Jogszabályi háttér / statisztika
http://eslplus.eu/documents/V%C3%A9gzetts%C3%A9g%20n%C3%A9lk%C3%BCli%20iskolaelhagy%C3%A1s%20.pdf
„1.1. Motiváló, aktivizáló, választható tanulási tartalmak és tanulásszervezési módszerek A tanulók számára releváns tanterv és taneszközök elérhetősége, valamint a motivációt biztosító, involváló, a tanulók aktivitására építő tanulásirányítási módszerek alkalmazása valamennyi tanuló számára eredményesség növelő hatású, a lemaradóknak pedig kulcsfontosságú az iskolázást értelmes tevékenységként történő szubjektív megítélése szempontjából. Ide tartozik:
- a tanulást segítő, motiváló, fejlesztő célú értékelési formák terjesztése a tudatosság, az egyéni haladás és az önvezérelt tanulás érdekében;
- az ösztönző pedagógiai, tanulásszervezési módszerek, különböző önálló ismeretszerzési és kooperatív tanulási megoldások, eljárások alkalmazása;
- a motiváló, minden tanuló számára releváns tantervi tartalmak, tanulási eszközök (különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazására és az idegen nyelvek tanulására).
1.2. Nyitottságra ösztönző intézményi nevelés A nyitottságra ösztönző pedagógiai gyakorlat kiterjesztése érdekében az intézményes nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, illetve a társadalmi környezet befogadó szemléletének erősítése az alábbiakat foglalja magában: • a társadalmi környezetben a nyitott szemlélet, attitűd erősítése érdekében toleranciára nevelés, képzések, érzékenyítő tréningek szervezése; • pedagógiai eszközök, módszerek, tananyagok kialakítása, valamint a pedagógusok, fejlesztő- és gyógypedagógusok interkulturális kompetenciáinak fejlesztése; • az egész napos iskola lehetőségeinek beépítése.”
„Az egyes beavatkozások az alábbi célokat szolgálhatják:
- Tanulmányi eredmény javítását célzó beavatkozás
- Tanulói motiváció növelésére irányuló beavatkozás
- Tanulói igazolatlan hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás
- Tanulói igazolt hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás
- A tanuló szociális helyzetből eredő hátrányának kompenzálását célzó beavatkozás
- A tanuló testi, lelki, mentális fejlesztésére, illetve szenvedélybetegség kialakulásának és bántalmazásnak a megelőzésére irányuló beavatkozás
- Általános, a lemorzsolódás csökkentését célzó beavatkozás
- Befogadó, együttnevelést célzó oktatás-szervezési beavatkozások
- A tanulási és magatartási nehézségeket kezelő beavatkozás
- Közösségfejlesztő, közösségépítő beavatkozás”
[Összecsuk]
„Az Európai Unió Oktatási Tanácsa ajánlásai 2011-ben
- a végzettség nélküli iskolaelhagyást előidéző társadalmi és oktatási tényezők azonosítása
- veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályájának folyamatosan figyelemmel kísérése
- korai jelzőrendszer kiépítése a végzettség nélküli Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ 12 iskolaelhagyás megelőzésére
- specifikus beavatkozások kidolgozása a veszélyeztetettek számára
- kompenzáló, második esély programok bevezetése a nappali tagozatos, iskolarendszerű oktatásból már kimaradtak számára”
[Összecsuk]
„A sokféleség felkarolása: Azokban az iskolákban, ahol aktívan dolgoznak azon, hogy a dolgozók és a tanulók sokféleségét egyaránt felkarolják és támogassák, fenntartható fejlődés tapasztalható a tapasztalatok szerint. Az ITE keretén belül bővíteni kell a tanárok ismereteit, kompetenciáit és készségeit a sokféleség kezelésével kapcsolatban (ebbe beletartozik az interkulturális oktatás, a többnyelvűség és a nem anyanyelvű tanulók oktatása), s ezeket az ismereteket meg kell erősíteni a CPD során. A pedagógus szakmát is népszerűsíteni kell, hogy nagyobb számban érkezzenek jelentkezők a társadalom minden rétegéből, és közülük a legjobbak kerüljenek be a tanári szakmába, miközben megőrzik a társadalom és az érdekelt felek által is elfogadott, közös alapértékekkel és célokkal az erős kohéziót.,,
„A lemorzsolódás kockázata a szakiskolai tanulók körében a legmagasabb. A nemzetközi és hazai jó gyakorlatok tanulságai alapján a célravezető kezdeményezések a következő elemeket hangsúlyozzák: • a fiatalok egyéni problémáinak feltérképezése, • az iskolaelhagyó fiatalok megfelelő időben (még az iskolaelhagyás bekövetkezte előtt) történő elérése, • a személyre-szabott szolgáltatások (például képzés, mentorálás, tanácsadás, pályaorientáció, önismereti tréning) kialakítása, • a tartós mentorálás elérhetősége, • a helyi szereplők együttműködése.”
