit.
  • Ha önbizalomhiánnyal küzd a tanuló, az apró lépések elvével szép lassan, állandó dicséret mellett javíthatjuk önértékelését.
  • Olyan feladatokat kell adnunk neki, amelyek a legkevésbé fejlett képességeit segítik kibontakozni. D.-t például olyan feladatok segítik felzárkózni, amelyek a geometriát vonzóvá teszik, hogy játékos formában tanulja meg az alapfogalmakat és az alapvető törvényszerűségeket (pl. modellezés).
  • El kell fogadtatnunk vele az iskola szabályait és elvárásait. A szerződéskötés egy jó módszer, mert kötelezettséget és betartandó szabályokat tartalmaz úgy, hogy a tanuló határozza meg azokat. A szabályok állandóságot biztosítanak számára, erre kölcsönösen hivatkozni lehet, így ezekhez ragaszkodik és kötődik.
  • Segítséget és támogatást kell adnunk ahhoz, hogy felismerje és megfogalmazza lehetséges
    céljait, és elkezdhesse összehangolni azt vágyaival.”

    [Összecsuk]
Csuklich Eszter: Csoportos és egyéni szülői foglalkozások a Dobbantóban

http://ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-110615/csuklich-eszter

„A túlvédéssel kapcsolatosan Körte esetét szeretném ismertetni. Körte később került hozzánk a Dobbantóba. Körte túlsúlyos, hormonzavaros, magas vérnyomásos, gyenge képességű tanuló, nagyon kedves, iszonyatosan sokat, sőt mondhatnánk, állandóan beszél, néha tartalom nélkül – mindazonáltal erőszakos, flegma, önző, egyke gyermek. Anyuka minden reggel bekíséri Körtét az intézménybe, mert állítólag figyelemzavaros, és érte is jön délutánonként. Körte kezdetben hamar beilleszkedett a csoportba, és össze is barátkozott a társaival. Egyikükhöz ragaszkodik, aki nagyon hasonló hozzá, a többiek irányában azonban nem nyitott. Egy naptól kezdett el-elmaradni az iskolából. Édesanyja ilyenkor nagyon rendesen felhívott, és azt mondta, hogy Körtének hasmenése van. Ez ismétlődött egy hónapon keresztül, a tanuló hetente két-három alkalommal hasmenést kapott, szédült, vagy magas volt a vérnyomása. Kezdett gyanús lenni a dolog. Anyukát megkérdeztem, hogy mi lehet a baj, jól érzi e magát nálunk a gyerek, de ő megnyugtatott, hogy Körte nagyon szeret bejárni, barátja is van, csak nagyon beteg és megy a hasa. Eltelt egynéhány nap, Körte ismét bejött, majd újból beteg lett. Anyuka felhívott reggel, hogy Körtének megint megy a hasa. Akkor kifakadtam: „Anyuka, ennyi hasmenés nincs a világon, mint amennyit Körte kap. Tessék bevenni egy széntablettát, és elindulni az iskolába, mert ha Körte nincs bent, akkor lemarad, és így sohasem fogunk tudni neki segíteni.” A tanuló három óra múlva bent volt az iskolában. Anyja pedig az intelmemre úgy reagált, hogy ő bizony nem tud mit tenni Körtével, mert a gyerek hisztizik, sehová sem akar menni, csak a szobájában szeretne maradni. Elkezdtünk beszélgetni. Kérdeztem tőle, hogy miért nem engedi el a gyermekét, miért kísérgeti, miért félti ennyire, valóban betegségek vannak-e a háttérben? Az anyuka végre őszintén beszélt velem, megnyílt, ráébredt arra, hogy partner vagyok számára, és bízhat bennem annyira, hogy együtt megoldjuk a problémákat. Anyuka azóta teljesen őszinte velem, és ha gond van otthon, nem hivatkozik hasmenésre, hanem elmondja a valódi okot, és megbeszéljük. Mindig hív, tanácsot kér, meghallgat minket. Körte pedig sokkal többet jár be, és a személyisége is kezd lassan megváltozni. Mindez az én szememben azt jelenti, hogy a kényeztetés, túlvédés a lemorzsolódás oka lehet, ahogy ezt Adler művei is alátámasztják. Ő nagy hasonlóságot mutatott ki a szervi fogyatékosok és az elkényeztetett gyerekek életstílusa között. A szervi fogyatékosságok gyakran vezetnek a társadalmi beilleszkedés zavaraihoz. Ha segíteni akarunk ezeken a személyeken, a megfelelő beilleszkedési módot kell megtalálnunk számukra. A hátrányos kompenzációból előnyt lehet kovácsolni. A közösségbe való beilleszkedés hozhat megoldást, akár Körte esetében. Az első problémák az iskolákban jelentkeznek, hiszen nem jut minden tanulóra elegendő figyelem. Adler szerint kultúránk körülményei között nem illik a figyelem középpontjába törekednie annak, aki nem hajlandó tettekkel is kiérdemelni kedvező helyzetét. Az otthon észrevétlenül maradt hibás életstílus az iskolában előtűnik. Az elkényeztetett gyermek, a fogyatékoshoz hasonlóan, szeretné magától távol tartani az élet problémáit azért, mert a túlzott kisebbrendűségi érzés megfosztja őt a nehézségek leküzdéséhez szükséges erőtől. Az iskola megfelelő terepet nyújthatna ahhoz, hogy a gyerekeket hozzászoktassa a feladatvégzéshez, a felelősségvállaláshoz. Korunk iskolája azonban inkább az elkényeztetést, a túlvédést támogatja.”

[Összecsuk]
Dudás Gabriella: A kommunikációs modell komplex értékelése

http://ofi.hu/dudas-gabriella-kommunikacios-modell-komplex-ertekelese

„A tanév során zenei, mozgásos, művészeti hatások bevitelével is próbálkoztunk. E téren a következő tanévben még további kiaknázatlan lehetőségeink vannak.

A mozgókép, a film az idei diákok számára nem volt vonzó, sőt, meglepően elutasítóak voltak a filmekkel szemben. Ezt nemcsak a komoly, nehéz fajsúlyú, művészi alkotások, hanem a populáris műfajok esetében is tapasztaltuk. Többféle témával próbálkoztunk, kerestük, hogy mi az, amit elfogadnak, de nagyon kevés film aratott sikert a körükben. A két végignézett, végigkövetett film a Veszélyes kölykök és a Kegyetlen játékok volt. Mindkettő kortárs fiatalokról szól. Az első filmben hozzájuk hasonló, hátrányos körülmények közt élő fiatalok, a másodikban viszont jó helyzetben lévő, unatkozó fiatalok szerepelnek. Mindkét filmben megjelenik a kegyetlenkedés, a cselszövés, az agresszió.

A filmekkel szembeni közönyösség, vagy egyenesen ellenállás miatt a Holt költők társasága vetítését fél óra után abba kellett hagyni. A Molière- és Shakespeare-történeteket eleve elkerültem. A jövő tanévben inkább a fenti két, a tanulók által elfogadott film köré szerveznék projektet, de az is lehet, hogy jövőre filmszerető gyerekek fognak hozzánk kerülni, és az eredeti modulokat is tudjuk használni.

Nagy sikere volt azoknak a kommunikációs óráknak, amelyeken a foglalkozás középpontjába valamilyen étel készítését és elfogyasztását állítottuk. Ezekhez vagy írásbeli feladatlapot, vagy internetes információkeresési feladatot társítottam.”

[Összecsuk]

Bárdonicsekné Kolos Klára: A társadalomismeret modul kipróbálása

http://ofi.hu/bardonicsekne-kolos-klara-tarsadalomismeret-modul-kiprobalasa

„A Várostörténeti Múzeumban is kerestünk olyan régi használati tárgyakat, amelyeket akár az ő szüleik, nagyszüleik is ismerhettek, használhattak, illetve pár tanuló maga is emlékezett egy-egy tárgyra az otthonából. Ennek kapcsán kértük meg őket, hogy kérdezzék meg otthon ők is szüleiket, mikre emlékeznek, mit tudnak mesélni, ez azonban nem nagyon sikerült, mivel a szülők nagy része igen fiatal, nem emlékezhetnek a régi dolgokra. Arra viszont minden tanuló szívesen készült és válaszolt, hogy milyen családi hagyományaik vannak, hogyan készülnek az ünnepekre, milyen eseményeket ünnepelnek meg otthon, tagjai-e valamelyik nemzeti vagy etnikai kisebbségnek, aminek köszönhetően esetleg más ünnepeket is megülnek, mint amelyeket közösen sorba vettünk és megbeszéltünk. Ünnepkörök, megemlékezések: október 6., október 23., advent, karácsony, vízkereszt, farsang, március 15., húsvét.”

[Összecsuk]
Nyíriné Fejszés Tóth Edit: Új fejlesztő eszközök felhasználása a Dobbantóban

https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-110615/nyirine-fejszes-toth-110616

„Egy eszköz annyit ér, amennyire használható. Van, hogy filléres dolgok – például néhány dobókocka – válnak értékes oktatási segédeszközzé, és előfordulhat, hogy a százezrekért beszerzett interaktív tábla csak bosszúság forrása, mert a tájékozatlan és felkészületlen tanár felkapva egy filctollat pár perc alatt használhatatlanná teszi. A segédeszközök nem „varázsszerek”, ha nincs mellettük egy „varázsló”, egy olyan pedagógus, aki kipróbálta, felhasználásához esetleg óratervet, projektet készített, a játékkal esetleg maga is játszott vagy hajlandó tanítványaival együtt felfedezni azt, szóval saját élményei alapján, „anyanyelvi szinten” képes használni.

Tapasztalatunk szerint az előkészítő osztályban, még inkább a Dobbantóban, nem csak a 14–18 éves korosztálynak ajánlott eszközök a hasznosak. A figyelemzavaros, koncentrációhiányos, olvasási, szövegértési, számolási problémákkal küzdő tanulóknál az ábécé, a szorzótábla, a formák-színek-alakzatok felismerése is nehezen megy. Meggyőződésünk, hogy nincs értelme a fraktálokról beszélni addig, míg nem tudják kiolvasni, és szótár vagy más segédanyag felhasználásával legalább értelmezni a szót, a hozzá kapcsolódó információkat. Persze, ha a fiatal magatartási zavarai miatt lógott ki a sorból más iskolákban, akkor lehet, hogy éppen ez lesz számára a megfelelő fajsúlyú feladat – bár ő is szívesebben dolgozza fel ezt a témát számítógép segítségével!”

[Összecsuk]
Nyíriné Fejszés Tóth Edit: Az aktív tanulás módszerei

http://ofi.hu/nyirine-fejszes-toth-edit-az-aktiv-tanulas-modszerei

„Kooperatív tanulás
Mikor kooperatív egy csoport? – teszik fel gyakran a kérdést gyakorló pedagógusok. A kooperatív csoportmunka feltételrendszere szerint akkor nevezhető egy csoport munkája kooperatív tanulási munkának, ha az alábbi négy alapelv érvényesül benne:

  • építő egymásrautaltság,
  • egyéni felelősség,
  • egyenlő részvétel,
  • párhuzamos interakciók.

A magyar nyelven megjelenő szakirodalomban forrásértékű Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyve, amely ma már a legtöbb iskola könyvtárában megtalálható. A gyakorló pedagógus hasznosan forgathatja ezt a munkát akkor is, ha korábban nem alkalmazott ilyen módszereket, és ha nem végezte el a megtanulásukat segítő tanfolyamot. Minden bizonnyal talál közöttük olyanokat, amelyekhez hasonlót maga is alkalmazott, ha nem is pontosan „kooperatív” módon. Gyorsan megtalálható forrás a Szakiskolai Fejlesztési Program honlapján található SzakmaMÓDSZERtár, amelyben cél szerint is lehet keresgélni.
Az említett honlapon olvasható néhány jól használható módszer: szóforgó, kerekasztal, csoportforgó, kettős kör, mozaik, diák-kvartett, háromlépcsős interjú, többen a táblánál, kérdésküldés, villantó-kártyák, fogalom-szóháló, ablakok, szerepkártya, csoportalakításimódszerek, közösségépítő játékok, megveszem az ötletet.”

[Összecsuk]
Müller Tamás Bulcsú: A tanulói szerződések tapasztalatai

http://ofi.hu/muller-tamas-bulcsu-tanuloi-szerzodesek-tapasztalatai

„Természetesen eszem ágában sem volt a problémás gyerekkel feletteseimhez menni, hiszen éppen azért került hozzám, mert a magatartási gond adott volt, osztályfőnökként pedig nem a gyerek ügyeinek számát kellett szaporítanom, hanem a gyógyulást elősegítenem. Főleg azért nem kívántam beavatni az igazgatóságot a történtekbe (később, esetmegbeszélésen nyilván beszámoltam róluk), mert az előzmények miatt könnyen Bendegúznak az iskolából való eltanácsolását eredményezte volna.

Miután becsuktam magunk után az osztályterem ajtaját, tudtam, hogy nyeregben vagyok, és a diák mindenbe bele fog egyezni, csak hogy elkerüljük az igazgatói irodát. A folyosó egyik kiszögellésébe vezettem a gyereket, s rögvest hangnemet váltottam. Amennyire csak tellett tőlem, felváltva használtam a tanár és a segítő stílusát. A tanár pozíciójából vázoltam fel a lehetséges következményeket, és a segítő hangnemében vonultattam föl az írásbeli megállapodás kecsegtető előnyeit. Az elfajult konfliktus végre eredményre vezetett, Bendegúz hajlandó volt tanítás után másfél órát rám szánni. A találkozón ismertettem elképzelésemet, egy papírlapon rögzítettem is az elvárásaimat és az ajánlataimat. Arra kértem, egy hét gondolkodási idő után fejtse ki ezekre irányuló véleményét, amit Bendegúz meg is tett.

A magatartási szerződés megfogalmazása viszonylag nehezen ment, mert a tanuló – folyamatosan mögöttes szándékaimat kutatva, azokra gyanakodva – alig-alig mondott igent az elvárásokra, illetve alig-alig fogalmazott meg vállalásokat. Minden egyes pontot úgy kellett a szájába adni. A diák óriási feszültségét látva – feszültségoldó szándékkal – egy nagy csomag mazsolával kínáltam meg, hátha valamelyest oldja stresszét. Részben így is lett, majszolása elterelte figyelmét a különleges helyzetről, és étellel a szájában kevésbé akadékoskodott, s nagyjából két óra alatt végeztünk is.”

[Összecsuk]
ESLPlus ajánló video

https://youtu.be/nQStpGoFlUY

Az ESLplus európai tudásportál (http://eslplus.eu/hu) magyar nyelven is különböző célcsoportoknak nyújt elmélyülési lehetőséget a korai iskolaelhagyás témában. A Jó gyakorlatok gyűjteménye segítséget nyújt a pedagógusoknak és szakembereknek, hogy azonosítsák és megfelelő bánásmódban részesítsék a lemorzsolódásban veszélyeztetett diákokat. Európai és nemzeti statisztikai adatokból összeállíthatók saját elemzések. Szakirodalmat és fogalomtárat kínálnak, valamint diákok és tanárok mondják el saját személyes történeteiket a lemorzsolódással kapcsolatban.

[Összecsuk]
Mobil iskola Romániában

http://eslplus.eu/mobil-iskola

„A mobiliskolával közvetlenül be tudunk menni a közösségbe, ahol ezek a gyermekek élnek, és heti rendszerességű szabadtéri tevékenységeket szervezünk. A tevékenységek hossza legfeljebb két óra, eközben a gyermekeket egy oktatói csoport kíséri, akik folyamatosan pozitív visszajelzéseket adnak, hogy erősítsék az önbecsülésüket, mert a módszer fő célja ez: növelni a gyermekek önbecsülését.

A mobiliskola működtetésének több mint tíz éve alatt sikerült jelentősen csökkentenünk az iskolai lemorzsolódók arányát, rendkívül erős kapcsolatokat építettünk ki a közösséggel (a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt) és átsegítettük a gyermekeket az iskolarendszerű oktatáson, hogy így olyan karrierhez jussanak, amellyel kitörhetnek a közösségükre jellemző szegénység ördögi köréből.”

[Összecsuk]
Bevezető hét a középiskolában

http://eslplus.eu/bevezeto-het-a-kozepiskolaban

„A program 4 témahétből áll, melynek témái:

ÉN (önismeret);

Az iskolám, ahol a következő éveket töltöm;

A városom, ahol tanulok;

Szakma, amit választottam.

Ezen időszak része egy olyan 1 napos tréning, ahol a diákok tanulási technikáját segítik fejlesztőpedagógusok és a szociális munkás segítségével. Olyan ismeretszerzési technikákat ismerhetnek meg, amelyek alkalmazásával hatékonyan, gazdaságosan és eredményesen használható ki a tanulásra fordított idő. Minden tanár a saját tantárgyára vonatkozóan tanulási technikákat javasol a diákoknak, a tananyag specialitásá
hoz igazodva.”

[Összecsuk]
Tanulást segítő környezet teremtése zeneszobával: Spilari klub

http://eslplus.eu/tanulast-segito-kornyezetet-teremtese-zeneszobaval-spilari-klub

„Ebben az segít, hogy az iskola tanulást segítő környezetet teremt annak érdekében, hogy diákok tanulási kedve és a világ megismerése iránti kíváncsisága erősödjön. Ennek egyik eleme az ún. Spilari klub, egy speciális, hangszigetelt audio-és zene-szoba, amelyet egy meglévő teremből alakítottak ki, pályázati pénzből előteremtve annak költségeit.

A tanárok itt tudnak olyan órákat tartani, amelyekhez speciális média támogatás szükséges. Ezen felül a szoba fel van szerelve hangszerekkel is. A lemorzsolódással leginkább veszélyeztetett roma diákok közül sokan érdeklődnek a zeneszoba iránt, olyannyira, hogy a zene iránt érdeklődő, illetve zenélni tudó diákokból iskolai zenekar is alakult. A közösséghez tartozás, az, hogy ők is sikeresek valamiben, pozitív változást eredményezett a diákok viselkedésében, motivációjában. Volt olyan diák, aki el akart menni, de a zenélés motiválta őt arra, hogy meggondolja magát és javítson az iskolai eredményein.