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/ESL_utmutato_2020.pdf
„A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozóan az intézménynek kizárólag azokra a KIR feladatellátási helyekre szükséges adatot szolgáltatnia, amelyekhez releváns feladat kapcsolódik, így azoknak a KIR feladatellátási helyeknek az esetében, ahol nappali rendszerű vagy felnőttoktatás nappali munkarend szerinti 5-12. évfolyamos iskolai nevelés-oktatás, illetve Hídprogram folyik. A programban a fentiekre tekintettel csak azok a KIR feladatellátási helyek jelennek meg, amelyekhez a KIR-STAT-ban az adatszolgáltatás szempontjából releváns statisztikai feladatellátási helyek lettek kapcsolva.”
„Számos ösztöndíjprogram szolgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi felzárkóztatását, az esélyegyenlőség biztosítását. Az Útravaló Ösztöndíjprogram alapvetően arra fókuszál, hogy megteremtse a nagyobb esélyét – a gyermek adott képességei függvényében – egy szakma, vagy az érettségi bizonyítvány, esetlegesen a felsőoktatásba való bejutásnak. Az ösztöndíj keretében tehetséggondozás is folyik alapvetően természettudományi orientációjú gyermekek részére. A program nem csupán anyagi támogatást nyújt, hanem a felzárkóztatást illetve tehetséggondozást mentorrendszer működtetésével biztosítja az általános iskola utolsó két évfolyamán illetve középiskolában tanulók számára.16A program hátrányaként említhető, hogy az anyagi támogatásnak nem feltétele valamely teljesítmény elvárás abszolválása, így ösztönző és ezáltal hatékonysági mutatói alacsonynak nevezhetőek.”
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/PSZKF_tamogato_tevekenysegek.pdf
„Tanulói előrehaladást támogató tevékenységek: – Önismereti, szociális készségeket fejlesztő foglalkozáson való részvétel biztosítása – Esetkonferencia szervezése (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő, iskolapszichológus, stb. részvételével) a tanuló előrehaladásának támogatása érdekében – Kortárssegítői támogatás/társaktól való tanulás biztosítása – Szenvedélybetegség kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenységek, foglalkozások biztosítása – Konfliktuskezelési módszerek megismertetése – Bűnmegelőzési foglalkozások szervezése Pedagógust támogató tevékenységek • azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyeket a Pedagógiai Oktatási Központok országosan és egységesen képesek az illetékességi területükön biztosítani a tanulói lemorzsolódással vagy annak veszélyével érintett intézmények pedagógusai részére: – Szaktanácsadói támogatás – Továbbképzések szervezése – Hatékony tanulómegismerési eszközök és módszerek megismertetése, alkalmazásukra történő felkészítés – Célzott műhelyfoglalkozások szervezése”
„Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) Intézményünkben egyes tárgyak esetében vagy kizárólag szöveges értékeléssel történik a tanulók minősítése. Hogyan kell értelmezni az átlag számítását ilyen esetben? Az Nkt. 54. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.” A fentiek értelmében az intézmény pedagógiai programja, illetve helyi tanterve alapján szöveges értékelés esetén is meg lehet állapítani, hogy az adott értékelés milyen osztályzatnak felel meg, így a tanulmányi átlageredmény és annak romlása ebben az esetben is meghatározható.”
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/KNYF_ESL_2017_januar.pdf
„A tevékenység területe: tanulói előrehaladást támogató tevékenységek 1. • Egyéni készség- és képességfejlesztés; • Egyéni készség- és képességfejlesztés egyéni fejlesztési terv kidolgozásával; • Egyéni tanácsadás biztosítása (pl. iskolapszichológus, szociális munkás); • A hiányzó alapkompetenciákat pótló, fejlesztő programok; • Kulcskompetenciákat fejlesztő tanórai tevékenységek; • Tanulásmódszertani támogatás tanórai foglalkozásba ágyazottan; • Képességkibontakoztató felkészítés megszervezése (ld. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171-172. §); • Integrációs felkészítés megszervezése (ld. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171-172. §); • Bevont szervezetek szakemberével együttműködésben támogatás nyújtása a veszélyeztett tanuló részére; • Önismereti, szociális készségeket fejlesztő foglalkozáson való részvétel biztosítása; • Tanulást segítő szakember bevonása (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, stb.); • A mindennapi életben való eligazodást segítő tevékenységek (life skills); • A munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat fejlesztő tevékenységek; • Kapcsolat erősítése a törvényes képviseletet ellátó személlyel (szülő/gyám); • Mentálhigiénés tevékenységek, foglalkozások biztosítása; • Tantárgyi előrehaladás támogatása személyre szabott pedagógiai módszerekkel;”
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/Lemorzs_jelzorszer_2017.pdf
„•A célcsoport vonatkozásában 5-12. évfolyamokon a lemorzsolódás kockázata mögött álló jellemzők adatai (érintett tanulók létszáma), pl. • alacsony tanulmányi eredményből adódó ok (évfolyamonkénti és tantárgyi bontásban), • bukás, évismétlés, • hiányzás (igazolt, igazolatlan), • a magatartásban tetten érhető okok (magatartás minősítése), • a szorgalom minősítésében megmutatkozó probléma (motiváció) • szociális helyzetre visszavezethető ok, • életkor, stb. • Tanulói előrehaladást támogató beavatkozások, tevékenységek • Tanulmányi eredmény javítását célzó beavatkozás • Tanulói motiváció növelésére irányuló beavatkozás • hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás • szociális helyzetből eredő hátrányok kompenzálását célzó beavatkozás • befogadó, együttnevelést célzó oktatás-szervezési beavatkozások”
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:191:0001:0006:HU:PDF
„A korai iskolaelhagyás csökkentése alapvető fontosságú az Európa 2020 stratégiában meghatározott több fő célkitűzés megvalósításához is. A korai iskolaelhagyás csökkentése az iskolázottsági és képzettségi szintek javításával az „intelligens növekedést”, a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik legnagyobb kockázati faktorának leküzdésével pedig az „inkluzív növekedést” célozza. Az Európa 2020 stratégiában ezért kiemelt célként szerepel a korai iskolaelhagyásnak a 2009-es 14,4 %-ról 2020-ra 10 % alá való csökkentése. A tagállamok vállalták, hogy saját kiindulási helyzetük és nemzeti körülményeik figyelembevételével nemzeti célokat állapítanak meg.”
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00164/pdf/1_kertesi-kezdi.pdf
„Az iskolák közötti szegregáció méréséhez a kompetenciamérések telephelyi kérdőívében szereplő adatokat használjuk, az osztályok közötti szegregáció méréséhez pedig a családi háttérkérdőív egyéni adatait. Mindkét adatforrás esetében vannak adathiányok: az iskolák vezetőinek egy része nem válaszolt a telephelyi kérdőíven a roma tanulók arányára vagy a hátrányos helyzetű tanulók arányára irányuló kérdésre, és a tanulók egy része nem válaszolt a gyermekvédelmi támogatás meglétére vagy az anya iskolai végzettségére irányuló kérdésre. Az utóbbiak többsége azért nem válaszolt, mert nem töltött ki családi háttérkérdőívet, vagy mert nem is vett részt a kompetenciamérésben, vagy mert nem adta le a családi kérdőívet.”
https://slideplayer.hu/slide/5598642/
„Lemorzsolódás (kimaradás, kipergés)
Nem egyértelműen definiált és alkalmazott kategória
Képzési programról?
Évfolyamról?
Iskolából?