[Összecsuk]
A tanulásszervezés átalakítása az oktatás hatékonyabbá tételéért

http://eslplus.eu/tanulasszervezes-atalakitasa-az-oktatas-hatekonyabba-teteleert

„Az iskola belátta, hogy ezeket a problémákat nem tudja megoldani a korábbi eszközökkel. Ha teljesíteni szeretné a feladatát, vagyis, hogy piacképes szakmát adjon át, felkészítse a diákot a munkába állásra, emellett formálja a személyiségét és elősegítse a társadalmi integrációt, változásra van szükség. Ennek érdekében elindított egy belső változást, amelyre később a gyerekek és a szülők is reagálnak. A változás érintette az oktatásszervezést (pl.: tömbösített órák, bevezető időszak a 9. évfolyamon),a pedagógiát (alapkészségek fejlesztése horizontálisan),vagy akár a fizikai teret is (pl.: Spilari klub).”

[Összecsuk]
Töprengő (Arizona) szoba

http://eslplus.eu/toprengo-arizona-szoba

„“A tanulók sokszor érkeztek a szobába feldúltan, indulatosan. Minden esetben sikerült az indulatokat megfékezni, lenyugtatni a tanulókat. Miután a gyerekek eltudták mondani problémáikat, odafigyelésre, érdeklődésre találtak, sokkal jobb hangulatban tudtak a következő órákon részt venni. Mindig nagy hangsúlyt fektettek az ügyelők arra, hogy a problémát több oldalról körbejárják, megvilágítsák, hogy miért nem helyes az a magatartás, ahogyan viselkedtek, mivel akadályozták a többi tanulót abba, hogy a tanulásra tudjanak koncentrálni.”

[Összecsuk]
Eramus +Carma projekt

http://eslplus.eu/eletpalya-menedzsment-a-szakkepzesben-erasmus-carma-projekt

„A szakképzésnek gyorsabban kell reagálnia a munka világában és az azt működtető környezetben bekövetkező változásokra, illetve alkalmazkodnia kell az egyéni kompetencia igényekhez. Mindez azt jelenti, hogy a pályaválasztási tanácsadás a jövőben felértékelődik. Az oktatás nagyobb része az iskolaépületeken kívül zajlik majd: a munkát különböző tanítási környezetekben kell majd végezni, ahol a tanárok munkahelyeken biztosítják a tanácsadást. A tanárok munkájában nagy hangsúlyt kap a tanácsadás és a felkészítés, továbbá a Carma kézikönyv néhány új ötletet és anyagot biztosít a szakiskolai tanárok szükségleteihez.”

[Összecsuk]
Összefüggő szakmai gyakorlaton nemzetközi vállalatoknál

http://eslplus.eu/osszefuggo-szakmai-gyakorlaton-nemzetkozi-vallalatoknal-intezmenyeknel

„A kiválasztás a jelentkezők számából általában nem volt túl egyszerű. Főleg egy máltai 3 hetes gyakorlat volt sokaknak vonzó, Kiválasztásnál az írásbeli benyújtott anyagon kívül, figyelembe vettük a szociális helyzetét, a diáktársak javaslatát, osztályfőnök, szaktanárok véleményét ill. próbáltuk a nehéz sorsú veszélyeztetett tanulóinkat helyzetbe hozni. A közösség előzetes összekovácsolására kezdetben csak a nyelvi és szakmai felkészülésen volt lehetőség, de később próbáltunk már iskolán kívüli közös hétvégét is szervezni, amelyen a menedzsment és a kísérő is részt vett. Nagyon érdekes volt látni, hogy hogyan gazdálkodnak heti megélhetési pénzükkel diákjaink. A többség most találkozott a tervezés, gazdálkodás, beosztás, takarékoskodás feladatával  is először. „

[Összecsuk]
Közösségi tér az iskolában

http://eslplus.eu/kozossegi-ter

„Pályázati programból ezzel párhuzamosan elindult a “pince klub”, amihez eszközöket szereztünk be: csocsóasztalt, billiárd asztalt, babzsák fotelt – hogy a fiataljaink, undergrund jelleggel, szabadidejükben elfoglalják a pincehelységet, és ott éljék diákéletük egy részét. Két évi üzemeltetés és programok után sem volt ez központi hely, így a TEAM azt a döntést hozta, hogy az iskola frekventáltabb, könnyebben elérhető, jobban szem előtt levő helyén, egy emeleti WC-vel szemben nyitjuk meg a közösségi teret. (Így ártalomcsökkentési – dohányzás elleni – feladatot is elláttunk egyben.)”

[Összecsuk]
Tanulási- és szociális háttérképességek fejlesztése hátrányos helyzetű tanulók esetében

http://eslplus.eu/xxxxx

„A fentiek, és a mozgásra épülés, mint alap kritérium figyelembe vételével két olyan tevékenységet választottunk, amelyek már korábban is sok gyerek számára vonzónak bizonyultak, komplex fejlesztést tesznek lehetővé, és amelyek esetében viszonylag rövid időn belül sikerélmény is jelentkezhet. Fontos volt számunkra a két tevékenység nagyon különböző jellege, de majdani, egy megfelelő szint elérését követő összekapcsolhatósága is. Végül néhányan eljutottak arra a szintre, hogy monociklizés közben lőttek célba az íjakkal.

  1. tevékenység: ÍJÁSZAT tradicionális íjakkal

Ennek során a fegyelem, a precíz kivitelezés és az összpontosítás képességei kerülnek előtérbe.

Nyugalom, és a részletekre való figyelem elengedhetetlen hozzá. Jellemzője a megfeszítésnek és az elengedésnek a légzéssel összhangba hozott lassú ritmusa is, amiből azután a nyílvessző villámgyors kiröpülése következik. Statikus, megnyugtató jellegű.

  1. tevékenység: Egykerekűzés (monociklizés)

Dinamikus, szűntelen ritmusra épülő tevékenység, szintén nagyon komoly összpontosítást igényel, de egyben gyors mozgások összehangolását és egyensúlyba hozását, és az egyensúly folyamatos korrigálással történő megtartását. „

[Összecsuk]
Múzeumpedagógia - másképpen

http://eslplus.eu/szegenyteleprol-muzeumba

„Személyes történelem

A diákok többsége olyan (roma) családból érkezett, ahol az idő felfogása jellegzetesen eltér az írott történelemmel és irodalommal rendelkező népek felfogásától. Az idő érzékelését megkönnyíti számukra – minden gyerek számára, egyébként -, ha a családjuk történetét, szüleik, nagyszüleik személyes emlékezetét, történeteit használjuk kapaszkodóként. Feladatul kapták a gyerekek, hogy beszélgessenek elérhető idősebb rokonaikkal, és, ha tehetik, hozzanak be régi családi fényképeket is. Ezekről azután ők meséltek nekünk, hónapokon át, alkalomról alkalomra, mindig más. A családi fényképek tárolásához karácsonyi ajándékként fényképalbumot kaptak. A saját családjukról való gondolkodás sokat segített abban, hogy képesek legyenek a honfoglalás kori történetekbe belehelyezkedni.”

[Összecsuk]
Kisfilm a korai iskolaelhagyásról

https://youtu.be/-ZZFvTOM8tQ

Diákok és tanárok véleménye hangzik el az iskolaelhagyásról, a segítési lehetőségekről, a tanulók számára jó iskoláról és tanárról. Ahogy egyikük megfogalmazta: „Rugalmasabb rendszernek kellene lennie, hiszen a gyerekek nem egyformák. Hiába gondoljuk azt, hogy ugyanazt a tartalmat mondjuk az egész országban. Az egyik gyereknek megy, a másiknak meg nem fog menni. És azért mert neki nem megy, még nem feltétlenül kellene az iskolán kívül találnia magát.”

[Összecsuk]
Feltárás, játszva tanulás

https://youtu.be/t5ZRpwcexX8

Honfoglaláskori sírok feltárásában is részt vehetnek diákok, a múzeumpedagógiai eszközök révén fokozva koncentrációs és együttműködési képességeiket.

[Összecsuk]
Leszakadókból példakép - Múzeumpedagógia

https://youtu.be/5jiqV4zR9VA

A diákok cselekvő módon, aktív részvétel során ismerik meg őseink életmódját a honfoglalás idején alkalmazott technikákkal készített tárgyak létrehozásával, szereznek sikerélményeket a közvetlen tapasztalatok által.

[Összecsuk]
Monociklivel a kompetenciafejlesztésért

https://youtu.be/rINOt4tdNgI

Játékos foglalkozások során az összetett mozgásos feladatok pozitívan hatnak az önképükre, emellett fejlesztik például az összeszedettségüket, figyelmüket és céltudatosságukat. A gyakorlás szerepének megértése stratégiát adhat az iskolai kudarcok legyőzéséhez.

[Összecsuk]
Párbeszéd a szülőkkel

https://youtu.be/-kEsRq772NM

A CroCrooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! projekt keretében korai jelző- és beavatkozási rendszert dolgoztak ki és teszteltek szakközépiskolákban. A röviden bemutatott esetben a teljesítményromlást egészségügyi probléma okozta, melynek lehetőségére a tanárok felhívták a szülők figyelmét, így a szakorvos kezelés után a diáknak esélye nyílt az iskola, illetve egy érdeklődésének megfelelőbb iskola elvégzésre.

[Összecsuk]
Lemorzsolódás megelőzése közös megállapodással – tanár története

https://youtu.be/79C8iGWBx_s

„… rengeteget hiányzott. Igazoltan, de félő volt, hogy kibukik az osztályomból. [..]Egy megállapodást kötöttünk a fiúval [..] és ennek a megállapodásnak a lépéseit betartotta a tanítványom. Ez kilencedikben volt, és most még tizedikben szintén az osztályomba jár.”

[Összecsuk]
Dobbantó kisfilm

https://youtu.be/cUgSrerMMU4

A Dobbantó program kialakításának és első tanévének tapasztalatait mutatja be a rövidfilm. Az iskolarendszerű oktatásból kimaradó fiatalokat egy tanév alatt több önismerettel, szakmaismerettel, a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákkal kívánták felvértezni, s az első év lemorzsolódási adatai az országos szakiskolai átlaghoz képest nagyon alacsony voltak.

[Összecsuk]
A lemorzsolódás megelőzése: Korai figyelmeztető jelek

https://tka.hu/hir/5366/a-lemorzsolodas-megelozese-korai-figyelmezteto-jelek

„Esztergomi jó példa „A Mi Házunk” Marista Közösségi Ház ún. Ébresztő programja, amelynek részeként reggel a munkatársak végigjárják a környéket és maguk viszik be az óvodába, iskolába a gyerekeket. Eredményeik mérhetőek a fiatalok iskolában tartása, a hiányzások csökkentése terén. Ez a példa a személyes, egyénre szóló segítés egy formája, amely egyben a probléma praktikus oldala felől közelít. Ugyanakkor jól látszik, hogy ebben az esetben a motiváció legalább olyan fontos, mint más tényezők.”

[Összecsuk]
Besze Barbara: ArtPad: Drámával és játékkal a korai iskolaelhagyás ellen

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/artpad-dramaval-es-jatekkal-a-korai-iskolaelhagyas-ellen

„A sérülékeny, kevéssé reziliens gyerekeknek biztonságra van szükségük a tanuláshoz megfelelő lelkiállapot eléréséhez. A dráma rendszeres használata – a csoporton belüli különböző kapcsolódásokra érzékeny pedagógiai attitűd mentén – segíti a biztonságos légkör és a tanulás iránti nyitottság kultúrájának kialakulását egy gyerekközösségben.”

[Összecsuk]
Kállai Gabriella: Rezilienciafejlesztési lehetőségek az iskolában. Interjú Homoki Andrea szociológussal, a gyulai Gál Ferenc Főiskola docensével, a szociális munka szak vezető oktatójával

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/rezilienciafejlesztesi-lehetosegek-az-iskolaban

„Minden, ami csökkenti a távolságot a gyerekek között a pozitív iskolai környezet és a társas támogatás irányába hat. Nagyon fontosak az érzékenyítő programok, így a pedagógusok, az osztályfőnökök, az iskolai szociális munkások, szociálpedagógusok által végzett csoportfoglalkozások a gyerekekkel. Ezek lehetnek osztályszintűek, de lehetnek olyanok is, amikor az iskolán belül különböző osztályokból vesznek részt rajtuk a gyerekek. Jelentős hatásuk lehet a mentorprogramoknak is, elképzelhető a diákmentorálás is. Az elfogadó szemlélet kialakítása, a reziliencia rendszerszemléletű tudatosítása a fontos, annak hangsúlyozása az iskolán belül.”

[Összecsuk]
Diákközpontú oktatás a Beda Hallberg Középiskolában

http://eslplus.eu/diakkozpontu-oktatas-a-beda-hallberg-kozepiskolaban

„Az alternatív iskola felépítése/jellemzői:

Alternatív elrendezés – az iskola egy belvárosi épületben található, nincsenek hagyományos nagy tantermek, a berendezés inkább a lakáshoz hasonlít, nincs tanári szoba – a személyzet és a diákok egész nap együtt vannak, együtt étkeznek és a szüneteket is közösen töltik el

Reggeli (az iskolakezdés előtt),hogy jól kezdődjön a nap, és legyen közösségben töltött idő, a fiatalok fejlődésének holisztikus megközelítése szerint

Nincs házi feladat – azok a diákok, akiknek az otthoni tanuláshoz nincs segítsége vagy lehetősége, az iskolában segítséget kapnak a munka befejezéséhez

A gyógypedagógusokat szélesebb körben igénybe lehet venni

A diákok mentorálásban részesülhetnek, és a tanácsadás is nagyobb mértékben rendelkezésre áll

A diákoknak szóló egészségügyi és foglalkozási tanácsadás szerves része az iskolának (a tanárok és a pályaválasztási tanácsadó például együtt dolgoznak a két szakma összefogása érdekében).

[Összecsuk]
Hogyan érte el Amszterdam városa az ifjúsági munkanélküliség jelentős mértékű csökkenését?

http://eslplus.eu/hogyan-erte-el-amszterdam-varosa-az-ifjusagi-munkanelkuliseg-jelentos-merteku-csokkeneset

„Ez a program összefogja a városi tanácsot, a kerületi tanácsokat, a munkáltatói szervezetet és az iskolákat.

A munka részeként:

Létrejött 7 ifjúsági központ.

Az ifjúsági központok több mint 100 főt alkalmaztak.

A munkáltatói szervezet a helyi vállalkozásokkal együttműködésben sok (fizetett/részmunkaidős) munkahelyet hozott létre.

Minden fiatalt egyénileg kerestek meg.

Mindenkinek külön terv készült, amely tartalmazza az egyéni lépéseket.

Az ifjúságsegítők visszavezették a fiatalokat az iskolába.

Az ifjúságsegítők meglátogatták a fiatalokat a munkahelyükön.”

[Összecsuk]
A fiatalok iskolába való visszatérését segítő, alapozó képzés

http://eslplus.eu/a-fiatalok-iskolaba-valo-visszatereset-segito-alapozo-kepzes

„A programban részt vevő diákok összességében számos pozitív eredményről számoltak be, például:

Javult az általános közérzetük

Kevésbé érzik magukat letörtnek

Kevesebbet szoronganak

Erősebbnek érzik magukat

Nőtt az önértékelésük

Magabiztosabbnak érzik magukat

Bátrabbnak érzik magukat, könnyebben próbálnak ki új dolgokat

Stabilabbnak és boldogabbnak érzik magukat

Jobban érzik magukat társaságban, javultak a társas készségeik

Nagyobb biztonságban érzik magukat

Több örömöt találnak az életben

Jobban meg tudják húzni a határokat

Visszaszorultak az önpusztító magatartásformáik

Jobban fel vannak készülve a jövőbeni életüket meghatározó döntések kezelésére”

[Összecsuk]
Az Európai Unió legszegényebb szeglete, a romák mégis felfelé tartanak

https://abcug.hu/az-europai-unio-legszegenyebb-szeglete-a-romak-megis-felfele-tartanak/

„Princesa családjában, ha minden jól megy, ő lesz az első, aki egyetemre járhat majd: a 16 éves lány már pontosan tudja, hogy pszichológiát szeretne tanulni a fővárosban, Szófiában. Tudatosan készül erre: az iskola mellett egy, kifejezetten tehetséges roma fiataloknak szóló programban tanul angolul. Az órák online zajlanak, de a diákoknak időről időre Szófiában szerveznek találkozókat. A lány így ismerkedik a nagyvárossal.
A 21 éves Ilian azonban már tudja, hogy mennyire nehéz dolga van annak, aki szakközépiskolából érkezve próbál boldogulni az egyetemen. A lomi roma fiú harmadéves egyetemista,  programozást tanul a blagojevgrádi egyetemen, és azt mondja, az első időszakban vért izzadt, hogy megfeleljen az egyetemi követelményeknek. “A középiskolában szinte semmit nem tanítottak meg, amit a szakomon alaptudásként vártak el ” – magyarázza az Abcúgnak Ilian, akivel csak telefonon tudunk beszélgetni, mert kéthetente, havonta tud csak hazajárni a szülővárosától 300 kilométerre lévő egyetemvárosból.”

[Összecsuk]
Digitalizációval a társadalmi befogadásért?

http://exante.hu/hu/blog/188-digitalizacioval-a-tarsadalmi-befogadasert.html

„5 évvel ezelőtt Gonesse polgármestere Kanadába utazott a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációját szolgáló jó gyakorlatokat tanulmányozni. Az egyik jó gyakorlat egy olyan non-profit számítógép szerviz volt, amely korai iskolaelhagyó fiatalokat képzett ki és alkalmazott, és amely a szolgáltatásait alacsony áron kínálta szegények lakta leszakadó városrészekben. Noha az alapkoncepció jónak tűnt és az eredmények is kecsegtetőek voltak, hamar nyilvánvalóvá vált hogy a jó gyakorlat egyszerű “lemásolása” nem fog működni – azt adaptálni kell a helyi körülményekhez. Ezt felismerve az önkormányzat a kanadai példát csak kiindulási alapként használta, és pályázatot hirdetett egy olyan helyi szolgáltató kiválasztására, amely digitális megoldások segítségével vezeti vissza az iskolába – vagy át a munkaerőpiacra – a korai iskolaelhagyókat. A legjobb pályázatot egy helyi civil szervezet nyújtotta be, és kiválasztása után meg is kötötték vele a szerződést.”