Átmenetileg vagy véglegesen?
EZÉRT ÓVATOSAN KELL LEMORZSOLÓDÁSI ARÁNYRÓL BESZÉLNI
Szinte mindig egy hosszú, többnyire társadalmi gyökerű folyamat eredménye => folyamatra utal! Mutatói nemzetközi összehasonlításra nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmasak.
– A lemorzsolódással kapcsolatos adatgyűjtések inkább helyi és nemzeti szintűek;
– Célirányosabb oktatáspolitikai beavatkozásokat tesznek lehetővé”
„Csak kevés iskola tesz azért erőfeszítéseket, hogy elérje és bevonja a szülőket, többségük passzívan várja a szülők jelentkezését, távolmaradásukért pedig nemtörődömségüket illetve a kedvezőtlen anyagi körülményeiket okolja. A vizsgálat azonban jelentős attitűdbeli különbségeket is megállapított az iskolák között. Egyes intézmények a problémás tanulók iskolából való kiszorítására törekednek, míg az iskolák egy másik csoportja adottságként kezeli az iskola tanulói összetételét és törekszik a felzárkóztatásra.”
„Az eredmények tükrében Horn (2014) a tanulók alapkészségeinek növelését szorgalmazza, ami egybecseng a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatával. A szervezet egy komplex javaslatcsomag (MGYOSZ, 2016) részeként hívja fel a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni az alapképzés hiányosságait, illetve a szakképzésben mindent meg kell tenni a nem megfelelő alapkészségekkel rendelkező diákok felzárkóztatásáért. Lehetséges megoldásként az alapozó év bevezetését, a közismereti óraszámok növelését vagy belső vizsgakövetelmények felállítását vetik fel. A jelenlegi alacsony közismereti óraszámok az Európai Bizottság (2016) szerint is fenyegetik az egyes szakképzési programok közötti átmenet lehetőségét, illetve növelhetik a korai iskolaelhagyás veszélyét.”
https://akjournals.com/view/journals/2063/26/4/article-p540.xml
„A kisiskoláskor kezdetén az iskoláztatási egyenlőtlenségek értelmezése nem könnyű, hiszen gyakran épp az iskolázottabb csoportok ambicionálják, hogy gyermekük csak egy évvel később kerüljön iskolába. Azt viszont nyilvánvalóan senki nem ambicionálja, hogy gyermeke se iskolába, se óvodába ne járjon. A 2011-ben megfigyelt 2005-ös születésűek 0,47%-ának mégis ez volt a sorsa, ami 2016-ra (a 2010-es születésűekre vizsgálva) 0,55%-ra növekedett. A teljes kiszorultság 2016-ban 0,86 és 0,25% között mozog, nem szigorúan, de követve a családfők iskolázottságának erősorrendjét. A teljes kiszorultság növekedése 2011 és 2016 között az átlagos 1,2-szeresnél lényegesen nagyobb – 1,9 szeres – a nyolc általános iskolát végzett csoportban. Ezek azonban kis számok. Jellegzetesebb viszont, hogy néhány év alatt mekkora lemaradás halmozódik fel az elvégzett általános iskolai osztályszám tekintetében.”
https://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/2063.26.2017.4.6
„A szakkollégiumi hálózatnak a cigányság felé nyitása valószínűleg növeli a cigány, roma fi atalok körében a felsőoktatás iránti érdeklődést. Ez azt is jelentheti, hogy csökken a távolság a cigányság és a társadalom magasabb szinten álló rétegei között. Persze úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezen a módon kiválasztódik a cigányság elitje, amely hasonló vagy nagyobb távolságra kerül a képzetlen, mindennapos gondokkal küszködő többségtől, mint a társadalom egészében. Minden esetleges kétség ellenére mindez a középosztályosodás – ha nem is tömegessé, de – jelentős mértékűvé válásának egyértelmű jeleként értelmezhető.”
https://www.oktatas.hu/kozneveles/vegzettseg_nelkuli_iskolaelhagyas/iskolai_lemorzsolodas
„A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkenése több összetevőre vezethető vissza. A jelzőrendszer bevezetésével az intézményekben a korábbinál nagyobb figyelmet kap a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók iskolai és fenntartói támogatása, az iskolák maguk is nagy számban keresik azokat a pedagógiai támogatási formákat és lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek a lemorzsolódás csökkentéséének a területén. A lemorzsolódással kiemelten veszélyeztetett intézmények az elmúlt időszakban célzott szakmai támogatást kaptak (és kapnak továbbra is) EFOP és GINOP pályázatok keretében, illetve az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjaitól.”
„Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.”
https://asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2019/20190109_agat.pdf?ctid=1259
„A korai iskolaelhagyás arányának csökkentése és ezzel együtt a fiatalok motivációjának növelése (amelyről az 1. fejezetben is szóltunk) leginkább tanácsadással, felvilágosítással illetve anyagi motivációval, a terhek egy részének átvállalásával lenne megvalósítható. A munkaerő-piacra kikerült tizenéves, a húszas éveik elején járó arra fogékony (tehetséges) de képzetlen (vagy a munkaerő-piacon nem keresett végzettséggel rendelkező) fiatalok tovább-, illetve átképzése a fiatal korcsoportok aktivitási rátájának növeléséhez hozzájárulhat, mert a fiatalabb korcsoportok könnyebben képezhetőek ki, illetve könnyebben sajátítanak el ismereteket, mint a már családdal rendelkező illetve idősebb képzetlenek. Számukra a munka és a tanulás közti választás megkönnyítése ösztöndíjak juttatásával, a megélhetési (tanulással összefüggő) költségek átvállalásával adhat impulzust.”
„Minden eszközzel jobb belátásra kell bírni azokat a szülőket, akik nem törődnek gyerekeik iskoláztatásával.
A roma gyerekek esetében az a legfontosabb, hogy megtanulják a szabályokat, és alkalmazkodjanak az iskola által elvárt magatartási normákhoz.”
„Az Arany János tehetséggondozó Programba (AJtP) felvehetők mindazok, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXi. törvény (gyvt.) szerint hátrányos helyzetűek. szintén jogosult a felvételre az a tanuló, akinek a szülője vagy gyámja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. A felvétel feltétele lehet a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága is, ha legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartott. szintén beléphet a programba a tanuló, ha szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben él, vagy olyan lakáskörülmények között, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Felvehető a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló, illetve a gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vettek és ideiglenes hatállyal elhelyezettek. Beléphetnek a programba a gyermekjóléti szolgálat gyvt. 40. §-a szerinti rászorultak.”
„A Komplex Alapprogram célja:
1. Minőségi nevelés biztosítása az iskolákban.
2. Együttműködő partneri kapcsolat megteremtése tanár és diák között.
3. A tanulók motiváltságának, érdeklődésének növelése. A tanulói tevékenység kerüljön előtérbe.
4. A diákok tanuljanak meg tanulni.
5. Biztosítson teret a sokoldalúság számára. 6. Személyre szabott fejlődést érjenek el.”
http://matray-nkata.sulinet.hu/wp-content/uploads/2018/11/kap_modszertan.pdf
„Pedagógus továbbképzések
7 db 30 órás továbbképzés
1. Komplex alapprogram
2. DFHT módszertana
3. Digitális alapú alprogram
4. Logikaalapú alprogram
5. Testmozgásalapú alprogram
6. Művészetalapú alprogram
7. Életgyakorlat-alapú alprogram”
http://ckpinfo.hu/2019/03/23/a-szakkepzes-4-0-strategia/
„Szakképzés új rendszere
Iskolatípusok megnevezése: Gimnázium; Technikum (a jelenlegi szakgimnázium); Szakképző iskola (a jelenlegi szakközépiskola)
Felvételi helyett számítógépen végzett kompetenciamérés: A klasszikus matematika és magyar felvételi helyett a kulcskompetenciára fókuszáló méréssel lehet bekerülni a szakmai képzésbe.