[Összecsuk]
Bognár Amália: A „harmadik tanár. A tanulási környezet szerepe a pedagógusok módszertani megújulásában

http://www.tani-tani.info/a_harmadik_tanar

„Sokféle jellemző, szempont alapján csoportosíthatjuk a diákokat. Vannak a focisták, a sportolók, akiknek mindenképpen kell egy olyan feladat, amikor mozoghatnak a térben, kereshetnek például virtuálisan elrejtett üzeneteket az okostelefonjuk segítségével. Vannak a művészlelkek, akik az alkotósarokban megmutathatják, hogy ők mit érzékelnek a különböző információkból. Vannak az irodalmárok, akik a „színpadon” elmondhatják, hogy mit jelent számukra az adott vers, ha meg épp nem szeretnének szerepelni, akkor rendezhetik azt a darabot, ahol a „szövegelők” kiélhetik azon vágyukat, hogy közönség előtt adjanak elő. Vannak a segítők, az empatikusak, akiknek szuper ötleteik vannak, de biztos, hogy háttérbe szorítják azokat azért, hogy esélyt adjanak azoknak, akik kevés lehetőséget kaptak mástól. Gondoljunk arra az autista gyerekre, aki nem szereti az emberek közelségét, lehetősége van a visszavonulásra úgy, hogy közben folyamatosan látja, sőt részese lehet az osztály életének, és be is kapcsolódhat abba, ha készen áll rá. De annak is megfelelő közeget nyújthatnak ezek a terek, aki szereti, hogy közösségben alkothat, gondolkodhat.

Számtalan jellemző, számtalan csoportosítási lehetőség. Ha rugalmas tanulási környezet veszi körül őket, akkor megnő az esélyük arra, hogy megmutassák, mire képesek, hiszen ezt a hagyományos tanterem, munkaforma, a frontális mód nem fogja biztosítani számukra.”

[Összecsuk]
Differenciált óravezetés a Meixner-módszer segítségével (PPT), példákkal

https://docplayer.hu/158263017-Differencialt-oravezetes-a-meixner-modszer-segitsegevel-november-26-ungar-agnes-tanito-intezmenyvezeto.html

„Eltérő képességű, vagy eltérő fejlettségű tanulók az osztályon belül ◦ Különböző szocio-kulturális háttér ◦ Eltérő fejlődési ütem ◦ Eltérő képességek, adottságok ◦ Eltérő életkor ◦ A tanuló képességeihez való szükségszerű alkalmazkodás ◦ (apró lépések elve)”

[Összecsuk]
L. Ritók Nóra: Mese és valóság

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1849

„De itt mindegyikük cigány. Csak az én bőröm fehér, de én, a tanári szerepben ezen a területen nem tudok eléggé hatni rájuk. Mert ennek a hatásnak a kortárs csoportban kellene működnie. Rólam tudják, hogy én nem húzódom el egyiküktől sem, megölelem mind.

Mesélek hát. Nem könyvből, itt azt nem lehet, nem figyelne senki, nincsenek meseolvasáshoz szokva, otthon sosem történik efféle. Otthon csak a tévé van, a maga kész kliséivel, lenyomva a külső képpel az esélyét is annak, hogy valami belső kialakuljon.

Itt kell a szemkontaktus, a mesélés szinte színészi teljesítmény, a metakommunikációnak is nagy jelentősége van. Sikerül, figyelnek, már velem élnek a mesében. Amikor oda érek, hogy a Nap megcirógatta a bőrüket, sorban odamegyek hozzájuk. Áhítattal tartják az arcukat felém, és mind boldog, átéli a cirógatást, a barnulást. Mire befejezem a mesét, mind büszke a bőrszínére. A barna bőrére. A cigányságára.”

[Összecsuk]
L. Ritók Nóra: Mi lesz Veled, Brigitta?

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1697

„Brigitta egy hétgyermekes roma család tagja. Legnagyobb lánytestvére is velük él két kisgyermekével. Rajtuk kívül még egy nővére, két bátyja, egy húga és egy kisöccse van. Szülei a nyolc általános iskolai osztályt sem végezték el.. Anyja sosem dolgozott, a gyerekekkel volt otthon, főállású anyaként. Apja leginkább alkalmi munkából, feketemunkából szerzett némi jövedelmet, szakmája nincs. Most átmenetileg közmunkán van.

Brigitta családja is részese ennek a fejlődő közösségnek. Még nem vesznek részt mindenben, de időszakosan kapcsolódnak hozzá, egyre hosszabb ideig, és egyre ritkábban megszakítva az együttműködést. A fejlesztésbe őket is bevonjuk, de nem erőltetve semmit, saját döntés alapján. Az alapítvány a következő generációért dolgozik. Azért, hogy Brigitta generációja más képességekkel rendelkezzen, más jövőkép alakulhasson ki benne.”

[Összecsuk]
Lencse Máté: Társasjáték-verseny

https://igazgyongyalapitvany.hu/tanoda-blog/2016/04/tarsasjatek-verseny/

„Hiszünk abban, hogy a tanodai munka egyik fontos eleme, hogy minőségi találkozásokat szervezzen gyerekek között, jelen esetben: falusi és nagyvárosi tanodások és fővárosi waldorfosok között. Egy ilyen eseményen, ahol a közös játék, az egymás elleni verseny a keret, számos – például az integráció szempontjából – fontos momentum jelenhet meg. A legfontosabb cél számunkra az volt, hogy ilyen környezetben élhessék meg srácaink saját hozzáértésüket. Évek óta játszunk társasjátékokat, tudjuk, hogy többen nagyon ügyesek, hogy sokféle játékot ismernek, hogy minőségi partikra képesek számos játékmechanizmusban. Ezt a tudást azonban eddig egymásnak és nekünk, önkénteseknek, pedagógusoknak tudták csupán megmutatni, itt volt tehát az ideje, hogy kortársaikkal is megmérkőzzenek.”

[Összecsuk]
Civil segítség

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1826

„Kicsit elébe mentünk a történeteknek, és jeleztük: a kis faluban, ahol a tanodánk működik, van gyógypedagógus. Aki minden délelőtt foglalkozna vele, megfelelő szakértelemmel, egyéni fejlesztési program szerint. A féléves felülvizsgálatok pedig talán mutatnak majd annyi változást, hogy a kislány akár visszahelyezhető is lesz az osztálytársai közé. Nos, ez járható út volt.
A kislány maradhatott a családban, a fejlesztése megoldódott, az iskola fellélegzett, úgy tűnik, minden rendben van. A szülők nyilván nem látnak, nem értenek ebből az egészből semmit. Nekik az a fontos, hogy a gyerekük velük maradhat. A kislány megnyugodott, kialakult közötte és tanára között egy megbízható kapcsolat, amiben – a nagy szakmai kihívás ellenére – fejlődik a gyerek.”

[Összecsuk]
A szerződés

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=761

„Az az ötletem támad, hogy ő és én szerződést kötünk, szabályosan, aláírásokkal, két példányban. Az ő vállalása, hogy nem szökik, nem megy el a tudtom nélkül soha, sehova, iskolába jár, próbál tanulni. Én pedig azt vállalom, hogy figyelek rá, meghallgatom a problémáit. Ellenőrzésképpen tartom a kapcsolatot az iskolájával, a rendőrséggel, a gyámüggyel, a családgondozóval.

Ha betartja a szerződésben vállaltakat, hetente, kéthetente elmegyek vele a „kínaiba”, és egy adott keretösszegen belül azt vásárolhat magának, amit akar. Választhat divatos holmikat, nadrágot, blúzt, fehérneműt, amit és amilyet szeretne. Még sohasem vehetett magának semmit. Először nem hitte el, hogy megtartom a szavam. A második vásárlás óta már elhiszi. Két hónapja működik a dolog, azóta nem szökött el.”

[Összecsuk]
Ha jól csinálják, végre mindenkié lehet a csobánkai iskola

https://abcug.hu/ha-jol-csinaljak-vegre-mindenkie-lehet-a-csobankai-iskola/

„Rajtuk kívül pedig egy óvodás csoport is van az épületben. A környéken egyedülálló módon ugyanis az óvodában már három évet eltöltött, de iskolába még nem engedett gyerekek iskolai előkészítő csoportba járnak ide. “Ez egyfajta átmenet az iskola és az óvoda között ” – mondja a “Suliváró” program óvodapedagógus vezetője, Kálmánfi Mónika. A gyerekek 9 órától fél 11-ig foglalkozásokon vesznek részt: a reggeli beszélgetőkört torna, majd a finommotorika fejlesztése követi. Ezt leszámítva az életük pont olyan, mint a többi óvodásé.”

[Összecsuk]
K. Nagy Emese: A dicséret hatalma

http://www.tani-tani.info/a_dicseret_hatalma

„Attilát anyukája négy testvérével együtt a nagymamára hagyta. A vályogház, amiben élnek, pici, de tiszta, olykor azonban az áramot kikapcsolják, mert annak díját nehéz előteremteni. A gyerek a szomszéd falu körzeti iskolájába jár, ahol a tanulók neveléséhez minden eszköz rendelkezésre áll. Ez szükséges is, mert egy olyan iskolában, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya magas, a családból eredő lemaradás egy részét a megfelelő környezet és felszerelés kompenzálni tudja.

Attila kitűnik társai közül éles eszével. Pillanatok alatt elsajátítja a hallottakat, a memóriája röntgengépként működik, a tanárok kérdésére elsőként tudja a választ. Probléma csak akkor adódik, ha olvasásra és írásra kerül a sor. Attila ebben gyengébb, mint társai. Nehezen bogozza ki az olvasottakat, írásbeli munkájával soha nem készül el az órán. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen „papírja” van arról, hogy az írás és olvasás terén egyénileg fejlesztendő. Azzal azonban nehezen birkóznak meg a tanárok, hogy a fiúnak soha nincs kész a házi feladata.

Attilát könnyű dicsérni, de könnyű elmarasztalni is. Könnyű pozitív megerősítést adni szóbeli feleletéért, és könnyű szidni, hiszen a pedagógusok minden órán újra és újra azzal szembesülnek, hogy az otthoni munkája nem készült el. Egyértelmű, hogy a szóbeli teljesítményért adott elismerés fontos ösztönző erő. De vajon mit kezdjenek az elmaradt házi feladatokkal?”

[Összecsuk]
Jókainé Molnár Katalin: Irodalmi élményfoglalkozások

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/irodalmi-elmenyfoglalkozasok

„Ahhoz, hogy a terápiás hatás elérhető legyen, az olvasó azonosulhat a főhőssel, a szereplőkkel és a történet eseményeivel annak érdekében, hogy a sajátjához hasonló élethelyzeteket és viselkedésmintákat tudjon ellesni a szövegből. Katarzis élhető át, ami akkor lehetséges, ha az olvasó beleélte magát a mű cselekményébe, érzelmileg kötődik a történethez, és érzelmi köteléket teremt a főhőssel. Megélhető a rálátás pillanata, amikor ki lehet lépni a hibás viselkedésmintából. Új, hatékony viselkedési minták alakulhatnak a régi, nem megfelelő viselkedés helyett. Néhány téma, ami a viselkedést jó irányba módosítja: énelfogadás, rossz szokások megtörése, az emberek közötti különbségek elfogadása, a kritika kezelése, barátok megtartása, a későn érők megerősítése, a másság és külső jegyek elfogadása, annak belátása, hogy legyünk kedvesek, annak belátása, hogy különlegesek vagyunk, az egyéni különbségek felmérése és méltánylása, a konfliktuskezelés fontossága és megoldásai, „új gyerek”-szindróma, testvérféltékenység, testvérharc, cukkolások.

[Összecsuk]
Pálinkás-Purgel Zsuzsa: „… A gyermekek fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy megismerjék saját szociális szerepeiket.”

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/a-gyermekek-fejlodeseben-fontos-szerepe-van-annak-hogy-megismerjek-sajat-szocialis

„Ha azt vesszük számba, milyen témákat dolgozunk fel, meg kell állapítani, hogy nincs sok új a nap alatt: egészséges életmód, környezettudatosság, életvezetés, közösség- és önfejlesztés, család és háztartás, munkatevékenységek, pályaorientáció. Ezeket a témákat már eddig is érintették az iskolában, mi viszont komplexen, újszerűen próbálunk hozzányúlni ezekhez a kérdésekhez. Például itt nem úgy zajlik egy téma feldolgozása, mint egy osztályfőnöki órán, hogy 45 percig egy dologról beszélünk, hanem egyszerre több témát hozunk szóba. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a gyereket ne csak mint tanulókat tekintsük, hanem az összes többi szerepüket is gondoljuk végig, hiszen az a cél, hogy az életben is hasznosítható kompetenciákat fejlesszünk a foglalkozások során.”

Érinti a zenét, a képzőművészeteket, a vizuális kultúrát, az irodalmat mint művészetet, a táncot és a népművészetet – és ami a legfontosabb: mindezek komplexitását és kölcsönösségét. Vagyis úgy gondoljuk, ezek „összegyúrhatók” egy-egy tanórán, és jól hatnak egymásra. Az egyes művészeti ágak tehát nemcsak az ének- vagy a rajzórákon jelenhetnek meg: fizikaórán vizsgálhatjuk például, hogy milyen anyagokból készülnek a hangszerek, tanulhatunk a hangszerhúrok hosszáról vagy az orgona részeiről. De érdekes lehet arról is beszélni, milyen anyagokkal festhetünk akvarellt, miért kell kiégetni az agyagból készült csészét. A különböző tantárgyak tehát eleve összefüggésbe hozhatók egymással. A fenti példák természetesen fordítva is igazak: művészeti órákon is szerezhetnek más típusú ismereteket a tanulók. Számomra például az egyik legizgalmasabb tény, hogy az emberi hangot a musculus vocalis, a hangszalagokat feszítő izom „hozza működésbe”. Testünk egy apró része – viszont egész életünkben használjuk… Máris az emberi testnél vagyunk, lehetünk biológia-, ének- vagy éppen magyarórán. A Komplex Alapprogram alprogramjai tehát a környezetünkben eleve meglévő összefüggésekre is igyekeznek ráirányítani a figyelmet – és ebben komoly szerepe van a Művészetalapú alprogramnak is.”

[Összecsuk]
Hegedűs Mihály: „Élménysulikat szeretnénk megvalósítani. Interjú Révész Lászlóval

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/elmenysulikat-szeretnenk-megvalositani

„A délelőtti időszak egy meghatározott rendszerben működik, mert a kerettanterv és a helyi tanterv meghatározza, hogy milyen tantárgyakat milyen óraszámban kell tanítani. Mi ehhez a tartalomhoz tesszük hozzá a módszertant, azaz azt, hogyan tanítsanak a tanárok. Minden egyes tantárgyhoz külön készítettünk tanári és tanítói kézikönyveket, amelyekben tanmenetek, tematikus tervek, óraterv-illusztrációk, feladatbankok, linkgyűjtemény és tankockagyűjtemény van. Az óraterv-illusztrációk az első perctől kezdve az utolsóig bemutatják a pedagógusnak a program javasolt alkalmazását. A segédanyagaink azonban egy keretrendszernek is felfoghatók, hiszen az elemeik változtathatók. Nagyon sok jó gyakorlat van egy iskolában, amelyek mind beemelhetők a programba. Ez nem egy olyan jellegű óraterv, amit csak és kizárólag így vagy úgy lehet tanítani, mi inkább csak javaslatokat fogalmazunk meg, hiszen különbözőek a tanárok tanítási kompetenciái, a lehetőségeik az iskolában. Ezért mi nem állítjuk, hogy egyetlen helyes út van – több út van, és mi próbálunk alternatívákat adni.”

[Összecsuk]
Leiner Károly: A kompetenciafejlesztés lehetőségei a tanórákon és a szabadidős tevékenységekben

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-kompetenciafejlesztes-lehetosegei-a-tanorakon-es-a-szabadidos

„A megszokottnál személyesebb hangú írás a tanórán kívüli nevelés egyik legfontosabb színterén, a nem kötelező jellegű, hétvégi kiránduláson adódó kompetenciafejlesztési lehetőségeket mutatja be az olvasónak. A program, amelyet a szerző több szempontból hátrányos iskolai közegben élő gyerekek körében alkalmaz, a szociális kompetenciáktól a kognitív készségeken át a motoros készségek fejlesztéséig képes átfogni a személyiség egészét.”

[Összecsuk]
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen?

https://osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1969

„Gyakorlati tapasztalataink alapján meggyőződésünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok, fiatalok segítése akkor lehet igazán hatékony, ha a gyerekekkel már a lehető legkorábbi időponttól, már a fogantatástól kezdve a legmegfelelőbb szakemberek foglalkoznak, és a családokkal szorosan együttműködve elkísérik a fiatalokat egészen a szakképzettség megszerzéséig, sőt, bizonyos esetben még annál tovább is. A Máltai iskolák részéről nem kínálunk csodaszert, nincsenek mindenkire érvényes receptjeink, megoldásaink, abban viszont biztosak vagyunk, hogy minden település, minden iskola esetében alkalmazkodni kell a helyi közösség sajátos igényeihez.”

[Összecsuk]
Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00101/2006-03-ta-Bardossy-Befogado.html

„A probléma elemzéséhez, a lehetséges megoldások számbavételéhez nyújthat további támpontot a következő kérdésekre adható válaszok keresése.

Mi indokolja, mi teszi szükségszerűvé vagy megszüntethetővé a kiválasztottak körét befogadó versenyistálló típusú iskolák létét?

Miként lehet érvelni a többszörös kontraszelekcióval benépesített elfekvő típusú iskolák mellett vagy ellen?

Mire valók, mennyit érnek, kit fogadnak be az alternatív típusú iskolák?

Vannak-e találkozások a különböző típusú iskolai életvilágok között, a különböző érdeklődésű, képességű, indíttatású, hátterű, szükségletű gyerekek/fiatalok között?

Hogyan mozoghatnak az iskolarendszerben, milyen iskolákban, miként teljesíthetik ki egyéniségükben rejlő tudásukat a hátrányos helyzetűek, a nem hátrányosak, a tehetségesek, a jól haladók, a lemaradók, az egészségesek, a speciális szükségletűek, a befogadottak, a kirekesztettek?”