Pályaorientáció megerősítése: koordináltabb működés; nem csak 8. osztályosoknak. Ez lehetőséget biztosít azon gyerekek kiválasztására, akiknek segítségre van szükségük: orientációs évre, alapkészségek megerősítésére. A korosztály sajátosságainak megfelelő módszerek
Orientációs évfolyam lehetőségének bevezetése azokban az iskolákban, amelyek ezt pedagógiai programjukba beveszik. Ehhez más típusú, kompetenciaigényesebb tanárok szükségesek. Programja a helyi pedagógiai adottságokhoz igazodhat. Itt cél az alapkészségek megerősítése is. Ez az évfolyam vegyes összetételű lesz, mivel a lemaradók mellett választani fogják azok is, akik nem tudnak még dönteni. Utána minden irányban lehet lépni. (terv: 50 helyszínen 500 gyerek/év)
Rugalmas tankötelezettségi korhatár: minimum részszakképesítés”
https://ec.europa.eu/education/policies/school/early-school-leaving_hu
„Összefüggés mutatható ki az iskolai lemorzsolódás, valamint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség, a szegénység és a rossz egészségi állapot között. Sok oka van annak, hogy a fiatalok egy része tanulmányait félbehagyva kimarad az iskolából. Személyes és családi gondok, tanulási nehézségek, illetve a társadalmi-gazdasági problémák egyaránt szerepet játszhatnak az iskolai lemorzsolódásban. Az említetteken túl fontos tényező az oktatási rendszer szerkezete, az egyes iskolákban uralkodó légkör, valamint a tanárok és a diákok közötti viszonyrendszer.”
https://ikk.hu/files/Szakkepzes_4.0_IV.pdf
„A műhelyiskola szakmai céljai: • A klasszikus iskolai (frontális tantermi) szituációtól eltérő képzési forma • A munkaerőpiac által elismert, versenyképes részszakképesítéssel fejezik be a tanulmányaikat a lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok • Alakuljon ki reális kép a munka világával, az elérhető jövedelmekkel kapcsolatban • A klasszikus tanár-diák kapcsolat helyett mester-tanítvány kapcsolat • Folyamatos mentori támogatás • A személyes és társas kompetenciák fejlesztése (problémamegoldás, kommunikáció) • A munkakeresés támogatása”
„A reziliencia fogalma jelen kutatásban azt a képességet jelöli számunkra, mely segítségével a vizsgált SNI tanulók a tanulási problémáik ellenére is képesek ellenállni a leszakadásnak (Ceglédi, 2012), és rugalmasan alkalmazkodnak a körülményekhez. Másképpen megfogalmazva: azt a képességet, melynek fejlettsége folytán nem morzsolódnak le, miközben a vizsgált rendszerben minden abba az irányba mutat, hogy a leszakadás bekövetkezik (és ennek jogosságát alá is támasztja, hogy a mintában a legtöbb tanulási zavarral küzdő tanuló valóban leszakad). Értelmezésünkben tehát a reziliencia olyan ellenállási képesség, mely szavatolja, hogy a negatív külső körülmények ellenére is létrejön a sikeres adaptáció a minta egy részében.”
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/strategia1_2_3_fej.pdf
„Ilyen problémák például a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók előrehaladásával kapcsolatos kérdések, az iskolai zaklatás, agresszió jelensége, az iskolai szervezetfejlesztési hiányosságok, az egyes oktatási intézmények közötti teljesítménykritériumok differenciáltsága, az iskolát körülvevő állami szereplők – többek között gyermekvédelem, rendvédelem, védőnői szolgálat – közötti együttműködés hiányosságai. Kiemelt jelentősége lehet a probléma kezelésében, ha az intézmények működési eredményességének megítélésében szerephez juthatnak a végzettség nélküli iskolaelhagyás mutatói.”
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/atfogo_iskolai_megkozelites.pdf
„A korai iskolaelhagyás mértékét csökkentő irányelveket be kell ágyazni egy átfogó és inkluzív, tanulóközpontú oktatási vízióba, melyben az oktatás mindenki számára elérhető. Ebben a vízióban az iskolák döntő szerepet játszanak abban, hogy minden tanuló – az egyéni és családi, valamint társadalmi-gazdasági helyzetétől és élettapasztalatától függetlenül – maradéktalanul kihasználhassa az összes fejlődési lehetőségét. Az iskoláknak biztonságos, befogadó és gondoskodó oktatási környezetet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi a tanulás iránti elköteleződést, ahol a gyermekek és a fiatalok önálló személyiségként növekedhetnek és fejlődhetnek, ahol a közösség megbecsült és értékes tagjának érezhetik magukat, akik egyéni képességeit és igényeit egyaránt elismerik.”