[Összecsuk]
Roma tanulók a szakképzésben / az interjúkat készítette és feldolgozta Mártonfi György

http://folyoiratok.ofi.hu/educatio/roma-tanulok-a-szakkepzesben

„Ötödikes volt, amikor a papa börtönbe került néhány évre. Ezek voltak a legnehezebb évek. „Kellett mennem dolgozni. … Almába jártunk, dióba, volt, hogy elvittek olyan helyre, ahol lapátolni kellett. Ott voltam kétszer, utána mondták, hogy ne menjek, mert nem bírom.” A 8 órás napszám 2500-3000 forintot jelentett, és nem kevés igazolatlan hiányzást. Ez volt a közvetlen oka annak, hogy másfél hónappal a 8. osztály befejezése előtt megszüntették a jogviszonyát. A két évismétlés miatt addigra már nem volt tanköteles. Az iskola többekkel hasonlóan járt el, mert az iskolában nem sikerült elrendezni a dolgot. „Hát nálunk olyan a tanár, nem volt neki baj, hogy nem járt iskolába, csak adjon neki anyám pénzt. Minden hónapban. Hogy az igazolást rendezi.” Öt általános iskolába próbáltak átiratkozni, hogy befejezze a 8 osztályt, de sehova nem vették fel.”

[Összecsuk]
Szimfónia program

http://szimfoniaprogram.hu/modszertan

„A Szimfónia program egy olyan szociális program, amely a hátrányos helyzetű, az iskolában problémákkal küzdő gyermekek társadalmi beilleszkedését a közösségépítéssel, tartalmas szabadidő-eltöltési lehetőség biztosításával és a zene fejlesztő erejével kívánja elősegíteni.

A program fő célja a gyerekek iskolai eredményességének javítása, az iskola és a szegénységben, nyomorban élő családok világának közelítése egymáshoz. Programunkban olyan iskolák vesznek részt, melyekben nagyrészt hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak. Ezek az iskolák olyan körzetekben találhatók, amelyek rossz gazdasági helyzetűek, lakóik szegények, illetve gyakran szegregált lakókörnyezetről beszélhetünk. Az otthoni körülmények, a súlyos nélkülözésből fakadó létbizonytalanság és kiúttalanság érzése, a sok esetben zilált családi és közösségi kapcsolatok a gyerekek iskolai teljesítményére is kihatnak. Az iskolák önmagukban nem tudnak megbirkózni az falaik közé begyűrűző szociális problémákkal, a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi ellátások pedig épp a legszegényebb falvakban nem, vagy csak hiányosan érhetők el a rászorulók számára.”

[Összecsuk]
A karma törvénye is megváltoztatható

https://tka.hu/docs/palyazatok/palyazati_pavilon_2018_osz.pdf

„ILONA szófogadó, csendes lány volt, az általános iskolát jó eredménnyel végezte. Szülei 10 éves korában váltak el, és az édesapja ettől fogva nem tartotta vele a kapcsolatot. Vidéki, szerény kislányként kezdte a budapesti belvárosi középiskolát. A jól sikerült első év után kedvenc tanárai elmentek az iskolából, egyre több kudarc érte, ezért egyre kevésbé szeretett iskolába járni. Sokat szorongott, nem jól teljesített, majd egy vidéki diszkóban megismerkedett egy fiúval, akitől teherbe esett. Kimaradt az iskolából, családanya lett, nem szerzett végzettséget.”

[Összecsuk]
Kipróbáltuk – Gyakorlati eszközök az iskolai lemorzsolódás megaakadályozására

https://tka.hu/docs/palyazatok/palyazati-pavilon-2017-2.1.pdf

„A bizalomépítés alapja: először adok, aztán kapok. Mindenekelőtt nyugalmat kell biztosítanom magamnak és a diákoknak. A bizalomépítés egy hosszú folyamat, de amíg nem bízunk meg egymásban, addig nem érdemes a problémákról beszélni. A bizalomépítés egy kölcsönös, lassú megismerési folyamat, egyfajta megszelídítés (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg), melyet a tanár kezdeményez és irányít a diák feltétel nélküli elfogadásával. A tanár megbízik és hisz diákja fejlődés iránti akaratában és képességében. A feltétel nélküli elfogadás azt jelenti, hogy úgy fogadjuk el a diákot, amilyen ő most. Nem akarjuk megítélni, megváltoztatni, segíteni, csak meg akarjuk ismerni, megérteni és megérezni, hogy miért olyan most, amilyen. Ezért sokat kell kérdeznünk, és nem szabad felhagynunk a kérdezéssel. Ha nem válaszolnak, akkor is tovább kell próbálkoznunk, építeni kell a kapcsolatot. Találnunk kell őket érdeklő témákat, kérdéseket, hogy megnyíljanak és válaszoljanak. Beszélgessünk velük olyan témáról, melyet ők választanak, ne tartsuk vissza őket. A diákoknak érezniük kell, hogy ők érdekesek és fontosak. Amikor ezt megérzik, akkor jött el a bizalomnak az a pillanata, amelyet ápolnunk, gondoznunk kell.”

[Összecsuk]
A korai iskolaelhagyás megelőzése a szektorközi együttműködés erősítésével

https://tka.hu/docs/palyazatok/magazin_2016_osz_web.pdf

„A lemorzsolódás kérdésének kezelése tehát az érdekelt szereplők széles körének aktív és felelős bevonása mellett valósulhat meg, regionális, helyi és intézményi szinten egyaránt, nem kihagyva a különböző szakpolitikákat sem, pl. a foglalkoztatást, az ifjúságpolitikát, az egészségügyet, a szociálpolitikát, a sportot, a közművelődést és a bűnüldözést6 . Az együttműködés sokféle formát ölthet országos, regionális, helyi és intézményi szinteken az oktatási rendszer irányítási és oktatási rendszerének szerkezetétől függően. Átfogja a csapatmunka különböző formáit, a hálózati munka formáit, a szektoron belüli és több szektort érintő kooperációt. Ideálisan a különböző együttműködések kiegészítik és segítik egymást. Fontos eredménye lenne, ha a szakmaközi kooperációk beépülnének a fiatalokkal foglalkozók gyakorlatába”

[Összecsuk]
A lemorzsolódás megelőzése: korai jelzőrendszerek az Európai Unió egyes országaiban

https://tka.hu/docs/palyazatok/pavilony_2015-01_issuu.pdf

„A nagy-britanniai Sandwellben a lemorzsolódás megelőzésére egy 2009-es kutatásban ún. NEET4 detektort fejlesztettek ki, amelyben az oktatási időszak során is tapasztalható, a tanulásból és a munka világából várhatóan egyaránt kieséssel fenyegetett tanulókra jellemző kockázati tényezőket vizsgáltak és súlyoztak. A szűrést a helyhatóság által végzendő kötelező megelőzési tevékenység részeként – a kutatás óta – folyamatosan végzik az iskolákban, a középiskola 8-9. évfolyamán. A módszertan szerint Sandwellben a releváns kockázati tényezők: • bizonytalan lakhatási feltételek • alacsony tanulási motiváció • az iskolában előforduló magatartási problémák • munkanélküliség a családban • alapkompetenciák alacsony szintje • a fiatalkori bűnmegelőző team nyilvántartásába való bekerülés • az iskolai mulasztások aránya meghaladja a 20%-ot • tanulási nehézségek/fogyatékosság”

[Összecsuk]
Crocoos – előzzük meg a lemorzsolódást

https://tka.hu/docs/palyazatok/magazin_2014_osz.pdf

„István 15 és fél éves. Arra készül, hogy öt hónap múlva, amikor 16 éves lesz és eléri a tankötelezettség végét, otthagyja az iskolát, és elmegy segédmunkásnak. „Így anyukámnak is tudok segíteni, hiszen ennyi pénzből nem tudunk megélni” – mondja a nehéz anyagi körülmények közt élő családból származó fiú, aki egy műszaki szakközépiskolában való sikertelenségek okán vesztette el hitét a tanulásban. Az általános iskolában még jó tanuló, humán tárgyakból ügyes István pályaválasztását nagymértékben befolyásolta, hogy legjobb barátja műszaki szakközépiskolába akart menni, így ő is ezt az utat választotta. A középiskolában hamar konfliktusai lettek a matektanárával, a kudarcok miatt először csak késett, majd egyre többet hiányzott az iskolából, amelynek további sikertelenség lett az eredménye.1 Megengedhetjük, hogy végzettség nélkül hagyja el István az iskolát? Ki, mikor, mivel tudott volna, tudna segíteni a fiúnak, hogy mégis befejezze középiskolai tanulmányait?”

[Összecsuk]
Az alacsonyan képzett felnőttek számának csökkentése

https://tka.hu/docs/palyazatok/magazin_2014_01.pdf

„Mihályi Krisztina három aspektusát emelte ki annak, hogy a korai iskolaelhagyás csökkentésében sikeresnek tekinthető országok miben hasonlítanak: 1) együttműködés magas foka: helyi közösségekben, iskolán belül, pedagógusok és segítő személyzet, valamint a fenntartó között; 2) iskolai szemléletváltás: a tanulók problémáira figyelés, az iskolában való benntartást alapvetően tanári felelősségnek tekintik; 3) a tanárok felkészítése a komplex feladatokra.”

[Összecsuk]
QAAL – Qualification for ALL

https://tka.hu/docs/palyazatok/magazin_2013_osz.pdf

„A korai iskolaelhagyás számos problémát vonz magával, amely nemcsak az egyén, de a társadalom számára is költségekkel jár. Az alacsony iskolai végzettségű emberek jóval nagyobb eséllyel vannak kitéve a munkanélküliségnek, mint középiskolát vagy még magasabb végzettséget szerzett társaik. Magyarországon a legfeljebb általános iskolát végzett emberek kevesebb, mint harmada (26,5%-a), míg EU-s szinten majdnem a fele (44,7%) tud munkát találni. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) megbízásából készült előrejelzések szerint európai szinten folyamatosan csökken az alacsony iskolai végzettségűek iránti munkaerő-piaci kereslet. A magas munkanélküliség kiesett adókkal és magasabb szociális kiadásokkal jár, továbbá a kutatási adatok szerint az alacsony iskolázottságúak és a tartósan munkanélküli rétegek egészségügyileg, mentálisan is sokkal rosszabb helyzetben vannak a magasabb státuszúaknál, és jobban ki vannak téve a bűnözővé válás veszélyének is.”

[Összecsuk]
Don Bosco Roma Szakképzés- fejlesztési Mintaprogram a Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium és a Szalézi Művek intézményeiben, 2018.

https://teddkepesse.hu/wp-content/uploads/2018/12/00TEDD-K%C3%89PESS%C3%89-magyar-nyelv%C5%B1-le%C3%ADr%C3%A1s.pdf

„Az iskolabusz lehetőséget biztosít szakmai és szabadidős programokon való részvételre. Diákjaink 80%-a vidékről bejáró, ezért számukra az iskola utáni programokon való részvétel komoly nehézségekbe ütközik, hiszen a távolsági közlekedés nem igazodik a középiskolák rendjéhez, valamint a kistelepülésekre kevés járatot indítanak. A tanítási időn túli iskolai események után az iskolabusz szervezetten szállítaná haza diákjainkat, így esélyegyenlőséget biztosítva a helyben lakó diákokkal. Szociokulturális helyzetükből fakadóan keveset utaznak, a közvetlen környezetük szépségéről, értékeiről is kevés ismeretük van, különösen igaz ez az ország távolabbi pontjaira. Ez a fajta térben és tapasztalatban beszűkült állapot a látókörüket is beszűkíti. A kirándulásokkal a szakmai és kulturális ismeretek mellett a közösségi élet kialakulása és a látókörük szélesítése a cél. A saját busszal tervezett utak, felvillanó kis fények lehetnek ezen az úton, mert meglátják, tapasztalják, hogy minden olyan sokféle és sokszínű, s hogy ugyanazt a dolgot többféleképpen is meg lehet oldani. Lehetőséget teremt, hogy akár a családokat is bevonjunk egy-egy jól megtervezett közösségépítő kirándulásba, erősítve az iskola és családok közötti együttműködést, kommunikációt.”

[Összecsuk]
Ervin – családjából kiemelt 15 éves gyermek

http://oktataskepzes.tka.hu/hu/ervin-csaladjabol-kiemelt-15-eves-gyermek

„Az első negatív hírt Ervinről 2012 nyarán hallottam a napközis táborból: többször lopott gyerekektől. Ezt az anya eleinte tagadta, de mára ő is elismeri, hogy így volt. Ervin sokat lógott együtt a lakótelepi srácokkal, fejébe vette, hogy ugyanabba a lakótelepi iskolába fog járni, ahová ők is. Én mondtam az anyának, hogy ezt semmiképp ne engedje, mert jelenlegi iskolája nagyon jól tudja kezelni Ervin problémáit. Az anya fogadkozott, hogy persze, így lesz. Szeptemberben jött a jelzés, hogy gond van a fiúval a lakótelepi iskolában. Mikor kérdeztem a szülőket, hogyan került oda, a válasz ennyi volt: „ja, átírattuk”. Ettől kezdve nem volt megállás: igazolatlan hiányzás, sorozatos balhék, tanárokkal konfliktus. Hozzánk se járt korrepetálásra, végül a tanévet nem teljesítette. Ervin időközben középiskolás bátyjának is sok igazolatlan hiányzása gyűlt össze, olyannyira, hogy a család bírságot kapott.”

[Összecsuk]
Eszter és kislánya, Kitti – Korai szülővé válás

http://oktataskepzes.tka.hu/hu/eszter-es-kislanya-kitti-korai-szulove-valas

„Az általános iskolát Eszter jó eredménnyel zárta, aminek köszönhetően egy elég jó hírű szakközépiskolában kezdhette meg középfokú tanulmányait. Ekkora a viták édesanyja és közte már mindennaposak voltak. Gyakran keveredett rossz társaságba, barátait váltogatta. Állandósuló hiányzásai miatt újra kellett járnia a 9. évfolyamot. Az iskolától tehát újabb lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa, el akarja végezni a szakközépiskolát. Eszter azonban nem élt a felajánlott lehetőséggel. Hiányzásai nem csökkentek, inkább járt szórakozóhelyekre barátokkal, barátnőkkel. Az iskolai problémák, az összegyűlt hiányzások miatt a magántanulói státuszt választotta, így kezdte meg újra a 9. osztályt.”

[Összecsuk]
Gyuri - akit nem akart az édesanyja

http://oktataskepzes.tka.hu/hu/gyuri-akit-nem-akart-az-edesanyja

„Intézményünk 2006-ban azután került kapcsolatba a családdal, hogy Gyuri édesanyja jogi segítséget kért. Szerette volna beperelni a művi vetélést végző kórházat, mert szerinte az ikerterhesség megszakítását nem végezték el teljes mértékben, így Gyuri életben maradt, akit így kénytelen volt megszülni.

Az általános iskolában a tanárok furcsának tartották Gyuri viselkedését, aki kényszerbetegségre utaló jeleket produkált. Időközben anya súlyos és elhúzódó betegségen esett át. Ismét terhesség-megszakítása volt, amit szintén többször meg kellett ismételni. A betegség pszichológiailag-pszichiátriailag is érzékelhető hatására tartósan és hátrányosan megváltoztak egyéni és társadalmi kapcsolatai, életvitele. A szülők házassága is megromlott, az apa elhidegült a feleségétől, és el is költözött a családtól. A számlákat nem fizették, nagyobb mennyiségű adósságot halmoztak fel.”

[Összecsuk]
Kati – 9 éves koráig nem járt iskolába

http://oktataskepzes.tka.hu/hu/kati-9-eves-koraig-nem-jart-iskolaba

„Lakossági bejelentést követően a gyámhatóság jelzett a gyermekjóléti szolgálat felé, hogy egy családban egy kilenc éves korú kislány még soha nem járt iskolába, otthon van egész nap, dührohamai vannak, fejét néha falba veri.

A családot többször kerestem, de senki nem nyitott ajtót, leveleimre se reagáltak. Mikor az édesanyával végre sikerült telefonon beszélnem, időpontot kértem egy családlátogatásra. Ettől elzárkózott, ellenségesen lépett fel. Mivel nem volt együttműködő, védelembe vételre tettem javaslatot, a tárgyalásra azonban a család nem jött el. Telefonon az anya viszont megkeresett, és megbeszéltünk egy időpontot a családlátogatásra.”

[Összecsuk]
Nándor – 11 évesen magántanuló lett, miután kizárták az iskolából

http://oktataskepzes.tka.hu/hu/nandor-11-evesen-magantanulo-lett-miutan-kizartak-az-iskolabol

„Az iskola vezetősége tehetetlennek érezte magát, egyre több szülő vitte el gyermekét az iskolából, mert nem érezték biztonságban őket. Az édesanyát bevonva több alkalommal próbáltak mindenki számára jó megoldást találni. Ő eleinte együttműködőnek tűnt, változásokra tett ígéretet, de néhány nap múlva meggondolta magát, és hazugsággal vádolta az iskolát. Mivel az iskolának két különálló épülete van, felmerült annak a lehetősége is, hogy Nándort és Mihályt külön osztályba helyezzék, de az édesanya, akinek időközben újabb gyermeke született, arra hivatkozott, hogy nem képes háromfelé vinni reggelente a gyermekeket.”

[Összecsuk]
Hermándy Berecz Judit –Juhász Judit: Holland tanulmányút

http://oktataskepzes.tka.hu/documents/Projektek/2013/QALL/holland_tanulmanyut_honlapra.pdf

„Preventív eszköz maga a belépési teszt is, amit a jelentkezőkkel íratnak, és melynek alapján irányítják őket bizonyos szakmák felé. Az alkmaari iskolában például, ha problémái adódnak a tanulóknak, az iskola épületében működő információs és tanácsadó centrum munkatársához fordulhatnak, ahol 30 napos gyakorlatihely-megfigyelő programban vehetnek részt, így itt tulajdonképpen egy utólagos pályaorientációról van szó. Ezek után érkezik a jelzés a speciális, a normál tanulmányi utat ideiglenesen megszakító csoportokban dolgozó pedagógus felé. A kiemelés időtartama ideális esetben 3 hónap, és utána a tanuló visszakerül az eredeti csoportjába (de volt köztük olyan is, aki csaknem egy éve látogatja az órákat), vagy az általa választott új szakma tanulása felé indul el, a számára megfelelő szinten. A kiemelt csoportok létszáma max. 10-12 fő, de a jelenlét nem 100%-os: sokan dolgoznak mellette, sokan hiányoznak. Ezekhez a csoportokhoz a tanév bármely szakaszában lehet csatlakozni, nincs beiratkozási idő. Háromféle ilyen speciális osztály van, a transzfer (áthidaló) képzésen kívül van náluk ún. időkérő csoport is a viselkedési zavarokkal küzdő fiataloknak, akiket kiemelve az osztályukból egyéni bánásmóddal próbálnak visszaintegrálni a mainstream képzésbe.”

[Összecsuk]
Mihályi Krisztina – Tomcsik Dóra: A svéd oktatási rendszer főbb elemei és a korai iskolaelhagyás csökkentésére irányuló intézkedések Svédországban

http://oktataskepzes.tka.hu/documents/Projektek/2013/QALL/sved_report_final.pdf

„Ún. „piacozók” (marketers) bevonása: főleg egyetemi felhívásokon keresztül olyan fiatalok foglalkoztatása a projektben, akik hasonló háttérrel rendelkeznek, mint a célcsoport tagjai, így ismerik őket, tudják, hogy hol és milyen módon lehet a leghatékonyabban bevonni őket. Elsősorban az ő segítségükkel sikerült az előzetesen felállított céloknak megfelelő számú fiatal részvételét elérni a projektben. Fő feladatuk az, hogy személyes megkereséssel, illetve az internet (főleg közösségi oldalak) útján promotálják a projektet (illetve a tanulás és munka fontosságát) a célcsoport számára, egyfajta hidat képezzenek a fiatalok és az iskolák, munkaügyi hivatalok között, illetve, hogy új potenciális foglalkoztatókkal vegyék fel a kapcsolatot”.

[Összecsuk]
Tomasz Gábor: Tanulmányút, Észtország, 2014. január 19-24.

http://oktataskepzes.tka.hu/documents/Projektek/2013/QALL/esztorszag_tomaszg_study_visit_2014_qall.pdf

„Tartu Vocational Education Centre
A központban heten dolgoznak (+ a főnökasszony): · 3 szociálpedagógus · 1 szociális munkás · 1 pszichológus · 1 karrier-tanácsadó Nem mindegyik szakképző iskolában van központ, van ahol csak pszichológust, van, ahol csak szociálpedagógust foglalkoztatnak, vagy akár egyet sem. Az övék a legnagyobb központ az országban (akár csak maga az iskola is), itt dolgozik a legtöbb szakember. A lemorzsolódás a tartui iskolában alacsonyabb az országos átlagnál (14, illetve 20%). Emiatt a minisztériumban is felfigyeltek már rájuk, más iskolák is érdeklődnek, miért olyan sikeresek e téren. A válaszuk erre, hogy jól működik a támogató rendszerük, hogy a központban sokan dolgoznak. Van olyan iskola, ahol egyetlen pedagógiai munkát segítő szakember sem dolgozik, ahol tehát az ilyen jellegű feladatokat is a tanárok, az osztályfőnökök kénytelenek ellátni.”

[Összecsuk]
Imre Anna: A korai iskolaelhagyással összefüggő oktatáspolitikák -Portugália

http://oktataskepzes.tka.hu/documents/Projektek/2013/QALL/portugalia_tanulmanyut_2014_qall_imre_anna.pdf

„Phoenix program: Az integráció működésének segítése érdekében alakította ki egy igazgatónő a programot, ami a lassabban haladók támogatását szolgálja. A problémásabb, nehezebben haladó tanulók meghatározott időre kisebb létszámú, eltérő, tanulói teljesítményszintekhez és szükségletekhez igazodó módszertannal dolgozó osztályokba helyezik át az alaptárgyak esetében (portugál, matematika). Országszerte 117 iskolában működik a program, jó eredménnyel.

Mais Suiss/ Class plus: integráció működésének segítése, a lassabban haladók támogatására többlet foglalkozások szervezésével. A cél az osztálytermi munka és a tanári együttműködés segítése. A Class plus: a vegyes osztályokból 6 hétre kiemelik az adott szintű tanulókat, akikkel külön foglalkoznak, akik 6 hét után visszamennek. (Így nincs megbélyegzettség a külön csoporton.) Az év végéig megy, a gyengébbek gyakrabban kerülnek sorra. Másik lehetőség szerint a tanulási stílus szerint választják el a tanulókat, szintén 6-6 hétre. az 1-9- évfolyamon. A tanároknak kooperálniuk kell ehhez, minden tanár felelőssé válik a tanulókért, minden trimeszter után értékelnek.”

[Összecsuk]
Bognár Mária: Angliai tanulmányút, 2017. február 14-19.

http://oktataskepzes.tka.hu/documents/Projektek/2013/QALL/anglia_final.pdf

„- Az iskolai fegyelem érdekében a tanároknak joguk van a diákoknál tiltott tárgyak után kutatni. Az iskolák iskolalátogatás alóli felfüggesztésről szóló határozatait külső testület nem semmisítheti meg. – A középiskoláknak már nem kell valamilyen speciális területre szakosodniuk annak érdekében, hogy szabadon alakíthassák tantervüket, azaz ún. „akadémiaként” működhessenek (és egyben ne a helyhatóságon keresztül, hanem közvetlenül központi forrásból finanszírozzák őket). A korábbiak mellett két új típusú akadémia létrehozására nyílt lehetőség: a 11-16 éves koron túli, tehát a 16-19 évesek számára létrehozott, valamint az alternatív ellátást biztosító (a felfüggesztett tanulókat befogadó) akadémiák kialakítására. További változást jelent, hogy már elemi iskolák is működhetnek akadémiaként. – Az iskolafejlesztés érdekében nem kell a helyhatóságoknak szakmai szolgáltatásokat biztosítani, az iskolák saját forrásukból és igényeik szerint vásárolhatnak ilyet maguknak.”

[Összecsuk]
Kende Ágnes: Roma integráció az iskolákban. Rádióinterjú

http://eper.elte.hu/index.php/2019/01/14/kende-agnes-roma-integracio-az-iskolakban/

Hogyan nyújthatja az iskola a cigány identitás pozitív megélését? Milyen romaként iskolába járni, milyen iskolába járnak a cigány gyerekek, és milyen lenne az az iskola, amibe romák és nem romák, és még a tanáraik is szívesen járnak? Erről beszélgettünk Kende Ágnessel.
Érintett témák: Hogyan élik meg a gyerekek a romaságukat; Az integrált oktatás lehetőségei ; A jó és rossz képesség mítoszai; A cigány szülők félelmei a többségi iskolától; Munka vagy iskola dilemma; A tanárok motiválása kisebbségi iskolai tanításra; Mit tehet a pedagógus?

[Összecsuk]
Szegregáció? Az A osztály a fehéreké, a B a romáké. Heti Napló Sváby Andrással

https://www.facebook.com/hetinaplo/videos/szegreg%C3%A1ci%C3%B3/377994003038426/

„Nyilvánvalóan azáltal is teremtünk szegregált társadalmat, ha az iskolában szegregált példát mutatunk. Ha pedig együttnevelés van, integrált osztályok, közös tevékenységek, akkor a gyereke nem azt fogják gondolni, hogy „Hú, ez milyen rossz nekünk, mert itt együtt tanulunk a hátrányos helyzetű gyerekekkel.”; hanem azt fogják megtanulni, hogy ez a normális.”

[Összecsuk]
Jakus Ágnes: A színvak iskola

https://www.parokia.hu/v/a-szinvak-iskola/

„Mindez, persze, nem jelenti azt, hogy az iskolai közösségben bárki elveszítené egyéni karakterét, épp ellenkezőleg. Csupán erőszakmentes kommunikációra és hatékony konfliktuskezelésre – emellett pedig együttérzésre – tanítják a diákokat. Az osztályfőnöki órákon például drámapedagógiai eszközöket is felhasználnak ehhez, de saját színjátszóházuk is van. „A playback színház módszerével a gyerekek biztonságos környezetben, külső szemlélőként tekinthetnek vissza egy-egy olyan élethelyzetre, ami velük megtörtént. Ezzel már komoly eredményeket értek el a kollégáim, a közösség már nem egy diáknak segített a gyógyulásban, akinek öngyilkossági gondolatai voltak, drog- vagy kapcsolati függőségben szenvedett” „

[Összecsuk]
Roma Mentor Projekt: a Barát-modell

https://epa.oszk.hu/00000/00011/00205/pdf/EPA00011_iskolakultura_2016_05_06.pdf

„A mozit követő beszélgetés során tudatosítottuk a gyermekekben azt is, hogy bármilyen szegények, elesettek legyenek, akkor is van értelme annak, hogy határozott céljaik, merész terveik, nagy álmaik legyenek a jövőre nézvést, mert bár igaz az, hogy a céltudatosan gondolkodó ember elé rengeteg akadály hárul a célok, tervek, álmok megvalósítása során, de megéri, mert ennek a nagy küzdelemnek a vége lehet egy diploma, illetve ha a színészetet választják, akkor segíthetik a romák és nem romák közötti párbeszédet, valamint felnőttként, színészként, a sorstársaikon is segíthetnek. Ügyeltünk arra a beszélgetés moderálása során, hogy a gyermekekbe ne ivódjanak sztereotipikus általánosítások a művészfilm kapcsán, ezért felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem minden felnőtt érzéketlen a szegény és a roma gyermekek problémáira, hogy a Roma Mentor Projekt épp olyan program, ami arról szól, hogy felelős roma és nem roma felnőttek felelősen gondolkodnak róluk, s arra is felhívtuk a figyelmüket, hogy bár készülnek sztereotipikus, előítéletes, a romákat degradáló filmek nem romák által, a Vespa című filmet is nem roma rendező rendezte, tehát nem lehet a romáknak sem előítéletes módon megbélyegezni a nem romákat.”

[Összecsuk]
Kovács Edina: „Tükröt tart; segít máshogy hazamenni”. A playback módszer lehetséges alkalmazása az előítéletesség csökkentésére

https://epa.oszk.hu/00000/00011/00202/pdf/EPA00011_iskolakultura_2016_02_02.pdf

„Jártam gyakorlatra, egy általános iskolába. Óra végén az egyik kisfiú mondott egy csúnya szót, és hozzátette, hogy ezt csak a cigányok mondják. A segítőm pedig mondta neki, hogy aki ezt a foglalkozást tartotta most, az is cigány. A gyerekeknek pedig tátva maradt a szája, hogy tényleg? Én pedig eljöttem onnan, mert nem tudtam volna normálisan reagálni. Vagy az óvodában, hogy nem nézek rád, mert cigány vagy, apukám azt mondta. Én meg csak nézek rá, hogy ezzel most mit kell kezdeni. Fontos lenne ezzel valamit kezdeni, hiszen mi segítő szakmákban fogunk dolgozni. Ha mi sem vagyunk tisztában azzal, hogy mire hogy lehet reagálni, az nem jó. Ezt mindig halljuk, hogy álljunk ki magunkért, ezt kezelni kellene, a nem romáknak is megmutatni, de senki nem lép semmit, én úgy látom.”

[Összecsuk]
Nagy Gábor – F. Lassú Zsuzsa: Reziliens serdülők a gyermekotthonokban. Flow-ban, békében a világgal

http://epa.oszk.hu/02400/02411/00012/pdf/EPA02411_gyermekneveles_2017_3_001-015.pdf

„A tizenhárom éves Tina három hónapja került gyermekotthonba idősebb fiú testvérével együtt édesanyjától, aki nem tudta gyermekei felett tartani a kontrollt. Tina nem járt iskolába, így kiemelték családjából. Nevelőszülőhöz került, ahol a testvérpár mindent megtett annak érdekében, hogy az onnan továbbkerüljön. Gyermekotthonba érkezésekor az első napokat krízisben élte meg, hazaszökött, édesanyja azonban másnap visszahozta őt gondozási helyére. Tina meglepő rugalmassággal épült fel krízisének tüneteiből. Újra iskolába jár és jól tanul. A roma lány ápolja nemzetiségi hagyományait, cigánytánc fellépéseken vesz részt.
Győző Tina bátyja. A tizenöt éves fiú másodszor került vissza állami gondozásba. A bűn és a drog útjára lépett roma serdülő, újbóli bekerülése óta lemondott minden tudatmódosító szerről. Első gondozásba vétele során kettő évvel ezelőtt még normál általános iskolába tanult, időközben speciális iskolai képzésben folytatta tanulmányait. Magatartási problémái miatt nem járt iskolába, a gyámhivatal újra kiemelte őt, immár testvérével, Tinával együtt. Győző szereti énekelni az autentikus cigány népdalokat, népzenét hallgat, táncol, sportol, országos versenyt nyert futásban. Bekerülésekor nem mutatott krízistüneteket. Iskolába jár, és a tanulásban (igaz speciális tagozaton) szép eredményeket ér el.”

[Összecsuk]
Marcali-Kiss Rita: Tapasztalatok – Állatokkal segített pedagógiai tevékenységek iskolánkban

http://epa.oszk.hu/02400/02411/00011/pdf/EPA02411_gyermekneveles_2017_2_044-046.pdf

„A kutya segítségét háromféleképpen használom:
– A délelőtti tanórákon
Kemi részt vesz a tanítási órákon. Megnyugtatja a gyerekeket, könnyebb a tananyag bevésődése. Jó hangulatban telnek az órák
– Egyéni felzárkóztató foglalkozásokon
A lemaradó, problémákkal küzdő gyerekeknek tartom a felzárkóztató foglalkozásokat. A feladatok megoldása közötti időkben spontán játszanak a kutyával. Ez a tevékenység nem csupán leköti őket, hanem mintegy átvezetést is biztosít a következő feladatra. Így a kutyával eltöltött idő relaxáló hatással is bír.
– Kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon
Kiscsoportos fejlesztéseket sajátos nevelést igénylő gyerekeknek tartok. Komplex fejlesztést végzünk. Fejlesztő foglalkozásaink rutintevékenységei a következők: I. Nagymozgás II. Finommotorika III. Megismerő tevékenység a) Érzékelés – észlelés b) Figyelem – megfigyelőképesség c) Emlékezet d) Gondolkodási funkciók IV. Kommunikáció”

[Összecsuk]
Tarsoly Zsófia Dóra: Élménypedagógia a Kaposvári Pécsi Utcai Általános Iskolában

http://epa.oszk.hu/02600/02641/00019/pdf/EPA02641_kepzes_es_gyakorlat_2018_04_133-140.pdf

„- „Az átlagosnál alacsonyabb szintű a tanulási motiváltságuk” (Rajnai, 2012. p. 55). Mint említettem, az élménypedagógia játékba, feladatba, konfliktushelyzetbe bújtatva tanít, okít. Minden tantárgyra rá lehet húzni a feladatokat. Ezáltal nem a rémes – „muszáj tanulni” – címszó alatt dolgoznak, hanem játszva sajátítják el a kívánt tudást, ami nagyban növelheti az aktív részvételt.
– „A tanulók az átlagosnál nehezebben alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz és viselkedési formákhoz” (Rajnai, 2012. p. 55). Ha egy gyereket az iskolába kerülésének első percétől az élménypedagógia módszerével tanítják, könnyebben alkalmazkodhat az iskola szabályaihoz, mivel a gyakorlatokat mindig szerződéskötéssel kezdjük, ahol közösen fogalmazzuk meg az együttműködés, együtt dolgozás alapvető szabályait. A szerződéskötés közös megalkotása magasabb szintű elköteleződést és a szabályok betartását vonja maga után. Ez a módszer egyszerre ad szabadságot és kötöttséget nekik.”

[Összecsuk]
Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Háza Alternatív Alapozó program és GYH Alternatív Gimnázium Pedagógiai programja

https://gyermekekhaza.hu/wp-content/uploads/2021/01/Pedagogiai-Program-2020..pdf

„Témahetek
A GYH Alternatív Gimnázium 9. és 10. évfolyamán tervezetten 4 témahétre kerül sor. A rendszeresen szervezett témahetek során olyan témák feldolgozására nyílik lehetőség, melyek – komplexitást alkotva – túlmutatnak a tantárgyi kereteken. A témahetek kiváló lehetőséget.
A differenciált tanulásszervezés
A Gyermekek Házában és a GYH Alternatív Gimnáziumban egy-egy osztályon belül, különböző szinteken lévő, több sajátos nevelési igényű tanuló közös tanulása folyik. Ahhoz, hogy mindez gördülékenyen működjön, új tanulásirányítási módszerek alkalmazása szükséges. Fontos, hogy a tanulók önálló feladatvégzése, páros vagy kiscsoportos munkája.”

[Összecsuk]
Komplex Alapprogram - Pedagógiai Program a Mátyás Király Katolikus Általános Iskolában

http://katolikushernadsuli.hu/dokument/koplexalap.pdf

„Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős alakításához. Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz. Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl. Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel.”

[Összecsuk]
Simon Krisztina: Értő olvasók – Sikeres emberek – Segítő könyvtárak

http://www.azenkonyvtaram.hu/documents/11543/34323/Simon+Krisztina.pdf/9d7954b4-5bd9-4186-a613-a9108cc7509e

„Amennyiben a cselekvési terv megvalósul, az a következő eredményekkel jár:
• A tanulókat következetesen, a pedagógiai programban pontosan megfogalmazott követelmények és értékelési szabályok alapján osztályozzák.
• Csökken a bukások, különös tekintettel az évfolyamismétlők aránya.
• Megvalósul a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét segítő integrációs program.
• Csökken a tanulók igazolatlan mulasztásának száma.
• Az igazán indokolt és a tanuló javát szolgáló esetben lesz valaki magántanuló.
• Nő a szülőkkel való kommunikáció és együttműködés hatékonysága.”