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/BTMN_szakmai_ajanlas.pdf
„A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nem különíthetők el. Ez azért helyeselhető törvényi alapelv gyógypedagógiai szempontból is, mert a BTMN gyermekek, tanulók szegregált intézményben történő nevelése, nevelése-oktatása éppen azoktól a mindennapi szocializációs, kulturális, lélektani, érzelmi hatások lehetőségeitől fosztják meg a tanulót, amelyeknek hiánya kiváltotta a szakértői bizottság által BTMNnek minősített elmaradást, hiányt, nehézséget és problémát a tanulásban, viselkedésben, magatartásban, beilleszkedésben. A BTMN gyerekek, tanulók izolációja tehát semmilyen szempontból (sem gyógypedagógiai, sem pedagógiai, sem iskolajogiszempontból) nem lehetséges, nem szükséges, sőt: kijelenthető, hogy határozottan káros lenne a különböző vagy hasonló BTMN-nel küzdő gyermekek, tanulók akár csak átmeneti időre történő izolált csoportban nevelés e-oktatása!”
https://kopint-tarki.hu/wp-content/uploads/2021/03/2020_tanulmany_MNTFS-ertekeles_Kopint_konz.pdf
„Az oktatási eredményesség növelése és a lemorzsolódás csökkentése elfogadott társadalmi és kormányzati cél, ami az oktatás szereplői számára is jól értelmezhető és releváns. Ezzel szemben a szegregációt és annak csökkentésében betölthető szerepüket az oktatási szereplők jóval ambivalensebben ítélik meg, egyrészt mert annak gyökerét az iskolarendszeren kívül látják, másrészt, mert sem országos, sem 8 területi, sem helyi szinten nem azonos súllyal kommunikálták a korai iskolaelhagyás csökkentésének szükségességét, illetve a deszegregációt, mint célt.”
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32018H0607(01)&from=HU
„A PISA-vizsgálat adataiból az derül ki, hogy a szegényebb családokból érkező diákok esetében háromszor nagyobb az esély a rossz teljesítményre, mint tehetősebb társaik esetében, valamint hogy a migráns hátterű diákoknál több mint kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a többieknél rosszabb eredményeket érnek el. A fiatalok marginalizálódásának megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy inkluzív és igazságos oktatási rendszereket működtessünk, amelyek elősegítik az összetartó társadalmak kialakulását, lefektetik az aktív polgári szerepvállalás alapjait és növelik a foglalkoztathatóságot.”
https://akjournals.com/view/journals/2063/29/3/article-p394.xml
„A rendelet szerint a részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése ún. integrációs pedagógiai rendszer (IPR) alkalmazásával történt. A pedagógiai rendszer részét képezte a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő esz-közrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő akkreditált pedagógusképzési és tovább képzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az új fejlesztések figyelemmel kísérésére, a tevékenység összehangolására hivatalt hoztak lét-re, Országos Oktatási Integrációs Hálózatot (OOIH)”
„Érdemes ráközelíteni az oktatásból kimaradó diákokra. A család szociális helyzete alapján nagyon egyértelmű szakadékot képez a digitális oktatásra történő átállás: míg az alacsony HHH/roma arányú osztályokat oktató tanárok mindössze 7 százaléka mondta, hogy a diákok felénél több diákja elveszett az átállás során, ez az arány 28 százalék a magas HHH/roma arányú osztályokban. A korábbi állításokkal összhangban elsősorban azokon a területeken koncentrálódnak azok az iskolák, amelyekben a gyerekek több, mint fele kiesett az iskolából, ahol amúgy is magas a HHH/roma gyermek aránya. „
https://www.oktatas.hu/kozneveles/pok/szeged/szeged_lemorzsolodas
- „A szolgáltatási terület célja:
- közreműködés a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésében, a rendszerben rendelkezésre álló intézményi és tagintézményi szintű adatok elemzése, értékelése és mindezek alapján a szükséges pedagógiai-szakmai támogatás meghatározása;
- a célnak megfelelő pedagógiai eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése, a pedagógiai módszerek kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézményben;
- a beavatkozások előrehaladásának nyomon követése;
- a lemorzsolódás megelőzése és megakadályozása érdekében történő pedagógiai támogatást segítő szakemberek együttműködésének koordinálása.”