[Összecsuk]
Adaptivitás a történelemórán (slide-ok)

https://slideplayer.hu/slide/15272247/

Differenciálás
Ha a tanítási órák menetét az intelligenciaterületek figyelembevételével alakítjuk ki, az differenciálás is.Minden tanuló rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyek egy-egy terület kibontakoztatását teszik lehetővé, ezáltal más területek is hatékonyabban fejleszthetőek

1. c) Testi intelligencia a történelemórán
Tevékenységformák
Ide tartozik minden mozgásos feladat – mélyebben rögzül az ismeret – áthelyezik magukat az adott korba
firkálás
villámkérdések  labda dobás útján
dobókockás feladatok (nevek, évszámok, stb.)
kártyás feladatok (fogalmak, stb.)
Kártyázzunk! (egy korszak képekben, stb.)
szerepjáték (lovaggá avatás, márc. 15. stb.)
rajz (térkép, címer, jelenet, stb.)
társasjáték (adatvadászat)”

[Összecsuk]
SNI-tartalmak és akadálymentesítés az okostankönyvekben

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/sni-tartalmak-es-akadalymentesites-az-okostankonyvekben

„A tartalomfejlesztéssel megbízott szerkesztők és a digitális szerkesztőség tagjai SNI-szakértők (gyakorló gyógypedagógusok) bevonásával, folyamatos szakmai kontroll mellett végezték munkájukat. Jelenleg is zajlanak azok az érzékenyítő kurzusok és egyéb események, amelyek során nemcsak a tananyagokat jegyző szerzők, hanem az SNI-okostankönyvi formátum koncepciójának tervezői, a programozók és a digitális transzformációt végző munkatársak is közelebb kerülhetnek az érintett gyermekek világához.”

[Összecsuk]
K. Nagy Emese: Komplex Instrukciós Program (ismertető, példákkal)

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3655/1/Komplex%20Instrukcios%20Program.pdf

„A csoportok 7-10 percben beszámolnak a végzett munkájukról, vagyis egy-egy csoport körülbelül 2 percet kap arra, hogy gondolatait összeszedve, a lehető legtömörebben ismertesse a többi csoporttal a munkája eredményét. A csoportmunkáról beszámoló tanuló feladata közös munka bemutatása. A tanulók, többek között, az alábbi mondatkezdéseket használják:

Az volt a feladatunk, hogy…
Arra az eredményre jutottunk…
A legnagyobb kihívást a … jelentette.
· Az elsősorban kognitív képességeket fejlesztő egyéni munka során a differenciált, személyre szóló feladatok megoldása 5-8 percet vesz igénybe. A tehetségesek és akiknek körülményeik megengedik (van otthon áram és télen fűtés), olyan feladatot kapnak, amelyet – ha szükséges – otthon fejezhetnek be. A többiek feladata rendkívül célratörő, rövid, a tanórán teljesíthető. A fenti csoportfeladathoz adott differenciált egyéni feladat lehet:
Fogalmazd meg az érzéseidet a kiegészítésetekkel kapcsolatban!
Befolyásol-e, hogy ki írta azt a kiegészítést?”

[Összecsuk]
Komplex óra szívünk közepén

https://www.komplexalapprogram.hu/cms/tartalom/megtekint/komplex-ora-a-szivunk-kozepen

„Kék és piros szalagot kap mindenki, és ha ő éppen oxigént szállít, akkor a pirosat lengeti, ha éppen szén-dioxidot, akkor a kéket, az oxigént nagy mozdulatokkal, a szén-dioxidot fásultabban. A nagy kavalkádban mindenkinek van szerepe. Egyes oszlopban állnak és haladnak, egy folyamatos áramlás zajlik, a mozgás közben elsajátítják a helyes véráram sorrendiségét, az élmény mélyen elraktározódik. A helyzet tovább fokozódik, amikor egy projektorral kivetített mondókát skandálnak közösen az áramlás közben, mely az eddig tanultakat foglalja össze játékos formában. A szív emberei sorvadoznak, ha késik a vér, ujjonganak, ha odaér. Hasonlóképpen a tüdő sem tétlen. A feladat végén a szalagokat felragasztják egy nagy kartonszívre.”

[Összecsuk]
5 tipp tanároknak, hogy a diákok jobban odafigyeljenek rád

https://www.komplexalapprogram.hu/cms/tartalom/megtekint/5-tipp-tanaroknak-hogy-a-diakok-jobban-odafigyeljenek-rad

„Legyen B terved!

Érdemes elkészülni előre arra az eshetőségre, ha valami nem úgy sül el az órán, ahogyan elterveztük, ha nem értik meg azt a magyarázatot, amit kigondoltunk, ha úgy érzed, hogy kudarcba fullad az óra, mert nem tudod úgy átadni az ismeretanyagot, hogy az a gyerekek épülésére váljon. Erre az esetre érdemes tartogatni a tarsolyban egy úgynevezett B-tervet, egy más megközelítést, egy játékos megoldást, egy nézőpontváltást. Például tartalék plusz feladatokat, vagy tartalék magyarázatot, vagy egy filmrészletet, egy hanganyagot, vagy bármi olyat, ami kapcsolódik az anyaghoz, és megadhatja azt a pluszt, amire éppen szüksége van a diákjaidnak.”

[Összecsuk]
Úton egy jobb iskola felé

http://www.bgeger.hu/erasmus/uton-egy-jobb-iskola-fele/

„Legfőbb fejlesztendő területeink az Európai fejlesztés tervünknek megfelelően az alábbiak voltak:
– a lehető legváltozatosabb új tanítási módszerek elsajátítása,
– az új IKT-s eszközök alkalmazásának megismerése,
– a munkatársak angol nyelvű ismereteinek fejlesztése a külföldi kurzusokon való részvételhez és a nemzetközi szakirodalomban való tájékozódáshoz.
Fontos, hogy a középiskolánk minden szegmensét lefedve újultunk meg, így a pedagógusok mellett az iskolapszichológus és az iskola könyvtáros tanára is részt vett a pályázatban. Úgy gondoljuk, hogy a komplex megújulás a leghatékonyabb.”

[Összecsuk]
Kecskeméti Andrea - Molnárné Zelnik Mária-Orbán Mária: „Ahogy mi látjuk a lemorzsolódást”

http://mindenkiiskolaja.elte.hu/wp-content/uploads/2020/09/Lemorzsolódás_végleges_Rudas.pdf

„A dokumentum vizsgálatok, a viselkedés analízis célja, hogy az egyes diákokról is iskolai előmenetelei pályakép, tanulói portfólió készüljön. Ennek a dokumentumnak a birtokában a tanulói egyéni elbeszélgetés zárja le a folyamat első részét. A kidolgozásra kerülő dokumentum tartalmazni fogja a konkrét megfigyelési szempontokat, az analizáló módszereket, a tanulói portfolió sablonját, az elbeszélgetés interjú kérdéseinek javaslatát. A kézikönyv mellékletekén különböző típusú tanulói portfólió mentén legalább három alternatív programot fog ajánlani. A tanulói jellemzőkön túl vannak olyan, folyamatában követhető adatok és viselkedési tényezők, amelyek összefüggnek a lemorzsolódással.
A szülői oldalról a tanulói típusonkénti kapcsolattartás ajánlott:
Csak a szülő kezdeményez
Az osztályfőnök rendszeresen konzultál
Bevonja az iskola a szülőt a programokba”

[Összecsuk]
Az ELTE Szombathelyi Képzési Alközpontjának pedagógus-továbbképzési portfóliója 2019

https://www2.itworx.hu/cgi-bin/itworx/download.cgi?vid=606&uid=-1&dokid=1291

A pedagógus ismeri:
• a képekkel megvalósuló közlés biológiai és lélektani hátterét
• a képek szerepét a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában
• a tudományos vizualizáció főbb műfajait és kifejezési formáit, és ezek kapcsolódását saját tantárgya tantervi követelményeinek megvalósításához
• a gyermekek képi nyelvének sajátosságait, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókra”

[Összecsuk]
Tévedés, ha nem bízol meg valakiben, mert roma – új klipet hozott a Tudás Hatalom

https://fidelio.hu/plusz/tevedes-ha-nem-bizol-meg-valakiben-mert-roma-uj-klipet-hozott-a-tudas-hatalom-148834.html

„A 2014-ben alakult Tudás Hatalom társulat elkötelezett támogatója a roma felzárkóztatás ügyének. Új klipjükben a korai iskolaelhagyás jelenségére hívják fel a figyelmet, de a rendkívül izgalmas, experimentális hiphop-dal ennél is mélyebb kérdésekről beszél: hol a helye a romáknak ebben az országban, honnan fakadnak előítéleteink, és mi kell kezdenünk velük.”

[Összecsuk]
Sikeres szegregáció - Van ilyen?

https://latoszogblog.hu/aktualis/sikeres_szegregacio_van_ilyen/

„Ezért nélkülözhetetlen része pedagógusküldetésüknek tanítványaik „elkísérése”, a társul szegődés. Az a valódi szalézi pedagógus, akit tanítványai megtisztelnek azzal a mérhetetlen bizalommal, hogy hozzá fordulnak személyes meghallgatásért, tanácsért, jó szóért. Egy csocsóasztal (8 személyes!), pár gitár csodákat tesz. Mert amíg csocsóznak, gitároznak, addig sem tesznek rosszat – szól a szalézi megelőző módszer lényege. Főleg, ha ezt az iskola igazgatójával is megtehetik, játszhatnak vele együtt. A barcikai iskola jelenlegi vezetőjétől tudom, hogy már nem kell a falu tekintélyes cigány emberéhez mennie, ha egy-egy gitár eltűnik, ugyanis megértették a közös, a miénk fogalmát.”

[Összecsuk]
Összpont: Fiatalok együtt, jó ügyekért

Összpont: fiatalok együtt, jó ügyekért

„Három csapat is az oktatáshoz való jog érvényre juttatását tűzte ki célul. A szegedi D9EÁK és a budapesti Amazonok csapatok azért küzdenek, hogy a koronavírus-járvány nyomán bevezetett digitális távoktatásban minden diáknak egyformán legyen lehetősége tanulni. A minőségibb oktatás érdekében pedig az Einigkeit und Recht und Freiheit csapat a kötelező állami tankönyvek ellen emelte fel a szavát.”

[Összecsuk]
Erőss Gábor: Hallottuk, hogy Robi bá’ kint volt a telepen. Szegregálva befogadni

http://epa.hu/00000/00011/00224/pdf/EPA00011_iskolakultura_2019_07_093-111.pdf

[E]lső osztályban [van] egy kislány, akinek az igazolatlan órái nagyon emelkedtek [ilyen esetekben] korrepetálnak, differenciálnak, tanórán belül, figyelembe veszik tudás és érzelmi intelligencia különbségeket… én nagyon szeretem a KIP módszert… nagyon jól tudja a státuszbeli különbségeket a gyerekeknél kihasználni és enyhíteni…” (gyermekvédelmis)

[Összecsuk]
A „Plusz siker” tanításmódszertana

https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/resources/toolkitsforschools/detail.cfm?n=412

„A plusz óra” egy olyan párhuzamos foglalkozás, amelyben minden diák részt vesz, kis csoportokba szervezve. Az iskolaév elején ez egy üres óra. Ezt töltik meg az év folyamán a hasonló tudásszinttel és/vagy tanulási stílussal rendelkező tanulók, akik 6 hétig vehetnek részt a „plusz órákon”. Az iskolaév végéig minden diák részt vesz ezen a speciális foglalkozáson. A Főnix Projekt szintén abban áll, hogy ideiglenesen egy speciális osztályban – a „fészekben” – fogja össze a tanulókat, ami irányulhat azokra, akik az iskolai tantervhez képest valahol lemaradtak, vagy azok számára helyezi magasabbra a mércét, akik már sikeresen elsajátították a tananyagot.

[Összecsuk]
Good practice in Kolsva, Sweden – European Toolkit for Schools – videó magyar felirattal

https://www.youtube.com/watch?v=5bx-6ZeBXAA&t=19s
A videóhoz a magyar felirat beállítását a Fogaskerék ikon/Feliratok/Magyar lépésekkel kell megtenni.

„Az első feladat az volt, hogy elérjük, biztonságban érezze magát, hogy jól érezze magát, képesnek valamire. Például ha nyugtalanná válik vagy ideges lesz, elhagyhatja az osztálytermet. Kimehet sétálni, vagy eljöhet az én irodámba, és együtt dolgozunk.

Gyakran találunk szokatlan megoldásokat a diákjainknak. Ha szükséges, korai ébresztőt szervezünk nekik. Van, hogy a diákért elmegyünk az otthonába. Sosem gondoljuk azt, hogy „Mi mindent megpróbáltunk”. Ha valami nem sikerül, akkor egy lépéssel tovább gondolkodunk.”

[Összecsuk]
Good practice in Barcelona, Spain – European Toolkit for Schools – videó magyar felirattal

https://www.youtube.com/watch?v=yFTI-U2aUCQ&list=PLWaUnF8ej6muQN61Ch85o9NsfUxI22CPi&index=2
A videóhoz a magyar felirat beállítását a Fogaskerék ikon/Feliratok/Magyar lépésekkel kell megtenni.

„Én úgy gondolom, hogy többet tanulok és jobban, mert korábban, amikor egyedül voltam és nem értettem valamit, nem volt senki, aki elmagyarázzon valamit nekem. Soha nem fáradtak ahhoz, hogy elmagyarázzanak nekünk valamit. Például, ha nem értek valamit, igyekeznek másképp elmagyarázni. “

[Összecsuk]
Good practice in Manchster, UK – European Toolkit for Schools – videó magyar felirattal

https://www.youtube.com/watch?v=PB0Akm5yjfc&list=PLWaUnF8ej6muQN61Ch85o9NsfUxI22CPi&index=3
A videóhoz a magyar felirat beállítását a Fogaskerék ikon/Feliratok/Magyar lépésekkel kell megtenni.

„Amberlily igazán tehetséges a zenében. Az iskola fel tudta ismerni ezt a tehetséget, és vannak itt igazán tehetséges munkatársaink, akik mindjárt fel tudták venni velünk a kapcsolatot. Ez volt igazán az a pont, amivel sikerült őt visszahozni az iskolába. A történetnek még nincs vége, de egyre kevesebbet hiányzik, és a drámai különbség az, hogy amikor itt van, ami egyre gyakrabban történik, teljesen a tanulásnak kötelezi el magát”

[Összecsuk]
A Beda Hallberg Kungsbackában – Új iskola alternatív formában Frida Fogelmark, a Beda Hallberg középiskola vezető tanára és Pernilla Vilumsons, az iskola tanára

https://www.schooleducationgateway.eu/files/esl/uploads/af22a1b.pdf

„A Beda Hallbergben nincs házi feladat: igyekszünk megtalálni a tanulás és a szabadidő közötti egyensúlyt. Az iskolai nap kohéziós és a tanár vezetésével telik, amelyet közös időtöltés nyit és zár a nap elején és végén. Nem csupán a diákra, hanem az egész emberre és a diákok jó közérzetére összpontosítunk. Úgy véljük, hogy a bizalmon alapuló kapcsolatok jelentős hatással vannak a diákok tanulmányi teljesítményére. A tanár és a diák közötti kapcsolat kulcsfontosságú.”

[Összecsuk]
Lépésről lépésre program az iskolában

https://www.koloknet.hu/iskola/pedagogus/alternativ-oktatas/lepesrol-lepesre-program-az-iskolaban/

„Az iskolában a gyermekek tanszer, taneszköz használata is eltér a hagyományostól. A tankönyvek, feladatlapok, írószerek, egyéb anyagok a terem berendezéséhez tartoznak, egyéni feladatlapjaikat, munkáikat pedig személyes „irattartó papucsban”, egy polcon tartják. A gyermekeknek így egyáltalán nem szükséges egyéni felszerelést hordaniuk. A tanítók tapintatos irányítása mellett a gyermekek önállóan tartják rendben az eszközöket, aktívan részt vesznek a rendrakásban, takarításban.”

[Összecsuk]
Család nélkül gyenge az iskola. A szülő-suli programok

https://tizperciskola.blog.hu/2019/11/08/csalad_nelkul_gyenge_az_iskola

„Az iskola és a család együttműködésén folyamatosan kell dolgozni minden iskolában, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében azonban talán még nagyobb tétje van ennek. A máltai diákok családjainak a mindennapi életben hasznosítható tapasztalatot igyekeznek adni: higiéniai, életvezetési tanácsokat kapnak, és a programok egy része a családon belüli szerepeket, a hierarchia kérdéseit is tudatosítani próbálja. Volt már bemutató a helyes tisztálkodási szokásokról, hogy a napi rutin részévé váljon a fogmosás, a testápolás. A foglalkozásokon átbeszélik számos más mellett azt is, hogyan kell megjelenni az orvosi rendelőben, milyen helyzetekben és hogyan illik köszönni.”

[Összecsuk]
Kőszegi Edit, Szuhay Péter: Mesés rajzok – youtube video

https://www.youtube.com/watch?v=gXSkfcDwUlA&feature=youtu.be

Kőszegi Edit és Szuhay Péter rendezésében készült az Igazgyöngy Alapítvány munkáját bemutató Mesésrajzok című film. A film készítői a jövőben folyamatosan kívánják rögzíteni a nálunk folyó munka eredményeit.
„Én azt gondolom, hogy az emberben lenni kell egy alázatnak, hogy ha a többségi társadalomból jön és ebben az egész dologban segíteni akar. Ha ezt a kézműves programot 3 évvel ezelőtt akarom elindítani, engem mindenki kiröhögött volna itt az asszonyok közül is. Ki kellett, hogy alakuljon, ezt nem lehetett siettetni. Tehát azok a lépések, hogy mi hogy jelentünk meg az utcán először, hogy jöttek oda az asszonyok, a gyerekeken keresztül hogy tudtuk először az anyákat, aztán végül is a férfiakat is megérinteni. „

[Összecsuk]
Fődi Kitti: Ez az iskola nem mondott le az oktatás fekete bárányairól

https://abcug.hu/ez-az-iskola-nem-mondott-le-az-oktatas-fekete-baranyairol/

,,Az a jó ebben az iskolában, hogy rövidebbek az órák és családias a hangulat. Nekem ez nagyon kellett akkor, amikor idejöttem, hogy családi környezetben legyek” – meséli az első tanórára várakozó Varga Dorina 12. osztályos tanuló, aki a cukrász szakma megszerzése után most az érettségit készül letenni.”

[Összecsuk]
Horváth Lászlóné: Hiánypótló szakmai együttműködés az iskolai integrációban

http://trainingandpractice.hu/?q=hu/kepzes_es_gyakorlat/content/309503550

„A tanulást támogató környezet létrehozásához az oktatási feltételeket a feladatnak megfelelően alakította ki az intézmény: a kis létszámú osztály számára egymásba nyíló termeket biztosít, így szükség szerint akár el is vonulhat a tanuló, ha valamilyen okból nem szeretne a többiekkel egy helyiségben lenni. A tantervi tartalmakon túl, a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint biztosítunk gyógypedagógiai ellátást a tanulók számára. Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások keretében autizmus specifikus komplex gyógypedagógiai fejlesztést, logopédiai fejlesztést, zeneterápiát, Ayres-terápiát, kutyaterápiát nyújtunk (Pedagógiai Program, 2019).”

[Összecsuk]
Élménysuli szabályzat

http://sucika67.hu/2019/11/20/elmenysuli-szabalyok/

„A program különböző szabályokat ír elő, amit a tanórákon kell majd a csoportmunka során alkalmazni. Korábbi osztályaimmal már mi is többször fogalmaztunk meg osztályszabályokat, de azok inkább a magatartásra vonatkoztak. Ezek viszont a tanuláshoz, a feladatvégzéshez kapcsolódnak. Mivel ki kell függeszteni, hogy mindenki jól lássa, ezért arra gondoltam, keresek hozzájuk valami jó kis képeket (melyek INNEN származnak). Ez volt az időigényesebb feladat. Ezek után már csak annyi teendőm volt, hogy megszerkesszem a képekre a szöveget. Mivel nem tudtam dönteni, mi lenne a jobb megoldás, rögtön kétféle képsorozatot készítettem.”

[Összecsuk]
BARI SHEJ - NAGYLÁNY – FÁTĂ MÁRÉ, Nagyecsed – youtube video

https://www.youtube.com/watch?v=81eBjhkVjNA

„Sokat segítünk nekik abban, hogy előre lépjenek és motiválva legyenek a továbbtanulásra. Rájöjjenek azok a kislányok, hogy nekik tovább kell tanulniuk. Nem szabad lemorzsolódniuk, bármi történik. Az életükben nagyon fontos lesz valamikor az, hogy tanultak. A tudás az egy nagyon fontos lételem. És a fejlődés. Képessé tenni őket, hogy majd az életben megállják a helyüket – ez egy nagy kihívás. A szülők látják az eredményét és a pedagógusok is, mert jó visszajelzéseket kapunk.”

[Összecsuk]
A differenciálás megvalósulási lehetőségei

https://ofi.oh.gov.hu/differencialas-megvalosulasi-lehetosegei

A Hívogatók iskola előkészítő, tanuló és szülő megismerési folyamata
• bemeneti szint rögzítése kidolgozott szempontrendszer alapján;
• egyéni haladási tervek készítése (alsó tagozat), amely nemcsak képesség szerint, hanem haladási ritmus szerint is különbséget tesz a tanulók között;
• a tananyag egy részének egyéni tanulási szerződésekben rögzített tagolása az egyes gyermekek haladási tempója, mélysége szerint (alsó tagozat);
• egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlesztés gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével (Alapító Okirat és Integrációs program alapján);
• a tananyag két illetve három szintre bontott követelményrendszere, komplex tantárgyak létrehozása (felső tagozat);
…”

[Összecsuk]
Komplex Instrukciós Program (KIP)

https://ofi.oh.gov.hu/komplex-instrukcios-program-kip

„Csoportvitát megkövetelő, központi téma köré szervezett, kizárólag nyitott végű, több megoldás lehetőségét nyújtó, konstruktív feladatok:
• a tanár nem egy választ vár,
• nincsen előre leírt/elvárt megközelítés a kérdéshez, problémához,
• intellektuálisan heterogén összetételű csoport többféleképpen éri el a feladat megoldását, gazdag problémamegoldó stratégiát alkalmazva,
• csoporttagok használják sokféle képességüket és szakértelmüket,
• egymást forrásként használják az alternatív megoldások kidolgozásához, gondolataik hatékony kommunikálásához, állításaik igazolásához.
a témát különböző perspektívából vizsgálják”

[Összecsuk]
Differrenciálás digitális oktatás idején (is)

https://moderniskola.hu/2020/05/differencialas-digitalis-oktatas-idejen-is/

„Nemcsak azt jelenti, hogy a különféle képességekkel rendelkező diákoknak, különféle feladatokat adunk, azaz biztosítjuk az egyéni fejlesztés és fejlődés lehetőségét, hanem alkalamat adunk a tanulóknak a választásra is, az egyéni tanulási útvonal kialakítására. Azokat a feltételeket kell megtalálnunk, amelyek mindegyikük számára megfelelő. „

[Összecsuk]
A kazincbarcikai Don Bosco iskolában működik az integráció - Rádióinterjú

https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2020/02/09/a-kazincbarcikai-don-bosco-iskolaban-mukodik-az-integracio

„A Don Bosco Iskola pedagógiájának az alapja a családiasság: értelemre, szeretetre, vallásosságra épít. Csakúgy, mint egy családban. A családban meg kell lennie a szeretetnek, az értelemnek, hogy adott esetben mit csinálnunk, és ha ott van a vallásosság is, akkor a család biztosan stabil lesz. Ebben az iskolában mi is ebből indulunk ki. A pedagógiánk az, hogy a diákok testvérek, a pedagógusok szülők. Ez egy fontos szemlélet, mert innentől kezdve nem tekintély alapú nevelés folyik az iskolában, hanem meggyőzéssel érünk el eredményt. A magatartással kapcsolatos problémákat is úgy oldjuk meg, hogy meggyőzzük a gyerekeket, hogy amit csinál, az nem helyes” – mondta Molnár-Gál Béla igazgató a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.”

[Összecsuk]
Idő kell, hogy eltűnjön a képzeletbeli üvegplafon a kanadai roma diákok feje fölül

https://abcug.hu/ido-kell-hogy-eltunjon-a-kepzeletbeli-uvegplafon-a-kanadai-roma-diakok-feje-folul/

“Ez akkor látszott nagyon jól” – mondta, “amikor azt láttad, hogy a roma gyerekek, fiatalok itt sem mernek annál nagyobb álmokat megfogalmazni, mint hogy fodrász vagy kőműves legyen belőlük. Nekem ezt Magyarországon is mindig szívszorító volt hallani.”

[Összecsuk]
A kezdeti káosztól…

http://www.tani-tani.info/a_kezdeti_kaosztol

„Ekkor azt mondom, hogy ez nem az én feladatom. Azt mondom, hogy most magammal viszem Timet és Andrét, a két legproblematikusabb viselkedésű gyereket a tanári szobába, és ti többiek, megpróbáljátok magatok a munkátokat kialakítani. Egy kicsit magukra hagyom őket, és figyelem, mi történik. (A feleségem, Steffi, aki a másik tanár, kicsit máshogy áll a dolgokhoz, de ez természetes.) Ami szép az egészben, hogy mindig egy kicsit tovább jutunk.”

[Összecsuk]
Csókás Adrienn: Házi feladat helyett élménypedagógia

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/hazi-feladat-helyett-elmenypedagogia

„A Komplex Alapprogram két nagy részre oszlik: a délelőtti, tanórákon megvalósuló fejlesztésekre, illetve az ezeket kiegészítő délutáni, alprogrami foglalkozásokra. A délelőttök folyamán az órák 20 százalékában alkalmazzuk a DFHT-t, vagyis a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban tanítási-tanulási stratégiát. Ezeken az órákon nincs frontális oktatás, hanem csoportokban vagy párosával dolgozzák fel a tananyagot a diákok. „

[Összecsuk]
Maczák Ibolya: Fontos, hogy „jó úton” vezessük a gyerekeket a kultúrához

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/fontos-hogy-jo-uton-vezessuk-a-gyerekeket-a-kulturahoz

„Például a nyitott végű feladatokkal, amelyekben nem kizárólag egyetlen jó megoldás létezik, hanem számtalan. Ezek megoldása során a tanulócsoportnak meg kell egyeznie, milyen tanulási stratégiát választ, milyen irányba indul el. Pozitív pedagógiai hatása ennek a munkaformának az is, hogy ha a csoport jó eredményt ér el, minden tagja részesül a dicséretben. Így azok is, akik egyéni teljesítményük nyomán nem értek volna el jó eredményt: és változik az osztályban elfoglalt státusza is.”

[Összecsuk]
Vasváry Zoltánné: Egy hatékony hátránykompenzáció, tehetséggondozás és egyéni mentorálás megvalósítása a Megnövök Tanodában Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn

http://www.mateh.hu/tehetsegujsag/Tehetsegujsag_2018_4.pdf#page=7

„A problémamegoldó képesség kompetenciafejlesztés, táblajátékok segítségével minden alkalommal nagy sikert aratott a gyerekek körében. A táblajáték a „gondolkodás iskolája”, „tréningje” volt, az alakuló személyiség formáló-nevelési eszköze. A „logikus gondolkodás közhelye” mellett, a szabályok szükségességének belátása, a szabályok megértése, elfogadása és betartása, a fair play és az esélyegyenlőség igénye és értékelése, a nyertes és vesztes szerepek élménye, siker és kudarc elviselése egyaránt napirenden szerepelt.”

[Összecsuk]
Sasné Venczel Ildikó: „Azonos esélyekkel a Pitypalatty-völgyből”. Esélyjavítás, hátránykompenzáció és tehetséggondozás a Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános Iskolában

http://www.mateh.hu/tehetsegujsag/Tehetsegujsag_2019_1.pdf#page=12

„Klubjaink: Nyelvi, informatikai, tehetség, kézműves, egészséges életmód. A program során szakembereink segítségével húsz olyan 30 órás – több esetben egymásra épülő – program került kidolgozásra, amelyet már a 2018/2019 tanév első félévében tanórai keretek között motivációs jelleggel illesztettük be felmérve a tanulók igényét, előre vetítve a második félévtől induló délutáni foglalkozások lehetőségét.”

[Összecsuk]
Tar Éva: „Lapozzunk együtt!”

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/lapozzunk-egyutt

„Nem minden családban volt magától értetődő a közös meseolvasás, hiszen például a televízió és az egyéb játékok elvonják a gyermek figyelmét. Ám a mesekönyv képei s az édesanya hangja előbb-utóbb minden gyerekre hatással volt. Így a mesék szép lassan beköltöztek a roma otthonokba – ahol sokszor sok minden hiányzott, s hiányzik talán ma is –, és az ágy szélén összekuporodva, egymáshoz bújva megszületett a figyelem, megelevenedtek a történetek.”

[Összecsuk]
Dallmann Kristóf: A korai iskolaelhagyás lélektani háttere. Interjú Varró-Horváth Diána gyermek- és ifjúsági mentálhigiéniés és klinikai szakpszichológussal

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/a-korai-iskolaelhagyas-lelektani-hattere

„Az első jelek általában azok a végletes viselkedésminták, amikre érdemes felfigyelni. Amikor a gyermek belép az iskolába, már az első pár hónapban látszik, hogy be tud-e illeszkedni, illetve az első év végére az osztályközösség részévé tud-e válni. A pedagógusok elsőként azokat szokták észrevenni, akik fel szeretnék hívni magukra a figyelmet, pedig azok a gyerekek, akik csendesen megbújva a padok között, fokozatosan kiszorulnak a közösségből, legalább annyira veszélyeztetettek ebben a problémakörben”

[Összecsuk]
Dallmann Kristóf: A lemorzsolódás csökkentését célzó projektek a Tempus Közalapítványnál

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/a-lemorzsolodas-csokkenteset-celzo-projektek-a-tempus-kozalapitvanynal

„Minden gyermek története egyedi, ezért a folyamat hátterében is egyedi tényezők állnak. Lemorzsolódásnak tekintünk minden olyan eseményt, amikor a fiatal az adott intézményből elkerül. Ennek lehetnek olyan egyszerű okai is, hogy valaki gimnáziumot vált. Lemorzsolódásnak számít az is, ha valaki szocioökonómiai, közlekedési, vagy bármilyen egyéb okból nem tud részt venni az oktatásban. Az egészet tovább színezik a különböző oktatás-, foglalkoztatás- és társadalompolitikai motívumok, intézménytípusok, intézményközi tapasztalatok, a szokásjog, az intézményvezetői hozzáállás, valamint a tanári-szülői együttműködés is. Nagyon nehéz szakpolitikai megoldásokat mutatni, hiszen a lemorzsolódás rendkívül sok okra vezethető vissza. Vannak azonban hasonlóságok a különböző európai összehasonlításokban. Ilyen hasonlóság például, hogy a probléma elsősorban középfokon, azon belül is a szakképzésben, szakoktatásban jelentkezik, ezt a hazai adatok is alátámasztják.”

[Összecsuk]
Lemorzsolódás csökkentése a Szekszárdi Szakképzési Centrum tagintézményeiben


https://www.tmszc.hu/uploads/2/files/GINOP_623_Za__ro__rendezveny_bemutato.pdf


Eredmények: • Szülő és iskola közti kapcsolat fejlesztése, erősítése, szülők bevonása az intézmény életébe. • Az eltérő kulturális, családi tőkéből adódó különbségek mérsékelése. • Az iskola diákjainak bevonása a környező szervezetek működésébe, programjaiba, a civil szervezetek bekapcsolódása az intézmény életébe. • Toleranciára nevelés, érzékenyítés a fogyatékossággal élők, ill. különböző kisebbséghez tartozó diákok iránt. • A tanulóink részvételével megvalósuló programok, rendezvények segítségével a helyi közösség érzékenyítése a tanulóink elfogadására. • A tanulók érzékenyítése a különböző okokból segítségre szoruló tanulótársaik iránt.”

[Összecsuk]
Maczikné Horváth Annamária: Az iskolai lemorzsolódás csökkentését szolgáló intézkedések (Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ bázisintézményi program)


http://bekesegymi.hu/node/383


Kiemelt célunk az volt, hogy az iskolai lemorzsolódást nem csupán egy egyszeri eseménynek tekintsünk, hanem egy folyamat eredményének, melyet a tanuló számos háttérben meghúzódó ok és körülmény befolyásol, eredményez. Ezek miatt fokozatosan elidegenedik az iskolától, míg végül teljesen el is hagyja azt. Egy olyan protokoll kidolgozása a cél, mely biztonságos, keretet ad, minden érintett dolgozó számára egyértelmű, elérhető, illetve alacsonyabbá teszi annak a kockázatát, hogy egy-egy fiatal figyelmen kívül marad, és nem kap megfelelő támogatást.”

[Összecsuk]
A Mi Házunk. Marista Közösségi Ház és Tanoda

http://www.amihazunk.hu/

„Az Alapítvány csoportjaiba beíratott gyermekek nagyon rossz körülmények között élnek. A szülők nagy része munkanélküli, a családokban sok gyermek születik, a felnőttek iskolázottsága alacsony. A munkanélküliség lassan hagyomány, már a nagyszülőknek sem volt munkája. A gyerekek sok esetben csak a rossz példát látják és nem is tudják, hogyan tudnának segíteni maguk. A környezeti hatások miatt a gyerekeknek sem fontos a tanulás. Jelentős az iskolai lemorzsolódás, az osztályismétlés.
Munkánkkal ezen az állapoton próbálunk változtatni. Keressük, azt a területet, ahol eredményesen tudunk beavatkozni, és segíteni, hogy ne csak várják a segítséget, hanem tegyenek valamit saját érdekükben.

[Összecsuk]
Élménysuli cím online átadó

https://uni-eszterhazy.hu/hu/egyetem/egyetem/hirek-1048/c/ujabb-14-intezmeny-az-elmenysulik-kozott-8925

„Vajon követi a világ változását az iskolai oktatás, nevelés? Az iskolát tekintve ma is nagyrészt uralkodó a tekintélyelvű, autokrata oktatás, és terjedőben van a laissez-faire nevelés típusa is. A családi nevelés olykor sajnos hiányos, egyre több feladatot hárítana át az iskolára. A nevelés módszerei elavultak, énközpontúak, ahol a tanár van a középpontban, a diák pedg csendben ül és hallgat. A nevelés viszony-kérdés. Társas viszonyulás. Az osztályteremben egy közösség van jelen. Itt a nevelés a közösségen keresztül hat az egyénre.”

[Összecsuk]
Szakképzési mobilitási projekt – Nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola, Képességfejlesztő Iskola és Kollégium

http://www.eltes-nybator.sulinet.hu/szakk%C3%A9pz%C3%A9si%20mobilit%C3%A1si%20projekt.html

„A pályázati program elkészítésekor nem számoltunk arra, hogy az erdélyi partner intézmény bevonásával, a nemzeti érzelmek indukciója mellett betudjuk mutatni sajátos nevelési igényű tanulóink értékeit. A gyakorlat során a település lakói és a polgármester is elismerően nyilatkozott a tanulók személyiségéről és munkagyakorlatáról. Az érdeklődők számára gyakorlati oldalról megtudtuk világítani a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók azon értékeit is amelyek a mindennapok során rejtve maradnak a laikusok számára.”

[Összecsuk]
Büntetni vagy segíteni? Kihívást jelentő viselkedést mutató gyerekek a közoktatásban. A Helping Hand Projekt bemutatása


http://eslplus.eu/helping-hand-projekt

„Projektünknek köszönhetően a részt vevő pedagógusok képesek felismerni és segíteni az ADHD-ban érintett gyerekeket, támogatni őket, és bevonni szüleiket is a megoldásba. Képesek olyan módszereket alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatokban, mellyel segítik a gyerek inklúzióját, és tudásuk megfelel az társadalom jelenlegi elvárásainak is – hogy megbirkózzanak az egyre növekvő számú, eltérő fejlődésű, kihívást jelentő viselkedésű gyerekkel a köznevelési intézményekben.”