http://romagov.hu/wp-content/uploads/2020/12/MNTFS2030_1201-tervezet.pdf
„Az életutak tervezhetetlensége, a korai iskolaelhagyás, az alacsony munkavállalói kompetenciák, a kitartás és a figyelemkoncentráció hiánya, a családi problémák, a tartozások, a szegénységgel járó pszichés terhek, a fizikai állóképesség, a szociális készségek, az alkalmazkodóképesség vagy a szabálytartás hiánya, az egymásban is erősített negatívumok mind olyan ismerős jelenségek és tulajdonságok, amelyek jellemzik a társadalmi sérülékenységben élőket. A legszélsőségesebb kiszolgáltatottságban élők napi tapasztalata az uzsora és az emberkereskedelem, a prostitúcióra való kényszerítés, a modern kori rabszolgaság, az iskoláskorú gyermekvállalás.”
https://karpatokalapitvany.hu/koragyerekkor/hu/node/54
„A Biztos Kezdet Program, illetve a Biztos Kezdet Gyerekházak magyarországi elindítása, majd folyamatos kiterjesztése összességében sikertörténetként is értelmezhető. Olyan program került bevezetésre, amely – deklarált célja szerint – a hátrányos helyzetű, szegénységben, kirekesztettségben élő családoknak, a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt szól. Olyan életszakaszban igyekszik komplex módon beavatkozni, amely meghatározó a későbbi életesélyek szempontjából. Ráadásul a koragyerekkorban kimaradt, akkor hiányzó feltételek, körülmények később nem vagy csak részben pótolhatók. „
http://mpedintezet.baptistaoktatas.hu/adat/dokumentum/369/fajlok/sni_iranyelvek.pdf
„Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében kiemelt jelentőségű az alapkompetenciák kialakítása: az olvasáshoz, íráshoz, szövegértéshez szükséges nyelvi funkciók, mennyiségi, számfogalmi (készségszintű, elvont számolás kis számköröktől kezdve), téri-vizuális és idői viszonyokban való tájékozódáshoz, valamint a mozgáshoz kapcsolódó ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a rendszere. Az alapkompetenciák fejlesztése elsősorban az alapozó négy évfolyam feladata, ugyanakkor az érintett gyermekeknél a felsőbb évfolyamokon átívelve szükséges e kompetenciák stabilizálása, a lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében is.”
http://www.egriwaldorf.hu/public/0105/content/document/WALDORF_KERETTANTERV_2020.pdf
„A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nemzeti Alaptantervben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat veszik alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezik meg: – a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölnek meg ott, ahol erre szükség van – az egyéni képességstruktúrára tekintettel igény szerint sajátos, a fogyatékossággal öszszeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítanak ki és várják el azok teljesítését”
https://mek.oszk.hu/18200/18269/18269.pdf
„Az integrált oktatás azt jelenti, hogy az iskolákban EGYÜTT tanulnak a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók, ugyanakkor a hátrányos helyzetű tanulók aránya ALACSONY, lehetőleg 30% alatti. Így minden segítségre szoruló tanulóra juthat elegendő idő, figyelem.”
„A szerzők az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre is kitérnek. Eszerint több országban postán küldenek feladatlapot azoknak, akiknek nincs otthon internetelérése (pl. Franciaország, Portugália), vagy számítógépeket kölcsönöznek az alacsony jövedelmű családoknak (pl. Franciaország, Kína). A rászorulóknak több módon biztosítják az étkezést. Így például Katalóniában olyan hitelkártyákat adnak az érintetteknek, mellyel bármely élelmiszerboltban vásárolhatnak. Egyes országok a szülőket terhelő fokozott nyomásra is reagálnak, pl. Olaszországban online kurzusokon kaphatnak tanácsot arról, hogy hogy kezeljék az új helyzetet a gyerekekkel.”