[Összecsuk]
Biztos kezdés, biztos alapokon

https://jozsefvaros.hu/hir/75599/biztos-kezdes-biztos-alapokon

„Először kellemetlenül éreztem magam, mikor a családsegítő a kezembe adta a ház szórólapját, mondván esetleg ellátogathatnánk ide Macikával” – meséli Matild. Aztán megismerte Editet, aki barátságos és kedves volt mindkettőjükkel már az első pillanattól kezdve. „Ha belép  valaki, teljes, feltételek nélküli elfogadásban részesül, és bizalomra talál. Ha nem így lenne, nem maradna itt senki” – mondja Edit. Matild és kisfia, Bence két hónapja járnak rendszeresen a Gyerekházba. Bence számára mozgásfejlesztést is tart a gyógypedagógus. „Itt beszélgetnek velem, együtt kávézunk, közösen foglalkozunk Macikával. Végre nem érzem magam egyedül. Itt mindent megkapunk, amire szükségünk van.”

[Összecsuk]
Kényszerpálya helyett életpálya


https://osztalyfonok.hu/5384/

„Ezután a gyermek a Van Helyed Stúdióban folytatja útját, ahol a napi rendszerességű munka célja a minőségi iskolába kerülés és továbbtanulás, valamint a szegregált iskola hátrányainak csökkentése. Családias légkörben a gyermekek erősségeire alapozott komplex pedagógiai és alkotásközpontú munka zajlik. Ennek tengelyében a személyre szabott patronálás van, amely során a patrónus szociális és oktatási esetkezelésen túl a szülővel közösen építi a gyermek karrierútját. A távolabb (jelenleg Budapesten) továbbtanuló, vagy iskolaváltó  növendékek számára teljes alapellátással létrejött a Van Helyed Stúdió + szakkollégiumi intézménye és szolgáltatásai.  A közösséggel folytatott munka azt is eredményezi, hogy a közösség tagjai nyitottá válnak és rendszeren belül partnerként segítik a gyerekekkel és a családjaikkal kimunkált hosszú távú karrier célok elérését.”

[Összecsuk]
Adjunk esélyt gyerekeknek! – könyvajánló


https://osztalyfonok.hu/2019/

Az intézmények szigorúan tartják a határokat. „Az már nem az én dolgom!” – hangzik el gyakran, és így a szociális háló már nem tölti be funkcióját. A probléma megértésére nincs idő, szándék, annak iskolai lecsapódására pedig e nélkül nem lehet megoldást találni. Mivel az intézmények nem ismerik, nem értik a helyzetet, maradnak a régi, megszokott módszerek. Hiába szembesülnek azzal, hogy mindegy a halmozottan hátrányos helyzetű gyereknek, ötöst kap-e vagy egyest, dicséretet vagy megrovást. Nem érdekli, mert nem ebben él. Nem ezzel motiválható.”

[Összecsuk]
Befogadó felzárkóztatás

https://www.parokia.hu/v/befogado-felzarkoztatas/

„Az iskolai modell azzal kezdődik, hogy hivatásos mentorcsapat segítségével megkérdezik az oktatásban részt vevő összes felet, pedagógusokat, tanulókat és szülőket arról, hogyan látják az adott intézményt. A kérdőívek kiértékelése nyomán elindul a párbeszéd, hogy milyennek szeretnék látni az iskolát és miben tudnak együtt gondolkodni. „Az együttműködés azért sikeres, mert ha valakit megkérdeznek és odafigyelnek a véleményére, már csak ennek a hatására is bevonódik. Talán sosem kérdezték meg korábban a szülőket arról, hogy mit gondolnak. Mi megszólítjuk őket, hogy gondolkodjunk együtt és építsünk közös jövőt. Ezért fogják a magukénak érezni az egészet. Ha párbeszédben vagyunk, akkor sokkal könnyebb mind az előítéleteinket, mind a hátrányainkat elhagyni.”

[Összecsuk]
Kapaszkodó 2.0


https://segelyszervezet.hu/aktualitasok/kapaszkodo-2-0/
„Éppen erre, a tanulásra és a vírushelyzet miatti lemaradás pótlására ad esélyt több száz hátrányos helyzetű gyereknek az EON és a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet közös programja. „

[Összecsuk]
Magyarország: A képzések fő típusai

https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/validation-non-formal-and-informal-learning-34_hu

Orientációs osztály (előkészítő évfolyam) is indítható azoknak az általános iskolát elvégzett fiataloknak a szakképzési centrumokban, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy kompetenciafejlesztésre van szükségük szakmai oktatásuk megkezdése előtt. Az orientációs osztály feladata a tanulók egyéni kompetenciáinak felmérésére alapozott fejlesztés és a szakmai oktatás során elsajátítható szakmák gyakorlati körülmények között való megismertetése. Az orientációs osztályban a tanulók mentorálása, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, pályaorientációjának, életpálya-tervezésének elősegítése történik rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában.”

[Összecsuk]
Microsoft Innovatív Iskolai Program 2020

https://news.microsoft.com/wp-content/uploads/prod/sites/451/2020/09/Microsoft_Innovativ_iskolaprogram_2020.pdf

„„A tanulók hátrányos helyzetéből adódóan a gyermekek otthon nem nagyon találkoznak számítógéppel. A mobiltelefont viszont már ők is napi szinten használják. Az informatika oktatása az ötödik évfolyamon kezdődik, az alapoktól egészen a Scratch programozásig, majd a felsőbb évfolyamokon tartalmakat készítenek különböző Office programokkal. A tanulók nagyon élvezik a számítógéppel végzett munkát, még a tanulási nehézséggel küzdők is szívesen leülnek a billentyűzet elé, hogy hozzáfogjanak a feladatok megoldásához. A fejlődésük észrevehető, és könnyebben is mérhető az informatikai eszközök segítségével” – mondta Nyíri Csaba.”

[Összecsuk]
Működő családot, biztonságot ad a Zsendülő Tanoda

https://jozsefvaros.hu/hir/75140/mukodo-csaladot-biztonsagot-ad-a-zsendulo-tanoda

„„Fogsz majd engem tanítani? Taníts majd!” – fogta meg a kezem egyszer csak egy vékony, csöpp kislány a Halászbástyán. Elmesélte, hogy most volt elsős, de megbukott. Vanó Klaudiától tudom meg: nem elég, hogy nagyon nagy szegénységben él, de el is váltak a szülei, és míg az édesapja nagyon támogatja, hogy a kislány a tanodába járjon, addig az édesanyja kevéssé bízik ismeretlen emberekben, intézményekben. Végül szerencsére elérték, hogy a kislány rendszeresen jöjjön a tanodába. „

[Összecsuk]
Felzárkóztató program – szentendrei Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola


http://www.petzeltj.hu/felzarkoztato

”Nagyon fontos része még a mentorprogram ennek a pályaorientációs osztálynak. Minden tanuló mellé egy tanár mentor tartozik…A mentortanár kölcsönös alapon kerül kiválasztásra, tehát jó esetben a gyerek választja ki a mentort…van valami közös pont a mentor és a mentorált között, ami alapján támogatni tudják egymást.”

[Összecsuk]
Az EFOP-3.11.1-17-2017-00005 „Szülő-Suli” – tanulók iskolai előmenetelének javítása és a korai lemorzsolódás visszaszorítása a Polgári és Hajdúhadházi Általános Iskolában

http://foldij-hhaz.sulinet.hu/wp-content/uploads/2021/03/2.-J%C3%B3-gyakorlat-Szil%C3%A1gyi-D%C3%A1niel-%C3%9Ati-Tagint%C3%A9zm%C3%A9ny.pdf

„A testvérosztály az idősebbek és fiatalabbak a felső és alsó tagozatos osztályok kapcsolata, a kicsik segítésére irányuló rendszeres együttlét. A 2018/2019-es tanévben induló testvérosztály választó kezdeményezés célja az volt, hogy a diákok a közös foglalkozások alkalmával jobban megismerjék egymást, segítsék társaik beilleszkedését az iskolai életbe, a szociális kompetenciáik, felelősségtudatuk erősödjön.”

[Összecsuk]
„Mindenki másképp csinálja…” avagy a holland szakképző iskolák magyar szaktanárok szemével

https://semmelweis.hu/raoulwallenberg/files/2020/12/szakmaicikk.pdf

„A másik támogató szolgáltatás a Bonifatius-program. A nagy kockázatnak kitett, veszélyeztetett és más, nehezen foglalkoztatható 16-23 éves fiatalok számára jött létre, akik esetleg már kimaradtak az iskolából, vagy rendszeresen lógnak, tanulmányi kötelességeiket nem teljesítik. Többnyire családi problémákkal küszködő, hátrányos helyzetű, sokszor deviáns, agresszív, magatartászavaros fiatalokról van szó, akik vagy önszántukból jelentkeznek a programba, mert változtatni akarnak, vagy a rendőrség küldi őket, mert nincs más választásuk. A szervezet végső célja, hogy visszairányítsa őket az oktatásba, ezen keresztül a társadalomba (reszocializáció).”

[Összecsuk]
Zsidai Réka: Történelemtanítás hátrányos helyzetű tanulókkal

https://ujkor.hu/content/tortenelemtanitas-hatranyos-helyzetu-tanulokkal

„A bevált jó gyakorlatok erősítése és kiterjesztése mellett az oktatómunka megújulásában a koronavírus-járvány is közrejátszott, ami újabb kihívásokat állított elénk. A szociális helyzetből adódóan a családok többsége egy-két okostelefonnal rendelkezik, de vannak olyan esetek is, ahol egyáltalán nincs a családban okoseszköz. Más kérdés, vajon hogy oldják meg azok, ahol két-három vagy akár több testvérre jut egy készülék. Magától értetődik, hogy drasztikusan megugrott a lemorzsolódással veszélyeztetettek aránya, hiszen pont azokat a tanulókat érintette hátrányosan a helyzet, akik egyéni megsegítésre, felzárkóztatásra szorulnak. Ekkor kezdtem el kísérletezni, mélyebben megismerkedni telefonon is könnyen használható, magyar nyelvű platformokkal, alkalmazásokkal. Jellemző módon ugyanis a Tankockák (LearningApps) és az Okos Doboz alkalmazást, valamint a Nemzeti Köznevelési Portál e-feladatait, illetve a magas színvonalú mozaWeb látványos videóit vesszük igénybe az interaktív feladatok készítéséhez, valamint a tanórák színesebbé, változatosabbá tételéhez.”

[Összecsuk]
Hátrányos helyzetű tanulók a digitális munkarendben – webinárium

https://tudasbazis.dpmk.hu/hatranyos-helyzetu-tanulok-a-digitalis-munkarendben

„A Digitális munkarend iskolai tapasztalati c. webináriumsorozatunkban lezajlott beszélgetések egyszerre fontos lenyomatai a COVID-19 járvány okozta krízishelyzetnek, másfelől a digitális pedagógiáról való tudásunk szempontjából is kiemelten fontos gondolatokat, véleményeket, konkrét megoldásokat adhatnak a távtanuláson túlmutatóan is. A 2020. márciusára tehető, mintegy két hónapnyi digitális munkarendben zajló tanulás során számos olyan pedagógiai tapasztalat halmozódott fel, amelyre mindenképpen érdemes reflektálni. A sorozat ezen részében olyan pedagógusok osztják meg gondolataikat a digitális munkarenddel kapcsolatban, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, a krízis előtt intézményük alternatív pedagógiai módszereket alkalmaz(ott) a gyerekek hátrányainak mérséklése érdekében.”

[Összecsuk]
Erdélyi Tea – Szalai-Komka Norbert: Mária története – a kliens sokféle szükségletének észlelése és megválaszolása

https://www.metropolisnet.eu/wp-content/uploads/2020/09/Recognising-and-Responding-to-Clients-Diverse-Needs-Competency-Case-Studies-HU.pdf

„„Amikor anyu meghalt, akkor intézetisek lettünk a Julival. Az a nővérem. Ott muszáj vót tanulni, meg én akkor még szerettem is. És azt gondoltam, hogy ha már tanulok, akkor megtanulok varrni. Az egy jó munka, emlékszem, hogy a Julinak vót otthon egy idősebb barátnője, az is a ruhagyárba dógozott. Oszt olyan szép ruhákat varrt magának otthon is! Jól is tudok varrni, jól megtanultam. Csak papír nincsen róla, mer megismertem a Gézát, oszt férjhez mentem, mielőtt vége lett a tanévnek. Akkor 17 vótam. A Géza meg 27, vagy tán több is kicsit. Szép ember vót, öltönybe járt, meg aranylánca is vót neki, elvitt moziba meg megmutatott egy lakást, hogy ott fogunk lakni, ha hozzámegyek. Szép lakás vót, új szobabútor vót benne, meg tiszta új lábasok a konyhába.”

[Összecsuk]
Megérkezés és elköteleződés. Négy hazai és négy romániai testvértelep élete a Jelenlét programban

https://mri.hu/wp-content/uploads/2021/02/TF_%C3%96sszefoglal%C3%B3_tanulm%C3%A1ny.pdf

„A Málta Jelenlét programjának elsődleges célcsoportja a gyerekek, fiatalok és családjaik: az ő életükben kíván olyan változásokat generálni, amely hozzásegíti őket a szegénységből való kitöréshez és a társadalmi integrációhoz. Az egyik legfőbb eredmény, hogy a Málta szolgáltatásai a telepiek körében ismertek és elfogadottak lettek, beépültek a telepi gyerekek és családok egy körének az életébe. A program során kezdeti klienskört sikerült megháromszorozni (kb. 90 fő a közvetlenül a rendszeresen szervezett programokban a kliensi kör). A hátránykompenzáló, az óvodáskortól a kamaszkorig terjedő csoport és közösségi foglalkozások megfelelően reagálnak az egyes korcsoportú gyerekek igényeire, és segítik a rendszeresség, a tanulás fontosságához kapcsolódó értékrend kialakítását. A korai iskolaelhagyás megelőzése és a továbbtanulás ösztönzése érdekében a Málta újabb beavatkozást alakított ki, a célzott egyéni fejlesztéseket is megkezdte, és próbál a helyi iskolával szorosabb együttműködést kialakítani. A női program keretében a lányokra, terhes nőkre irányuló, a korai gyerekvállalást megelőző, illetve a tudatos gyereknevelést célzó programok tovább folytatódtak és szervesen beépültek a Málta helyi Jelenlét programjába.”

[Összecsuk]
Integrált és inkluzív nevelés a befogadóbb társadalomért. Rádióinterjú Perlusz Andreával

https://oktatas.amnesty.hu/hirek/integralt-es-inkluziv-neveles-a-befogadobb-tarsadalomert

„A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy mi a különbség a két fogalom között, mi az, ami miatt az inkluzív oktatást tekinthetjük a legkorszerűbb megoldásnak, hogy az együttneveléssel kapcsolatban milyen félelmeik vannak a sajátos nevelési igényű, illetve a tipikus fejlődésű gyerekek szüleinek, és hogy ki és mit tehet ezek ellen. Kiderül az is, hogy ha sikerül áthidalni a kezdeti bizonytalanságokat, a közösen átélt élmények attitűdformáló hatása révén hosszú távon minden szereplő, sőt az egész társadalom csak nyerhet azzal, ha együtt tanulnak a különböző nevelési igényű gyerekek.”

[Összecsuk]
„A mai iskola pazarlóan bánik a legdrágább erőforrásunkkal, a tanárral”

https://makersredbox.com/hu/blog/adam-horvath-interju-digitalis-oktatas/

„Amikor egy foglalkozás után megkérdezzük a gyerekeket, hogy mit tanultak, akkor azt mondják, hogy semmit, mert végig játszottak. De ha megkérdezed őket tételesen, hogy “mértél szöget, használtál százalékszámítást, tanultál valamit a föníciaiakról?”, akkor ezekre mind igen a válasz. Hatalmas mennyiségű ismeretelem kerül átadásra egy Maker’s Red Box foglalkozás közben.”

[Összecsuk]
Tanulj meg többet tenni! Online és offline jó gyakorlatok és módszertanok a tanulók támogatására 2020. október 1. Alma műhely

https://tka.hu/docs/palyazatok/workshop_tartalom.pdf

„A műhely célja volt: • A résztvevők számára világos legyen, hogy mit tud egy tudásportál és mit nem. • A résztvevők számára világos legyen, hogy (többek között) hol találnak a munkájukat segítő információt a neten. • A résztvevők számára világos legyen, hogy a célirányos keresés vezet célra. A mentimeterben feltett kérdésekkel azt akartuk látni mi és láttatni a résztvevőkkel, hogy ki milyen esettel szembesül, milyen módon érintett a tanulók támogatásában, ki hol keres támogatást a munkájához és milyen támogatásra lenne leginkább szüksége.”

[Összecsuk]
Tudástár

http://oktataskepzes.tka.hu/hu/crocoos/tudastar

„A lemorzsolódás mögött többnyire egyéni, társadalmi és az iskolarendszerben gyökeredző okok összessége húzódik meg. Az adatok szerint a legnagyobb arányban a kedvezőtlen szociális-gazdasági helyzetben élő, elsősorban szakiskolában tanuló réteget érinti Magyarországon és az EU más országaiban is. Amennyiben ezek a fiatalok nem szerzik meg a középfokú végzettséget, hátrányaik még inkább fokozódnak, hiszen nagy eséllyel lesznek munkanélküliek. A tartós munkanélküliségnek pedig súlyos következményei vannak az egyén fizikai és mentális egészségére nézve. „

[Összecsuk]
A KIP módszer és a „nagy ötlet” – interjú Kovácsné Dr. Nagy Emesével

https://moderniskola.hu/2016/02/16731/

„Tanulóink közel háromnegyede hátrányos helyzetű, minden tizedik gyermek állami gondozott, 10 százalékuk pedig sajátos nevelési igényű. Büszkék vagyunk arra, hogy mindezek ellenére az iskolánkban végzett gyermekek egytől-egyig továbbtanulnak, sőt, 70 százalékuk érettségit adó intézményben folytatja tanulmányait.” – mondta . Kimagasló eredményeink leginkább a Komplex Instrukciós Programnak köszönhetőek, amelyenek terjesztését immár 6. esztendeje támogat a Vodafone Magyarország. Közös célunk az, hogy a gyermekek optimista életszemléletű, toleráns, az új iránt fogékony, de a hagyományokat is ápoló, szilárd és magabiztos tudással rendelkező felnőttekké váljanak, s ebben segít a Vodafone Digitális Iskola Program is.”

[Összecsuk]